A Honvédelmi Minisztérium zárszámadásában továbbra is elmarad a csádi misszió említése.

Míg tavaly a csádi misszió még a jövőbeni feladatok között szerepelt, a legújabb, 2024-es zárszámadási törvénytervezetben a Honvédelmi Minisztérium (HM) már egyáltalán nem említi ezt a kérdést. Emellett továbbra is rejtély, hogy a kormánytagok honvédségi repülőgépes útjainak költségei pontosan mekkorák, hiszen ez sem kerül számszerűsítésre. Ezzel szemben a fegyverkezési program részleteit, amelyek a legmagasabb szintet ütötték meg, alaposan kidolgozták a dokumentumban.

2024-ben Szalay-Bobrovniczky Kristóf által irányított minisztérium kiemelt feladata a haderő hatékony működésének megőrzése és megerősítése marad. Fő célja a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (HHP) keretein belül végrehajtani a legfontosabb beszerzéseket, valamint biztosítani Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek és szövetségi vállalásainak teljesítését, amelyek a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartoznak. Ezen kívül jelentős hangsúlyt fektetnek az önkéntes tartalékos rendszerek további fejlesztésére, valamint az irányítási és vezetési struktúrák hatékonyságának fokozására is. A sportágazat is fontos szerepet kap a zárszámadási törvényjavaslat keretében.

A tárca védelmi kiadásai tavaly 1736 milliárd forintra rúgtak, míg a 2025-ös évre már 1752 milliárd forintot terveznek elkölteni. Ez a költés a GDP 2 százalékát teszi ki, teljesítve ezzel a NATO által megfogalmazott elvárásokat.

Bár a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (HHP) már 2017 óta folyamatban van, az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása után vált igazán dinamikussá. A program számos területet érint, többek között a helikopterek és légvédelmi rakéták fejlesztését, az egyéni fegyverzet és a különleges műveletek során alkalmazott képességek korszerűsítését, a tüzérségi támogatás erősítését, a katonai kibertérben való tevékenységek javítását, valamint a drónokkal szembeni védekezés képességeinek növelését.

A civil lakosság számára is egyértelmű, hogy a kormány béke hirdető szlogenjei mellett az utóbbi időszakban mennyire megnövekedett a honvédelmi feladatok hangsúlya, legyen szó akár pénzügyi forrásokról, akár a kommunikációs stratégiákról.

Az évközi módosításoknak köszönhetően a honvédelmi tárca kiadásai 2747 milliárd forintra emelkedtek, amelyből végül 1700 milliárdot használtak fel. De így is többet a tavalyi összegnél, ami 1300 milliárd forintra rúgott.

A 2024-es zárszámadás alapján a honvédségben számos szerződés sikeresen megvalósult.

A beszámolóban hangsúlyozzák, hogy a NATO Biztonsági Beruházási Programja 2024-ben is két kulcsfontosságú területre összpontosít. Ezek közé tartozik a pápai és a kecskeméti katonai repülőtér, valamint a Szolnok Különleges Műveleti Támaszpont fejlesztése, amely során korszerű technológiákat alkalmaznak. Ez utóbbi létesítmény a NATO-tagállamok különleges erőinek egyik fontos kiképzési központjává válhat, hozzájárulva a regionális biztonság növeléséhez.

A Gripen harcászati repülőgépek bérleti díjának kifizetése már megtörtént, ráadásul a szerződésmódosítás révén megkezdődött a Gripen flotta fejlesztése is. Ennek keretében kis hatótávolságú, manőverező légiharc rakéták beszerzése is várható.

A közeljövőben a hadsereg látóhatáron túli, különböző hatótávolságú manőverező légiharc rakétákat, kripto-egységeket, kiképző és futárrepülőgépeket, valamint számos fedélzeti lőszert szerzett be. Jelenleg folyamatban van a harcjárművek toronyfegyverzetének megvásárlása is. Továbbá, vontatott aknavetőkhöz, tűzvezető rendszerekhez és lőszerekhez, valamint lánctalpas gyalogsági harcjárművekhez is sikerült hozzáférniük.

A Magyar Honvédség (MH) jelenlegi létszáma 34 200 fő, azonban a tavalyi évben a költségvetésben csupán 29 297 főt hagytak jóvá, ami magában foglalja a katonai és polgári munkavállalókat is. A jövőbeli tervek között szerepel, hogy 2030. december 31-ig 37 650 főre növeljék az alkalmazottak számát.

2023 óta az MH vagyona 290 milliárd forinttal gyarapodott, ami körülbelül 9,9%-os növekedést jelent. Ennek következtében 2024. december 31-én a vagyon értéke már elérte a 3215 milliárd forintot. Különösen figyelemre méltó, hogy 2023-ban 38 ingatlan került ki a tárca kezeléséből, míg 2024-ben 19 ingatlan került a HM vagyonkezelésébe, ami valószínűleg hozzájárult a növekedéshez.

