A német kormány nem rendelkezik azzal a jogkörrel, hogy betiltsa az AfD-t!
Alice Weidel, az AfD társelnöke, három hónappal ezelőtt Budapesten, Orbán Viktorral való találkozója során kifejtette, hogy Németország gyenge országgá vált, gyenge vezetéssel, és úgy véli, az energiapolitikát jelentősen károsította a zöldpolitika, amelynek alapjait Angela Merkel fektette le. Azóta, sőt már korábban is, a Bundestagban számos provokatív és éles kritikát fogalmazott meg, amelyek tovább színesítették a politikai diskurzusát.
Mivel valóban új lehetőségeket kínáltak a rájuk szavazóknak, a "professzorok pártja" (kezdetben a támogatóik kétharmada doktorival büszkélkedett) hamarosan kirekesztetté vált, és a német médiában először szélsőjobboldaliként, később pedig csupán fasisztaként emlegették őket.
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) már 2021 eleje óta az egész pártot a "feltételezett jobboldali szélsőséges" csoportok közé sorolta, hogy azt a hírszerző szolgálatok segítségével országszerte megfigyelhessék.
A helyzet annyiban módosult, hogy a közelmúltban a BfV már nem csupán feltételezte, hanem hivatalosan is "megerősített jobboldali szélsőséges" pártként azonosította az AfD-t, ami a német demokrácia számára jelentős figyelmeztetés. Sokan úgy vélik, hogy ez a "felminősítés" a párt növekvő népszerűségének tudható be: míg 2021-ben az AfD csupán 10,3 százalékot szerzett a parlamenti választásokon, addig idén már 20,8 százalékra nőtt az arányuk, ami egyre inkább aggasztja a jelenlegi hatalmat.
A "felminősítés" kedvezően hatott az AfD-re. A Magyar Nemzet beszámolója alapján egyetlen hétvége leforgása alatt ezernyi új tag csatlakozott a párthoz, így a 2023-as adatokhoz képest a párttagok létszáma már megduplázódott, 30 ezerről 60 ezerre emelkedett.
Ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy a BfV szigorítása, a párt végleges betiltását készíti elő. Ezért a Nius.de két neves alkotmányjogász véleményére is kíváncsi volt. "A politikai pártok esetleges betiltásának semmi köze a BfV-hez, annak észrevételeihez vagy értékeléséhez" - mondta a lapnak Dr. Josef Franz Lindner professzor, alkotmányjogi szakértő, majd hozzátette:
"A német alkotmány szerint a kormány nem tilthat be pártot, márpedig a BfV a végrehajtó hatalom része. A betiltás, az alaptörvény 21. cikke szerint kizárólag a Szövetségi Alkotmánybíróság kizárólagos felelőssége. A negyedik bekezdés szerint azt kellene bebizonyítani, hogy az AfD a szabad, demokratikus alaprend felszámolásán dolgozik. Ennek azonban sokkal nagyobb akadályai vannak, mint a BfV értékelése"
- fűzte hozzá Dr. Volker Boehme-Nesler professzor.
"A BfV "felminősítése" nem változtatta meg a tényt, hogy az AfD-t titkosszolgálati eszközökkel is megfigyelik. Viszont ezt az eszközt csakis azokkal szemben lehet bevetni, akikről azt feltételezik, hogy veszélyt jelentenek az alaprendre. Az összes párttag vagy szimpatizáns megfigyelése nem lenne arányos, ezért illegális. Az AfD tagsága pedig nem lehet alapja a munkahelyről való elbocsátásnak. Hasonlóképpen, a BfV "felminősítése" nem lehet alapja az AfD tagjainak vagy szimpatizánsainak bármely szolgáltatásból való kizárására vagy bérleti szerződésének felmondására." (Ki gondolta volna, hogy ilyesmi is előfordulhat? - a szerk.)
Nancy Faeser (SPD) leköszönő belügyminiszter a BfV 1100 oldalas jelentésének tartalmáról nyilatkozott. Azonban jelezte, hogy ezt a "semleges vizsgálatot" nem fogják publikálni. Volker Boehme-Nesler professzor véleménye szerint ez a lépés egy jogállamban elfogadhatatlan, és mélyen antidemokratikus tendenciákat mutat.
Kapcsolódó témák:
Az AfD bírósághoz fordult, miután a német Alkotmányvédelmi Hivatal szélsőséges szervezetként kategorizálta őket.
Magyarország a szuverenitás és a függetlenség jelképe Európában - az AfD kancellárjelöltje Budapestről üzent hadat az illegális migrációnak
Vezetőkép: Alice Weidel, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje a párt riesai kongresszusán, amely 2025. január 11-én zajlott. Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek
