A világ legrégebbi piramisa valószínűleg 25 000 évvel ezelőtt készült Indonéziában - Üdvözlet Magyarországnak!

Az ókori Egyiptom vagy a dél-amerikai civilizációk piramisai világszerte híres építészeti csodák, de egy újonnan végzett kutatás meglepő felfedezést tett: a világ legősibb ember által épített piramisa Indonéziában, a Gunung Padang nevű területen található, és akár 25 000 évvel ezelőtt is épülhetett. Eddig a helyszínt csupán egy természetes dombnak tartották, azonban a tudósok most arra jutottak, hogy a teljes szerkezet az emberi kreativitás és munka eredménye, amely évezredeken át tartó építkezések során formálódott. Ez a felfedezés új perspektívát nyújt a korai emberi civilizációk építkezési szokásairól és a kultúrák közötti kapcsolatok mélységéről.

A Gunung Padang Nyugat-Jáva tartomány Cianjur kerületében található. A megalitikus komplexum tetején szemkápráztató kőstruktúrák ülnek, de a helyszínt egészen 2018-ig természetes képződménynek tartották. Ekkor merült fel az elmélet, hogy az egész domb valójában mesterséges építmény, amely sokkal többet rejt magában, mint a felszínen látható kövek -- írja az IFLS.

Ezt az elképzelést egy multidiszciplináris kutatócsoport vetette fel, amely 2011 és 2014 között három éven át vizsgálta a helyszínt. A kutatók friss eredményeiket egy részletes tanulmányban publikálták, amely szerint Gunung Padang nem természetes hegy, hanem a világ legrégebbi piramisa.

A kutatók radiokarbonos kormeghatározást alkalmaztak, és a talajminták részletes elemzése révén arra a következtetésre jutottak, hogy a Gunung Padang építkezése több fázisban zajlott, amelyek a paleolitikumig vezethetők vissza. Az első építkezési szakasz időpontját 25 000 és 14 000 év közé teszik. A kutatás során különböző modern technológiákat, mint például földradart (GPR), elektromos ellenállás-tomográfiát (ERT) és szeizmikus tomográfiát (ST) alkalmaztak, hogy részletesen feltérképezzék a domb belső struktúráját és az építési folyamatokat.

A kutatók hét különböző ponton végeztek magfúrásokat, amelyek alapján a dombot négy különálló szakaszban építették meg. Az első szakaszban, amelyet a kutatók "4-es egységnek" neveztek el, egy természetes lávadombot faragtak ki és alakítottak piramisszerű formává.

Rejtélyes kamrák és tudatos elrejtés A titkokkal teli rejtett kamrák világa mindig is lenyűgözte az embereket. Ezek a titkos helyek, melyek gyakran a föld alatt vagy eldugott zugokban találhatóak, olyan történeteket őriznek, amelyek a múlt mélyén ragyognak. A szándékos eltemetés fogalma pedig egy különös, szinte misztikus dimenziót ad a felfedezéshez. Miért választották az emberek ezt az utat? Milyen titkokat rejthetnek ezek a helyek, és milyen szándékok vezérelték őket? A rejtett kamrák felfedezése igazi kaland, amely során a történelem és a legenda határvonalán egyensúlyozunk. Ezek a titkos terek nemcsak tárgyi emlékeket, hanem sokszor érzelmeket, vágyakat és félelmeket is magukban hordoznak. Az eltemetett tárgyak és üzenetek pedig mintha egy időutazásra invitálnának minket, lehetőséget adva arra, hogy bepillantást nyerjünk egy másik kor életébe és gondolkodásmódjába. A tudatos eltemetés mögött gyakran bújkáló szándékok állnak, legyen szó védelemről, emlékezésről vagy a jövő generációinak üzenetéről. A rejtett kamrák és a szándékos eltemetés összefonódása izgalmas lehetőségeket kínál a felfedezésre vágyóknak, és a múlt titkainak feltárására.

A kutatás során a kutatók rejtett üregekre és kamrákra utaló jeleket is találtak a domb belsejében. Ezeket a területeket további terepmunkák során kell majd részletesebben feltárni. Érdekes módon a helyszín úgy tűnik, hogy szándékosan többször is el lett temetve, talán azért, hogy megőrizzék annak valódi mivoltát.

A kutatók új megállapításai szerint Gunung Padang építői lenyűgöző építészeti ismeretekkel bírtak, amelyek megkérdőjelezik azt a régóta hiedelmet, miszerint a bonyolult építési technikák csak az agrárforradalom után, körülbelül 11 000 évvel ezelőtt jelentek meg. A paleolitikus emberek, akik a Gunung Padang első szakaszait létrehozták, valószínűleg sokkal fejlettebb technikai tudással rendelkeztek, mint ahogyan azt korábban feltételeztük.

Bár a tanulmány lenyűgöző képet fest a Gunung Padang piramisról, számos szakértő kétkedve fogadta az eredményeket. A kutatás módszertanát és következtetéseit kritika érte, és a publikáció visszavonásra került 2024 márciusában a módszertani hibák miatt. Ennek ellenére a Gunung Padang rejtélye továbbra is izgalmas téma marad, és újabb kutatásokra ösztönöz.

Gunung Padang nem csupán régészeti helyszín, hanem egy olyan titokzatos emlék, amely az emberiség történetének korai fejezeteit tárhatja fel. Akár mesterséges, akár természetes képződmény, a hegy továbbra is a múltunk lenyűgöző darabja marad, amely még sok kérdésre adhat választ.

Itt van néhány érdekes írás, amelyeket mindenképpen érdemes felfedezni: