A Szépművészeti Múzeumban mostantól látogatható a Munkácsy - Egy világsiker története elnevezésű kiállítás, amely izgalmas betekintést nyújt a neves festő életművébe és alkotásainak különleges hátterébe.

Kövér László hangsúlyozta, hogy Munkácsy Mihály pályafutása és művészete a géniusz megtestesítője. A géniusz azonban nem csupán a tehetséget jelenti, hanem a sors különös ajándéka - tette hozzá.

Kijelentette: a tehetség kibontakozását a kedvezőtlen körülmények megakadályozhatják, a sors beteljesedését azonban sohasem. Ezért volt törvényszerű, hogy a legárvább élethelyzetből, a legmostohább személyes és történelmi körülmények közül Munkácsy Mihály a magyar képzőművészet legmagasabb régióiba emelkedhetett.

Kövér László kifejezte örömét, hogy a Honfoglalás című festmény vagyonkezelőjeként, az Országgyűlés Hivatalának képviseletében személyesen hozzájárulhatott a kiállítás anyagának teljessé tételéhez.

A Honfoglalás című mű 1929 óta a szerző nevét viselő országházi teremben található. Azonban a festmény biztonsági és műkincsvédelmi okokból jelenleg csak korlátozottan látogatható. A jövőbeni tervek között szerepel, hogy olyan új helyszínt alakítanak ki, ahol a látogatók szabadon és korlátozások nélkül gyönyörködhetnek az alkotásban.

A házelnök megemlítette Munkácsy hazaszeretetét, hangsúlyozva, hogy ma, amikor Kárpátalja, a művész szülőföldje, a történelem súlyos terhei alatt görnyed, különösen aktuális emlékezni a festő örökségére.

"Vessünk egy fohászt a történelem urához, emlékezve Munkácsyra, hogy Kárpátalja is megélhesse a feltámadás csodáját. Kívánjuk, hogy a huszonegyedik század új Munkácsy Mihályai, új magyar géniuszként emelkedhessenek ki a kárpátaljai sors nehézségeiből, és megvalósíthassák értékteremtő küldetésüket."

- emelte ki.

Krasznai Réka művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta: a monografikus Munkácsy-kiállítások történetében első alkalommal mutatják be a Munkácsy-életművet nemzetközi párhuzamok, analógiák, hatások és összefüggések mentén.

A tárlat középpontjában egy lenyűgöző karrier áll, amely a magyar tehetség diadalmas világuralmát meséli el.

Baán László szavaival élve, Munkácsy életútja olyan, mint egy varázslatos mese, amelynek fénye üstökösként ragyog a művészet égboltján. Gazdag és sokszínű életműve nem csupán a képzőművészet világában jelentős, hanem a nemzeti öntudat szerves részét képezi.

A Szépművészeti Múzeum vezetője visszaemlékezett az alkotó karrierjének felemelkedésére, hangsúlyozva, hogy mindig is fontosnak tartotta a fiatal művészek támogatását, és sohasem hagyta figyelmen kívül azokat, akik segítséget kértek tőle.

Ez példaértékű minden, saját útját kereső "fiatal tehetségünk és egész nemzeti közösségünk számára, hogy a ránk bízott tehetségekkel" hogyan kell sáfárkodni - emelte ki.

A "Munkácsy - Egy világsiker története" című időszaki kiállítás lenyűgöző módon mutatja be a festőóriás, Munkácsy Mihály életét és pályafutását. A kiállítás több mint száz műalkotást, archív fényképeket, dokumentumokat és kultusztárgyakat vonultat fel, így a látogatók mélyebb bepillantást nyerhetnek a művész sikereibe és örökségébe. Az anyagok gazdag tárháza révén egy olyan élményt kínál, amely nem csupán a festészet iránt érdeklődőket vonzza, hanem mindenki számára izgalmas felfedezést ígér.

A Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi tárlat közönsége a festő fő művei mellett a kevésbé ismert, ritkán vagy itthon eddig még sosem látott alkotásaival is találkozhat - tájékoztattak a szervezők a kiállítás hétfői sajtóbemutatóján november 25-én.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a rendezvény során hangsúlyozta, hogy a mostani kiállítás a legátfogóbb Munkácsy-gyűjtemény, amely eddig valaha készült. A tárlaton körülbelül száz műalkotás található, és különleges újdonságként nemzetközi párhuzamok is megjelennek. Emellett megemlítette, hogy a kiállított művek közül több eddig még soha nem látott Magyarországon.

Munkácsy Mihály kétségtelenül a 19. századi magyar művészet egyik legismertebb alakja. Életének izgalmas fordulatai számos regényben kaptak helyet, és az őt körülvevő legenda, a Munkácsy-mítosz már több mint egy évszázada a magyar kultúra szerves részét képezi. Mi azonban arra törekszünk, hogy új megvilágításba helyezzük őt, és olyan aspektusokat mutassunk be, amelyek eddig elkerülték a figyelmet.

