A Semmelweis Egyetem ÖKO-DRIVE programja a fogászati ellátás környezeti hatásait kutatta, hogy feltárja az egészségügyi szolgáltatások ökológiai lábnyomát.

A Health Care Without Harm nemzetközi nonprofit szervezet által közzétett információk alapján elmondható, hogy az egészségügyi rendszerek világszerte a globális üvegházhatású gáz-kibocsátás 4,4%-áért felelősek. Ezen belül a fogászati kezelések által okozott kibocsátás körülbelül 2-5%-ra tehető.

"Az egész folyamatot legfőképpen a kezelésekhez szükséges utazások, az ingázás, a beszerzések, az ellátás során felhasznált energia, valamint a keletkező hulladék és annak kezelése határozza meg" – nyilatkozta dr. Demeter Tamás, a Semmelweis Egyetemen 2021-ben megalakult Munkacsoport a Környezettudatos és Fenntartható Fogászatért egyik vezetője.

Az egyetemi adjunktus hangsúlyozza, hogy a szakirodalmi források alapján világszerte évente körülbelül 5,9 millió tonna hulladék termelődik az egészségügyi szektorban, Magyarország esetében pedig ez a szám eléri a 80 ezer tonnát. A keletkező hulladék mintegy 15 százaléka minősül veszélyesnek, amelynek ártalmatlanítása különleges eljárásokat igényel. E folyamat nem csupán költséges, hanem jelentős energiafelhasználással jár, továbbá hozzájárul a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez is.

A munkacsoport korábban úgynevezett hulladékauditot végzett a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Oktatási Centrumában, ahol hét osztályon körülbelül négyszázan dolgoznak és naponta átlagosan 642 beteget látnak el. A vizsgált három napban 168 szemeteszsák gyűlt össze, naponta átlagosan csaknem 60 kilónyi veszélyes hulladékkal. Az egyéni védőfelszerelések aránya volt a legmagasabb (47%), azon belül pedig a gumikesztyűké (65%) és a nyálkendőké (17%). Majd a papír és nedves törlőkendők következtek (22%), ezután pedig a speciális fogászati hulladékok (12%) és az egyszer használatos műanyag eszközök (10%).

A munkacsoport fő törekvése, hogy az audit során gyűjtött információk alapos elemzésével mérsékelje a veszélyes hulladék mennyiségét, valamint tudatosabb eszközhasználatra ösztönözze a közösséget.

Dr. Márton Krisztina, a Semmelweis Egyetem Propedeutikai Tanszékének igazgatója és a munkacsoport társvezetője elmondta: "Számításaink alapján, ha bevezetnénk a többször használatos, sterilizálható nyálkendőket és tálcákat, akkor naponta több mint 7 kilogrammal csökkenthetnénk a keletkező hulladék mennyiségét. Ezen kívül, a sterilizáló csomagolások tudatosabb felhasználása 2,3 kilogrammal mérsékelhetné a napi szeméttermelést. Fontos megemlíteni a gumikesztyűk használatát is, különösen a fogorvostanhallgatók körében, ahol a kesztyűk alkalmazásának aránya rendkívül magas."

A Fogorvostudományi Kar jelenleg arra összpontosít, hogy miként és mikortól valósítható meg a tanulmányban elért eredmények gyakorlati alkalmazása. A szakértők véleménye szerint a fogászat fenntarthatósága szempontjából a megelőzés játszik kulcsszerepet. Minél tudatosabban ügyel valaki a szájápolási szokásokra, annál kisebb eséllyel alakulnak ki fogászati problémák, például fogszuvasodás, fogágybetegségek vagy szájüregi daganatok. Ez nemcsak az egyének egészségére van jótékony hatással, hanem a fogászati ellátások számának csökkentésére is hozzájárul.

A környezettudatos döntések már a mindennapi szájápolási rutinunkban is könnyedén érvényesíthetők.

"Egy korábbi kutatás szerint például az elektromos fogkefék környezeti lábnyoma messze meghaladja a manuális fogkefékét. Utóbbiak közül pedig érdemes a cserélhető fejű műanyag vagy bambusz fogkefét választani, mert a termékek teljes életciklusát tekintve ezek bizonyultak a legkevésbé ártalmasnak a környezetre - tanácsolja dr. Demeter Tamás.

A kiegészítő szájápolási eszközök között a szájzuhany nem a legideálisabb választás. Ez részben annak köszönhető, hogy egy újabb elektronikus eszközről van szó, másrészt pedig, ha nem megfelelően alkalmazzuk, a lepedék még mélyebbre, az ínybarázdába kerülhet, ahelyett, hogy el tudnánk távolítani. Jobb megoldás lehet a fogköztisztító kefe vagy a fogselyem használata, amelyek közül manapság már komposztálható változatokat is találhatunk. Fontos, hogy a kiválasztott eszköz ne rojtosodjon használat közben, így hatékonyabban tarthatjuk karban szájhigiéniánkat.

Az egyetemi adjunktus a fogkrémek választásakor az organikus termesztésből származó gyógynövény alapú termékeket részesíti előnyben, figyelembe véve néhány alapvető szempontot. Kiemelt fontosságú számára, hogy a fogkrém fluoridot tartalmazzon, mivel ez a komponens hozzájárul a fogzománc megerősítéséhez.

"A hagyományos fogkrémek gyakran tartalmaznak különféle konzerváló és állományjavító anyagokat, valamint kőolajipari melléktermékeket, mint például mikroműanyagokat. Ezek a vegyületek nem megfelelő használat esetén irritálhatják a szájnyálkahártyát, és ha a vízi környezetbe kerülnek, súlyosan károsíthatják az ottani ökoszisztémákat is. Bár kis mennyiségben nem tekinthetők közvetlen veszélyforrásnak, érdemes inkább a környezetbarát és természetes összetevőkből készült alternatívák mellett dönteni" – hangsúlyozta dr. Demeter Tamás.

Az adjunktus hangsúlyozta, hogy a fogkefe minősége és a tisztítási módszer kulcsfontosságú szerepet játszik: a fog- és szájbetegségek megelőzésében a leglényegesebb, hogy folyamatosan és alaposan tisztítsuk az ínybarázdát, valamint a fogközöket is.