A Kúria megállapította, hogy a rendőrség indokolatlanul lépett fel a mini-Pride rendezvény betiltásával kapcsolatban.
Június 1-jén öt civil szervezet - köztük az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért - tüntetést tervezett az Andrássy úton. A demonstráció, amit mini-Pride néven emlegettek, arra irányult, hogy hangsúlyozza a transz- és homofóbia ellen való küzdelem fontosságát. Azonban a rendőrség megtiltotta a rendezvény lebonyolítását. A jogvédő szervezetek a bírósághoz fordultak, hogy megtámadják a rendőrségi határozatot, céljuk pedig az, hogy a tiltás mögött álló, márciusban hozott törvénymódosítást, amely a gyermekvédelemre hivatkozva a gyülekezési jogot korlátozza, jogi úton vitassák meg.
Ahogy arról beszámoltunk, a tervezett gyűlés megtartását a rendőrség a "Pride-törvényre" hivatkozva tiltotta meg, amely szerint tilos olyan gyűlést tartani, amely megjeleníti a homoszexualitást vagy a nemi sokszínűséget, és ami szerint a gyermekek joga a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz megelőzi a békés gyülekezéshez való jogot is.
A Kúria a közleményében kiemelte: most először kellett első ízben alkalmaznia az Alaptörvény 2025. április 15-étől hatályos tizenötödik módosítását követően a XVI. cikk új szövegét, amely szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és ez a jog - az élethez való jog kivételével - minden más alapvető jogot megelőz, így a békés gyülekezéshez való alapjog is bármilyen mértékben korlátozható.
Azt írják, a rendőrség határozata a bejelentés megfogalmazásán, a vonulás és gyűlés helyszínén, valamint azon nyilatkozaton kívül, hogy a gyűléshez bárki - akár gyermek is - csatlakozhat, egyetlen értékelhető tényt sem tartalmaz. A határozat nem vezette le, hogy a gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok hivatkozott rendelkezései. A határozat és az eljárás iratai alapján az sem volt megállapítható, hogy mi az a sajátos körülmény, amely folytán a gyülekezési hatóságnak meg kellett tiltania a gyűlést, miközben két héttel korábban hasonló tárgyú gyűlések megtartását nem tekintette az Alaptörvénybe ütközőnek, hanem azokat tudomásul vette.
A Kúria döntése értelmében a gyülekezési hatóság nem volt képes megállapítani a tényállást, így a szükséges bizonyítékok beszerzésére sem volt lehetősége. Ennek következtében nem lehetett egyértelműen megítélni a gyűlés megtiltásának jogszerűségét. Emiatt a Kúria megsemmisítette a határozatot, és a rendőrséget új eljárás lefolytatására, valamint új határozat kiadására kötelezte, figyelembe véve a tervezett gyűlés időpontját. Továbbá a rendőrséget arra is kötelezték, hogy tizenöt napon belül 224 000 forint összegű perköltséget fizesse ki.