- Emelte ki a kiállítás kurátora, Krasznai Réka, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, aki művészettörténeti tapasztalataival gazdagítja a tárlatot.

Hozzáfűzte: nincs még egy olyan magyar festő, aki Munkácsy Mihályhoz hasonló szinteket elért volna a hírnév és a siker terén. A Párizsban alkotó művész főként a Krisztus-trilógiájával tette magát világszerte ismertté, de emellett a tehetős nagypolgárság életét bemutató szalonzsánerei is jelentős mértékben hozzájárultak hírnevéhez.

Már életében rendkívüli tiszteletnek örvendett Magyarországon, halála után pedig a közvélemény a 19. század egyik legkiemelkedőbb magyar művészeként búcsúzott tőle. Ezt a különleges életpályát igyekeztek feltárni, lépésről lépésre bemutatva a látogatóknak azt az utat, amely a sikerhez vezetett.

Krasznai Réka megosztotta, hogy a kiállítás hat jelentős tematikus blokkra oszlik.

Az első egység címe: Egy legenda születése - Az első sikerek. A szekció az Ásító inastól Munkácsy realista főművein (Siralomház, Éjjeli csavargók, Zálogház, Rőzsehordó nő, Köpülő asszony) keresztül a korszakváltó és egy új művészi hitvallást hirdető Műteremben című festményig mutatja be Munkácsy művészetének alakulását. A Műteremben című festmény mellett kis műteremsarok idézi meg a mester egykori műtermét, a Munkácsy-hagyatékban fennmaradt művészkellékek és kultusztárgyak segítségével - hívta fel a figyelmet.

A második egység, amely a „A századvég Párizsában: út az európai elitig” címet viseli, különleges betekintést nyújt a korszak művészetébe. Itt található Munkácsy Mihály párizsi diadalmenetének egyik kulcsfontosságú állomása, az 1878-as párizsi világkiállításon elnyert tiszteleti nagy aranyéremmel jutalmazott „Milton” című festmény. Emellett a látogatók első alkalommal csodálhatják meg a Magyarországon eddig még nem bemutatott „Pávák” című művet is, amely szintén a kurátor figyelmének középpontjában áll.

A harmadik szekció címét "Kolosszálképek mestere" néven emelhetjük ki, amely a világszerte elismert Munkácsy életművére fókuszál. Ezen a területen a mester monumentalitása és művészi nagysága érvényesül, hiszen a Krisztus-trilógia, a Honfoglalás című festmény, valamint a bécsi Szépművészeti Múzeum mennyezetképe mind-mind a figyelem középpontjába kerülnek. Krasznai Réka rámutatott, hogy az 1880-as évek folyamán Európa és az Egyesült Államok kiállításain bemutatott Krisztus-képek több mint kétmillió látogatót vonzottak, ezzel Munkácsy nevét a világ festőművészeti palettájának élvonalába emelték.

A negyedik, Az alkotás szabadsága. Munkácsy tájképei címet viselő szekció azt a műfajt mutatja be, amelyben a festő leginkább mentesülhetett az elvárások és a műfaji kötöttségek béklyói alól, és amelyben a legszabadabban alkotva létrehozta a 19. századi magyar tájképfestészet olyan fő műveit, mint a Poros út első és második változata, vagy a Fasor című festménye - hívta fel a figyelmet a kurátor.

Az ötödik tematikai egység, címével is utalva a klasszikus művészet világára – „Divatos, drága, festői: szalonképek és a Munkácsy-márka” – a 19. század végének párizsi szalonjaiba kalauzolja a látogatókat. E szalonképek, melyek Munkácsy életművének legkedveltebb darabjai közé tartoznak, többnyire magángyűjteményekből származnak, s így különleges betekintést nyújtanak a korszak művészeti ízlésébe. Krasznai Réka kurátor kiemelte a Magyarországon még sosem bemutatott „Pamlagon ülő nő” című művet, amely új fényben tűnik fel a hazai közönség előtt.

A tárlat utolsó egysége a "Munkácsy-kultusz" elnevezést viseli. Ebben a térben a festő életművének és személyének körüli kultusz történetét ismerhetjük meg, mely már életében is jelentős hatással bírt. A látogatók megcsodálhatják a mesterről készült festményeket, szobrokat és grafikai portrékat, amelyek mind a művészóriás életét és munkásságát tükrözik. Kiemelt helyet kapott a Munkácsy ikonikus hírnevét megerősítő "Vihar a pusztán" című mű is, valamint Csontváry által készített parafrázisa, amely tovább gazdagítja a kiállítás élményét - hívta fel a figyelmet a kurátor.

A kiállítás megtekintésére 2025. március 30-ig van lehetőség a Szépművészeti Múzeumban.