A kormányváltás rövid távon élénkítheti a magyar gazdaságot, azonban a szükséges kiigazításoktól elkerülni nem lehet.

Jövőre Magyarországon már észlelhető lesz a gazdasági növekedés, amely várhatóan a 2 százalékot kissé meghaladja. Ennek fő oka, hogy az idei év meglehetősen gyenge teljesítményt mutatott, és emellett új gyártókapacitások is létesülnek. Az infláció az év elején várhatóan visszaesik, majd a kormányzati ösztönzők hatására újra gyorsulni kezdhet, és akár 5 százalék fölé is emelkedhet.

A harmadik negyedévi csalódást okozó eredmények után Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, a bank hétfői sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy az idei éves gazdasági növekedés várhatóan csupán 0,5 százalék körül alakulhat. Az előrejelzését jelentős lefelé mutató kockázatok övezik, ami azt jelenti, hogy a valószínűség szerint a növekedés végül még alacsonyabb értéket mutathat.

A következő év kedvezőbb kilátásokat mutat, várhatóan 2,3-2,4 százalékos növekedéssel. Ennek egyik oka a bázishatás, ami arra vezethető vissza, hogy az idei növekedés meglehetősen gyenge volt. A jövő évi fejlődést serkentik a kormányzati költések az állami szektorban, míg a nagyvállalatok, mint például a BMW, a CATL és a BYD új gyárai jelentős beruházásokat indítanak a vállalati szegmensben. Még ha ezek a projektek csak részlegesen, vagy esetleg egyáltalán nem kezdenek el termelni, a beruházások folyamata már most is szerepet játszik a statisztikákban.

A beruházások a nemzetgazdaság területén évek óta csökkenő tendenciát mutatnak. Azonban jövőre várhatóan a állami beruházások növekedése, az elindított kedvezményes hitellehetőségek, valamint a fokozatosan érkező uniós támogatások segíthetnek megállítani ezt a csökkenést.

A mezőgazdaság hevesen rángatja a GDP-adatot: tavaly és idén negatív hozzájárulása volt a szektornak. Jövőre egy normál év is segítheti a gazdasági növekedést az aszályos évek után. Persze nem látni, hogyan alakul az időjárás jövőre, de historikusan 1-2 rossz év után szokott jönni egy jó.

Ahogy az idei évben, úgy a következő esztendőben is a lakossági fogyasztás lesz a gazdasági növekedés egyik motorja. A bérek emelkedése továbbra is serkenti a vásárlási kedvet. Ez nem csupán a magánszektorban tapasztalható bérdinamika miatt van így, hanem a kormány által bevezetett személyi jövedelemadó-mentességek, a közelgő országgyűlési választások előtt kiosztott pénzügyi juttatások, valamint az állami szektor dolgozóinak béremelései is hozzájárulnak a bérkiáramlás növekedéséhez.

A forint árfolyama az utóbbi időszakban kedvező irányba változott a dollárral szemben, ám érdemes megjegyezni, hogy a dollár gyengülése valójában általában minden más devizával szemben megfigyelhető. Ezen kívül a forint az euróval szemben is erősebbé vált, ami azt jelzi, hogy talán véget ér a folyamatos leértékelődés trendje. A jegybank világosan ezt a célt tűzte ki, hiszen az árfolyam emelkedése kedvező hatással lehet az infláció csökkentésére.

Globális szinten egyre inkább emelkedik a "kockázatmentes hozamszint", ami azt jelenti, hogy a befektetők számára egyre kedvezőbb lehetőségek állnak rendelkezésre a gyakorlatilag kockázatmentes befektetések terén, például az amerikai kötvényhozamok révén – magyarázta Németh Dávid. Ebben a kontextusban Magyarország, mint feltörekvő gazdaság, számára fontos lenne a kamatfelár csökkentése. Ez a plusz kamatszint, amelyet az ország a kockázatmentes országok és eszközök fölött kínál, elengedhetetlen a befektetők vonzása érdekében. A helyzet javításához azonban szükség van a termelékenység növelésére és a költségvetés rendbetételére is.