Magyarország továbbra is jelentős szerepet vállal a balkáni katonai missziókban, többek közt a KFOR (Balkán - Koszovó) és az EUFOR (Bosznia-Hercegovina) feladatokban. Tavaly egyébként az MH-KFOR kontingensre jóval kevesebb, a korábbi 4,1 milliárd helyett csak 1,6 milliárd forint jutott.

Továbbá, jelenleg Magyar Katonai Megfigyelők tevékenykednek Nyugat-Szaharában, Kongóban és Grúziában. A zárszámadás említi az ENSZ libanoni békefenntartó misszióját (UNIFIL), valamint a magyar részvételt Irakban és Afrikában, különösen Maliban. Érdemes megjegyezni, hogy az iraki misszióra a korábbi 1,4 milliárd forint helyett csupán 510 millió forint áll rendelkezésre.

Az afrikai szerepvállalásra pedig 2024-ben 1,4 milliárd forint ment el.

2024-ben a válságkezelő és békeműveleteket támogató kontingensek átlagos létszáma egyébként 738,6 fő volt - ami közel azonos a 2023-as adattal -, ám a különböző műveletek közötti létszámösszetétel változott. Az afganisztáni szerepvállalás jelentős részét januárban, míg az EUTM Mali missziós részvételt májusban felszámolták, azonban a 2024. évi EUFOR ALTHEA művelet parancsnoki beosztásának ellátása többletlétszámot generált. Azt írják, hogy a békeműveleti szerepvállalás fő irányát továbbra is az Egyesített Balkáni Hadszíntér jelenti - a csádi missziót meg sem említik.

Nem meglepő, hogy Mahamat Idriss Déby elnök egyelőre nem adott zöld lámpát a magyar javaslatnak, amely szerint 200 magyar katona érkezhetne Csádba. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a Honvédelmi Minisztérium sem osztott meg részleteket a csádi misszióról, csupán a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. 2023-as éves jelentése utalt arra, hogy a kormány 817 millió forintot különített el a csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására.

A zárszámadás külügyminisztériumi beszámolója alapján fontos eseményre került sor: 2024. március 11-én megnyitotta kapuit Magyarország legújabb diplomáciai képviselete N'Djamenában, a Csádi Köztársaság fővárosában. Lapunk áprilisi számában érdeklődtünk a Honvédelmi Minisztériumnál az újonnan kinevezett csádi attasé kiléte felől, azonban a tárca nem osztotta meg velünk az illető nevét. Érdekesség, hogy az új attasé elődje rejtélyes körülmények között hunyt el, ami tovább növeli a helyzet körüli titokzatosságot.

A Honvédelmi Minisztérium reagált a felmerült hírekre, amelyek szerint februárban a csádi magyar előkészítő csapat furcsa körülmények között kénytelen volt elhagyni Csádot. A minisztérium határozottan cáfolta az értesüléseket, kijelentve: "Ez a hír hamis." Ezt követően érkezett a tájékoztatás, hogy Csád vezetése megtiltotta a magyar misszió működését az ország területén.

A Magyar Honvédség szállítórepülőivel kapcsolatos költségekről a tárca jelenleg csupán annyit árul el: a 2024-es évben végrehajtott szállítások keretében katonai vezetők, kormányzati küldöttségek, missziós váltások, valamint nemzetközi gyakorlatok résztvevőinek és eszközeinek szállítása zajlott. Ezen kívül kiképzési repüléseket és orvosi evakuálási (MEDEVAC) feladatokat is teljesítettek.

A Miniszterelnökség és a Honvédelmi Minisztérium között létrejött keretmegállapodás értelmében a repülőutak adatai "honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból" 30 évig titkosak maradnak. A magyar honvédség 2018-ban beszerzett négy repülőgépet, hivatalos indoklással katonai célokra, azonban ezek a gépek gyakran szolgálnak Orbán Viktor, Szijjártó Péter és más kormánytagok nem hivatalos, üdülési céljaira is. Ez a gyakorlat jelentős költségeket ró az adófizetőkre, hiszen az utazások összköltsége elérte a százmilliós nagyságrendet. Az Átlátszó legutóbb közadatigényléssel jutott némi információhoz, de az adatok hiányosak voltak. A 2021-2022 között végrehajtott 223 repülőút összesen 644,4 millió forintos kiadást jelentett, amelyet a lapnak megosztottak.

A HM hivatalos közleménye szerint 2024. január 1-jétől megkezdődött a 2022-ben elindított illetményfejlesztés második szakasza, amely a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonákat érinti. Az átlagos emelés mértéke 11,1 százalék volt. Külön figyelmet érdemel, hogy az MH Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztályán dolgozók kiemelt illetményben részesültek. A honvédelmi alkalmazottak esetében az átlagos bérnövekedés 15,4 százalékra rúg, míg a katonai és honvédelmi oktatók 32,2 százalékos bérfejlesztésben részesültek.