A brit miniszterelnök kifejezte, hogy amennyiben tartós békemegállapodás születik, lehetőség nyílhat arra, hogy brit katonai egységeket vezényeljenek Ukrajnába.
Keir Starmer brit miniszterelnök véleménye szerint "amerikai háttérintézkedések" bevezetésére van szükség ahhoz, hogy bármilyen ukrajnai békemegállapodás érdemi hatással bírjon, és hogy Oroszországot meg lehessen akadályozni abban, hogy újból támadja meg szomszédos országait. Ezt a BBC tudósítása szerint egy hétfői párizsi találkozón fejtette ki, ahol európai vezetők gyűltek össze, hogy megvitassák a Trump-kormányzat döntését, amely szerint önállóan indítanak béketárgyalásokat Oroszországgal; ezek a tárgyalások kedden kezdődnek Szaúd-Arábiában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reagálásában hangsúlyozta, hogy nem voltak informálva a béketárgyalásokról, és kijelentette, hogy nem fogja elfogadni a részvétele nélkül született megállapodást.
A párizsi csúcstalálkozót nem sokkal azután tartották meg, hogy Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere hangsúlyozta: Európának a jövőben elsősorban saját biztonságáért kell felelnie. Kijelentette, hogy Európának kell vállalnia az Ukrajnának szánt katonai támogatás "túlnyomó részét", és fontos, hogy a kontinens felismerje: Ukrajna 2014 előtti határainak visszaállítása nem reális célkitűzés.
A találkozót Emmanuel Macron francia elnök hívta életre, ahol jelen volt Keir Starmer, az Egyesült Királyság munkáspártjának vezetője, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A rendezvényen részt vettek António Costa, az Európai Tanács elnöke, Mark Rutte, a NATO főtitkára, továbbá Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia miniszterelnökei is, akik egyesítették erőfeszítéseiket a kontinens jövőjének formálása érdekében.
Starmer azt mondta, tartós békemegállapodás esetén fontolóra venné brit csapatok telepítését Ukrajnába. Úgy fogalmazott, hogy "az amerikai biztonsági garancia az egyetlen módja annak, hogy hatékonyan elrettentsük Oroszországot", illetve közölte, hogy a jövő héten Donald Trump amerikai elnökkel találkozik Washingtonban, ahol ezeket majd megvitatják.
Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy jelenleg szerinte "elhamarkodott" lenne csapatok Ukrajnába küldéséről tárgyalni. Starmer szerint azonban Európának "többet kell tennie" a kontinens védelme érdekében, hogy szembenézzen azzal a biztonsági kihívással, amit Oroszország jelent.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a transzatlanti kapcsolatok most "új szakaszba" léptek, ez a találkozó pedig megerősítette, hogy eljött az ideje annak, hogy "Európa sokkal jobban meg tudja védeni magát".
Szakértők véleménye szerint, ha a brit csapatokat Ukrajnába küldenék, az egy óriási vállalkozást jelentene, mely a védelmi kiadások drámai növelését követelné meg.
Malcolm Chalmers, a Royal United Services Institute igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy "hiteles és megfelelően felfegyverzett erőkre van szükség, nem csupán a frontvonalban, hanem tartalékokban, légi erőben és egyéb támogatásokban is." Sir Adrian Bradshaw, egy korábbi NATO-parancsnok, szintén kifejezte véleményét, miszerint "ez nem lehet csupán egy szimbolikus erő, amely a háttérben megbújik." A BBC-nek adott nyilatkozatában aláhúzta, hogy a NATO-nak el kell végeznie azt, amit a saját területén kell tennie: "valóban elrettenteni az agressziót", és "olyan erővé kell válnia, amely képes legyőzni egy inváziót."
Lord Dannatt, a brit hadsereg egykori vezetője, korábban azt nyilatkozta, hogy egy ilyen erő felállításához körülbelül 100 ezer katona szükséges. Azonban a legutóbbi hírek szerint, már a hétvégén kijelentette, hogy "ez a létszám sajnos nem áll a rendelkezésünkre".
A dán miniszterelnök véleménye szerint Európának sürgősen emelnie kell a védelmi költségvetését és az Ukrajnának adott támogatás mértékét, mivel "Oroszország jelenleg sajnos az egész kontinens biztonságát veszélyezteti". Ursula von der Leyen is hangsúlyozta a védelmi kiadások "jelentős növekedésének" szükségességét.
Donald Tusk már kifejezte, hogy Lengyelország nem tervez katonai kontingens küldését Ukrajnába, azonban az ország továbbra is elkötelezett amellett, hogy katonai, pénzügyi és humanitárius támogatásban részesítse Ukrajnát.
Brit diplomáciai körökben úgy vélik, hogy nem minden ország esetében indokolt a katonai erőforrások hozzájárulása, ugyanakkor az Egyesült Államok aktív részvétele továbbra is elengedhetetlen. (BBC)