A termelékenység terén az utóbbi másfél évtized gyakorlatilag stagnáló tendenciát mutat, bár az utolsó években némi növekedés jelei voltak észlelhetők. A költségvetés elsődleges (kamatkiadások nélküli) egyenlegét sikerült a nullához közelíteni, azonban az idei évre 1-1,5 százalékos deficitet valószínűsítenek. Ha a következő évben nem történik költségvetési kiigazítás vagy megszorítás a választások után, akkor a deficit akár 2 százalék fölé is emelkedhet. Az elemzők figyelmeztetnek: ha az elsődleges egyenleg továbbra is jelentős hiányt mutat, az ország kockázati felára is növekedni fog.

Az euróbevezetés - vagy legalábbis az elköteleződés az euró bevezetése mellett - fontos eszköz lehetne a kockázati felár mérséklésében. Görögországhoz képest például 300 bázispont (3 százalékpont) Magyarország kamatfelára.

Magyarországon a február-március időszakban lehetőség nyílhat a kamatcsökkentésre a jegybank számára, mivel a bázishatás következtében az infláció várhatóan alacsony, körülbelül 2,6 százalékos szinten alakulhat - állítja Németh Dávid. Ugyanakkor a kamatcsökkentésre mindössze 30 százalékos esélyt lát, ami részben a forint erősödésének a függvénye. Bár az infláció ebben az időszakban alacsony lesz, a struktúrában látható jelek azt mutatják, hogy a jövőben újra gyorsulás várható, amint az árrésstopok hatása és különféle inflációs kockázatok kikerülnek a gazdasági rendszerből. A kormányzati intézkedések is kulcsszerepet játszanak: jelenleg a fiskális politika laza, mivel a kormány osztogat, míg a jegybanki monetáris politika szigorú. Amennyiben a kormány szigorításra lépne, a jegybank lehetőséget kaphatna a lazításra.

Az infláció jövőre várhatóan 4,5 százalék körüli szinten alakulhat átlagosan. Azonban, ha a kormányzat jelentősebb, az eddigiekhez képest sokkal nagyobb mértékű juttatásokat indít, akkor a pénzromlás üteme akár 5 százalék fölé is emelkedhet. Különösen 2027 elején lehet ez jellemző, amikor a 2026 eleji viszonyítási bázis alacsony lesz – fejtette ki Németh Dávid a HVG kérdésére. Ez a helyzet viszont gyakorlatilag megnehezítené bármiféle kamatcsökkentés végrehajtását.

Összességében, a várakozások szerint a kamatcsökkentés inkább az év második felére, különösen az év végére tehető. A prognózisok alapján 2026 végére az alapkamat 6,5 százalékról 6 százalékra mérséklődhet.

Természetesen az is nagy kérdés, hogyan alakul a belpolitikai helyzet.

A forint erősödne a kormányváltásnak köszönhetően (ez a hatás már most látszik), az uniós források felszabadulnának. A kötvényhozamokon nem látszik egyelőre, hogy a piac kormányváltást árazna.

A német gazdaság jelenlegi állapota nem éppen rózsás, hiszen a külső környezet kihívásokkal teli, és a növekedés helyett inkább stagnálásról beszélhetünk. A feldolgozóipari megrendelések lassú ütemben, de mégis megálltak, ami aggodalomra adhat okot. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a kibocsátás egy alacsonyabb szinten stabilizálódik, ami talán lehetőséget adhat a jövőbeni fellendülésre.

A globális és európai gazdasági szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a kínai gazdaság hogyan teljesít. Jelenleg úgy tűnik, hogy Kínának nem sikerült áttérnie a belső fogyasztás által vezérelt növekedési modellre. Ezt jól mutatja, hogy az ipari szektor növekedése gyorsabb ütemet mutat, mint a kiskereskedelem, ráadásul a nettó export ismét emelkedő tendenciát mutat. Mivel a kínai gazdaság nem tudott áttérni a belső kereslet által irányított növekedésre, a dominancia- és piackeresés továbbra is a középpontban marad. Ennek következtében Kína gazdasága exportorientált jellege továbbra is megmarad.

Európában már megfigyelhetjük ennek kedvező hatását a pozitív inflációs adatok révén, ahogy a kínai exportőrök igyekeznek a lehető legkedvezőbb - néha még a vártnál is jobb - áron értékesíteni áruikat.