A régóta ismert 3I/ATLAS üstökös éppen a Mars szomszédságában rohan, és hamarosan a Földhöz is közel érkezik. Bár izgalmas a közelsége, aggodalomra nincs okunk, hiszen biztonságosan elkerüli bolygónkat.
Az üstökös csóvája különös módon a Nap irányába hajlik, ami a belső aktivitásának izgalmas következménye.
A 3I/ATLAS, más néven C/2025 N1 (ATLAS) objektumot a chilei Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System (ATLAS) állomás fedezte fel júliusban. Ez a harmadik csillagközi objektum, amelyet valaha azonosítottak az 1I/ʻOumuamua (2017 októbere) és a 2I/Borisov (2019 augusztusa) után.
Az eddig megvizsgált három csillagközi objektum mindegyike üstökösszerűnek tűnik, ami megerősíti a bolygók kialakulásával és a jeges égitestek kilökődésével kapcsolatos elméleteket, ugyanakkor mindegyik eltérő jellemzőkkel bír. Amikor az ʻOumuamua feltűnt, különös, hosszúkás formája heves vitákat generált a természetéről, sőt, felmerült az a spekuláció is, hogy esetleg idegen lények alkották (bár a tudósok túlnyomó többsége ezt elveti). Ezzel szemben a 3I/ATLAS egyértelműen üstökös, akárcsak a Borisov. A 3I/ATLAS azonban valószínűleg nagyobb méretekkel bír, hiszen magjának átmérője körülbelül egy kilométerre tehető - olvasható a The Planetary Society híroldalának összefoglalójában.
A 3i/ATLAS most azért lett hirtelen megint érdekes, mert a NASA autonóm marsi kutatójárműve, a Perseverance rover úgy néz ki, hogy lefényképezte az idegen objektumot a vörös bolygó egén. A 3I/ATLAS jelenleg a Mars mellett halad el, október 3-án közelítette meg leginkább, mindössze 30 millió kilométeres távolságra a vörös bolygót. Az ESA korábban bejelentette, hogy a Mars Express és az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondákat fogja használni a csillagközi üstökös megfigyelésére, amint elhalad a bolygó mellett.
A 3I/ATLAS üstökös egyik legérdekesebb jellegzetessége, hogy csóvája látszólag a Nap felé irányul. Általában az üstökösök csóvája a Nap sugárzási nyomása miatt a Naptól távolodó irányban helyezkedik el, és a 3I/ATLAS is rendelkezik egy ilyen gyenge csóvával. Azonban emellett létezik egy különleges áramlata is, amelyben a porrészecskék túlságosan nagyok és nehezek ahhoz, hogy a Nap sugárzása el tudja őket fújni. Ebből adódóan az üstökös belső aktivitása felelős ezeknek a porrészecskéknek a mozgatásáért. Mivel a Nap energiája felerősíti ezt az aktivitást, a por főként a Nap irányába halad el.
A kezdeti kutatások alapján a 3I/ATLAS üstökös kora 3-14 milliárd évre tehető, ami azt sugallja, hogy esetleg még a Naprendszernél is régebbi, amely 4,6 milliárd éves múltra tekint vissza. Ezért ez a felfedezés azt jelentheti, hogy a 3I/ATLAS lehet a legrégibb üstökös, amit valaha megfigyeltünk.
Bár a csillagászok pontosan meghatározhatják, hogy a 3I/ATLAS melyik irányból érkezett a Naprendszerbe, ez nem árulja el nekik, hogy a galaxis melyik részéből származik. Ez nem olyan egyszerű, mint egy egyenes vonal követése. Ha ez az objektum több millió éve utazik az űrben, a pályáját számtalan alkalommal eltérítették csillagok, molekuláris felhők, sőt, maga a galaxis spirálkarjai is.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a 3I/ATLAS valószínűleg egy csillag körüli pályán indult el. Feltételezéseik szerint a felfedezett üstökös egy óriásbolygóval vagy egy közeli csillaggal való közelmúltbeli interakció következtében hagyta el csillagrendszerét. A JWST és a SPHEREx űrtávcsövek megfigyelései alapján kiderült, hogy az üstökös gazdag szén-dioxidban, ami arra utal, hogy anyacsillagától távol, egy olyan területen keletkezett, ahol a környezeti hőmérséklet elég alacsony volt ahhoz, hogy a szén-dioxid szilárd formában létezzen.
A 3I/ATLAS most éppen a Nap irányába halad, és 2025. október 29-én fogja elérni perihelionját, ami a Naphoz legközelebbi pontja. Ekkor körülbelül 1,4 csillagászati egység (210 millió kilométer) távolságra lesz a csillagunktól, pontosan a Mars pályájának határvonalán belül.
A napközelség után, 2025. november 3-án a Vénusztól mindössze 0,65 csillagászati egység (vagyis 97 millió kilométer) távolságra fog elhaladni a 3I/ATLAS üstökös. Ezt követően az Európai Űrügynökség Juice (Jupiter Icy Moons Explorer) űrszondája megpróbálja megfigyelni az üstököst, kihasználva kameráit, spektrométereit és részecskeszenzorát.
Ez a csillagközi objektum 2025. december 19-én 1,80 csillagászati egységre (269 millió kilométer) kerül a Földhöz, ami nem jelent ütközésveszélyt. Tovább halad a Naprendszeren keresztül, és 2026. március 16-án 0,36 csillagászati egységre (54 millió kilométer) halad el a Jupitertől.
Ezt követően valószínűleg nem fog több bolygót felkeresni, hanem elhagyja a Naprendszert, és továbbhalad a csillagok közötti végtelen térben.
Ahogy a Nap irányába közeledik, a 3I/ATLAS üstökös a Nap gravitációs vonzásának köszönhetően egyre gyorsabbá válik. A legnagyobb sebességét a napközelség pillanatában éri el, amikor várhatóan 68 kilométer/másodperces sebességgel robog a Nap felé – számol be erről a The Planetary Society.
