Kaposváron szerezte meg tudományos tudását, és kiemelkedő biológussá vált.

Tóth Sándor a hazai és a nemzetközi tudományos élet jeles biológusa volt, Rostás László kardiológus főorvos és professzor Rosta István tudománytörténész professor emeritus emlékezett meg az életútjáról.

Tóth Sándor a hazai és a nemzetközi tudományos élet jeles biológusa 1932-ben született Kisterenyén. Rostás László kardiológus főorvos és professzor Rosta István tudománytörténész professor emeritus emlékezett meg az életútjáról.

A biológia iránti szenvedélyét egy kaposvári gimnáziumban kezdte el formálni.

Egy somogyi középiskolai tanárnak kitüntető szerepe volt Tóth Sándor pályaválasztásában. Önéletrajz-jellegű írásában azt írta: " 1949-ben váratlanul megnyílt előttem a továbbtanulás lehetősége... Kaposváron a Táncsics Mihály Gimnáziumban kezdődött el a biológia elméleti alapjaival való behatóbb ismerkedés. ... A földrajz tanára és egyben osztályfőnököm az a Marián Miklós volt, aki később már a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársaként évtizedeken át kitartó buzgalommal kutatta a Bakony kétéltű és hüllő faunáját." Marián Miklós 1950-es években végezte el a fehér gólyák magyarországi állományának felmérését.

Fotók és gyűjtőutak révén gazdagította a tudomány világát.

Tóth Sándor a gimnázium befejezése után Egerben, a Pedagógiai Főiskolán folytatta tanulmányait, majd Szegeden a tudományegyetemen szerezte meg diplomáját biológia-földrajz tanári szakon. Tanári pályafutását az 1950-es években Tardon kezdte, később pedig Hejőbábán folytatta. Itt nem csupán tanított, hanem jelentős gyűjtőmunkát is végzett, preparátumait pedig a Természettudományi Múzeumban is nagyra értékelték. Tanórai demonstrációihoz készített gyönyörű fotói pedagógiai szempontból kiemelkedőnek bizonyultak a diákjai körében. Az 1960-as években hejőbábai tanárként Pécsett is aktívan részt vett tudományos kutatásokban. A Mecsek vidékén, különösen a Dömörkapu, a Misina és a Tubes környékén gyűjtötte a kétszárnyúakat. A fürkészlégyek mintája pedig a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárában található.

Természetes élőlények, mint a csípőszúnyogok, a szitakötők és a fürkészlegyek, mind különleges szerepet játszanak az ökoszisztémában. A csípőszúnyogok finom, szinte észrevétlen módon szelik keresztül a levegőt, míg a szitakötők színpompás szárnyaikkal bámulatos látványt nyújtanak, és ügyes vadászokként segítenek a rovarpopulációk szabályozásában. A fürkészlegyek pedig, titokzatos kis predátorok, a természet csendes őrzői, akik a kártevők számát tartják kordában. Mindhárman a természet csodálatos szövetének szövői, akik nélkülözhetetlenek az ökoszisztémák egyensúlyának fenntartásában.

1960-tól a Tisza teljes hazai szakaszán foglalkozott kétszárnyú rovarok gyűjtésével. Veszprémben a Bakonyi Múzeum elindította "A Bakony természeti képe" programot. Tóth Sándor csatlakozott ehhez a projekthez is. Ezzel elindult múzeológusi pályafutása. Ő hozta létre Zircen, a Cisztercita Rend magyarországi központjában a természetrajzi múzeumi egységet.