A Kárpátok csodás vonulatától egészen az Al-Duna festői tájain átívelő utazás egy különleges élményt kínál. E táj varázslatos szépsége és kulturális gazdagsága lenyűgöző felfedezések tárházát nyújtja. A természet és a történelem találkozása, valamint a he
Nagy csöndek ülnek a tájon, amelyet csak néha-néha tör meg a motorfűrész zaja. Nagy csöndek, melyek odalent lapulnak a Szöllősi-mezőn, meg idefent a világosi vár romjain. Csak az elmúlást látják az Arad felől fújó szél szárnyain utazó varjak is, ha visszatekintenek a kies szántóra, mielőtt leszállnának a romokra. Minden halott a hosszúra nyúló tél végén, 2021 márciusának idusán a Zarándi-hegység és az Alföld rónáinak találkozásánál. Csak néhány hárs mosolyog: hányszor látták már ezt az agóniát, és a végén mindig csak eljött valahogy a tavasz.
Arad volt az utolsó olyan egykori vármegyénk, ahol még nem készült Hazajáró epizód: 2021 márciusában végre elérkezett az idő, hogy ezt a kellemetlen fehér foltot eltüntessük a térképünkről. Arad és Világos neve minden magyar számára ismerősen cseng, legyen szó egy fontos évszámról vagy akár a 13 vértanú nevéről. E tudást igyekeztünk mélyebbé tenni, nemcsak a Világosi-sík és az aradi vesztőhely felkeresésével, hanem Arad városának és környékének felfedezésével is, beleértve az Aradi-hát és az Aradi-hegyalja csodáit. Ez a táj nem csupán a nemzeti tragédiáink háttere, hiszen nemcsak a halál színtere; mesélhettünk a dacról, a bor által inspirált jókedvről, és nem elfeledkezve arról sem, hogy itt születtek nagy magyar személyiségek is.
Egyedivé téve a szöveget: Ebben a felfedezőúton segítségünkre volt kalauzunk, Borbély Zsolt Attila Aradról, aki révén bepillantást nyerhettünk a bájos kisiratosi közösség életébe. A pandémia miatti korlátozások Aradon is mindenhol jelen voltak, melyek közül október 6-a különösen emlékezetes pillanatnak számít. Zsolt Attila vezetésével felfedeztük a város rejtett zugait, bár a méltán híres vár látványát csak drónfelvételen tudtuk megörökíteni.
A Maros mentéről délnek indultunk, hogy az Al-Duna hegységeiben filmezzünk. Milliók óta, hogy a feltöltődő Pannon-tenger elengedte az Ős-Dunát, aki szomorúan búcsúzott a Kárpát-medencétől, és új tengert keresve kelet felé vette az irányt. Az Aldunai-hegyvidék és a Szerb-érchegység őrzik ennek a Kárpát-medencei búcsúnak a misztikus emlékét. Magyar oldalon a Lokva az első búcsúzó, amely a Néra utolsó kilométereit is felfedezheti, miután kiszabadult a két folyó szorításából. De nem csupán a természet csodáit figyelhette meg: a rómaiak, a dákok, a hunok, Zsigmond király magyar vitézei, az oszmán hódítók és a labanc bürokraták is nyomot hagytak itt, akik a török uralom után bányászokkal és új telepesekkel népesítették be a bánsági hegyvidéket. Így vált a Lokva-hegység a kultúrák olvasztótégelyévé, ahol a német bányásztelepülések katolikus templomai, a prágai buszjárattal elérhető cseh falvak iskolái, a szerb pravoszláv kolostorok és az oltyán bufánok vízimalmai mind-mind a táj gazdag szövetét alkotják.
A Lokva olvasztókemencéjében mi magyarok már elenyésztünk, de nem túlzás azt állítani, hogy Széchenyi és mérnökei nélkül nem így nézne ki ez a vidék. Honfi lelkületünk a Széchenyi-út kezdeti kilométerei mellett Báziásra és Lászlóvárra is elcsalogatott bennünket, de nem feledkeztünk meg a természetjárás örömeiről sem, amikor a Lokva szurdokvölgyeit, karsztjelenségeit, barlangjait, szubmediterrán élővilágát indultunk felfedezni.
Képzeljünk el egy olyan rombuszt, amelynek csak a csúcsait láthatjuk, míg magát a testet nem. Így fekszik előttünk térképünkön a Lokva szomszédságában az Almás-hegység is, amelynek kiszögelléseinél már jártunk, de belsejéről semmit sem tudtunk. Persze sok esetben indultunk már turisztikailag feltáratlan hegységbe, amely előtt segítségül hívtuk különböző forrásainkat, ám azok ez esetben némák maradtak. Mondhatni tehát, hogy az Almás-hegység legnagyobb értéke éppen kétarcúságában rejlik. Kiszögellései: északon a Rudária-szurdok, délen a Kazán-szoros, keleten Herkulesfürdő, nyugaton a Néra-szurdok mind a turisták által kedvelt helyszínek.
Karsztvölgyek és magyar emlékek ölelésében, szurdokokkal és népszerű helyszínekkel tarkított Almás peremén barangolva mindenki rátalálhat a saját keresett kincsére. Akik az ismeretlen, ritkán látogatott hegyvidékek varázsára vágynak, itt végre hazaérkeztek: a hátráló erózió nyomán kialakult, szövevényes völgyekkel szabdalt hegység 600 méter fölött nemcsak településektől, hanem turistaházaktól is távol esik. Így hát éjszakai menedékül egy pásztorszállás mellett döntöttünk, hogy még inkább átérezhessük a természet nyugalmát és a vadon szépségét.
Az Almás Duna lenyűgöző vonulatai után elénk tárult a Kazán-szoros, amelyet először a magasból csodáltunk meg. Később vízre szálltunk, hogy tiszteletünket tegyük a legnagyobb magyar emléke előtt, aki ezt a vadregényes folyószakaszt hajózhatóvá varázsolta. A Magyar Hajózásért Egyesület jóvoltából 2018-ban véglegesen elhelyezték azt az emléktáblát, amely minden hajós számára emlékeztetőül szolgál Széchenyi István monumentális teljesítményére. Így méltó környezetben zártuk le al-dunai felfedezőutunkat. Hosszú percekig néztük a Dévénynél ifjonti hévvel betörő Duna hullámait, ahogy szomorúan, de szép búcsút int a Kárpátok bércinek, hogy a távoli balkáni síkság felé vegye az irányt.
