Akit a háború viharai Istennek szenteltek.

A szőgyéni templomban található Szent Margit szobra lenyűgöző látványt nyújt, melyet Berényi Kornélia örökített meg a Felvidék.ma számára.

Hétszázötven évvel ezelőtt tért vissza Istenhez Árpád-házi Szent Margit, a hűséges és odaadó szolgálóleány, aki életével és példájával sokakat inspirált.

1241-ben, a mongol hadak Batu kán vezérlete alatt terjeszkedni kívánva betörtek Európába, végigsöpörve Lengyelországon, Morvaországon.

A vesztett muhi csata kimenetele megnyitotta az utat a magyarországi tatárdúlás előtt. Bár a magyar sereg döntő csatát vesztett, a mongoloknak nem sikerült elfogni a magyar királyt.

IV. Béla és felesége, a bizánci hercegnő, Laszkarisz Mária, a tatárok elől menekülve Dalmáciába érkeztek. Ebben a menedékhelyen, Klissza várának falai között látta meg a napvilágot Margit lányuk, 1242. január 27-én. Szüleik, a tatárok által elszenvedett csúfos vereség következtében mély kétségbeesésben voltak, és elhatározták, hogy felajánlják gyermeküket Istennek, a Magyar Királyság megmentéséért. E történetet a krónikás így örökítette meg:

A várva várt csoda bekövetkezett: az ellenség, akitől mindannyian tartottunk, váratlanul visszahúzódott Ázsiába. A nagykán halála után Batu, aki a Duna és Tisza vidékén meghódított hatalmas földterületek örököse volt, gyorsan összegyűjtötte hűséges lovasait. Sietősen indult el kelet felé, hogy ne maradjon le a sorsolásról, amely a hatalom újraosztását ígérte.

Náluk nőtt fel, és ott tapasztalta meg az Isten iránti feltétlen odaadást, a megalkuvás nélküli vezeklés mély lelkiségét, valamint a betegek iránti önfeláldozó gondoskodást. Apácatársait fokozatosan leszoktatta arról, hogy őt királyleányként tiszteljék.

A lengyel és a cseh uralkodó is hiába udvarolt Margitnak, hiszen ő mindkét alkalommal emlékeztette apját arra, hogy egykor ő ajánlotta fel a Megváltónak.

Imádságait és elhivatott életvitelét Isten csodálatos ajándékokkal honorálta.

Egy cseléd, aki megmenekült a halál torkából, a szentté avatási akták tanúsága szerint a következőképpen vallott:

Margit egy igazán különleges és szent személyiség volt, aki mindannyiunk számára példát mutatott. Alázata felülmúlta a miénket, mint ahogy a szolgálatra szánt lányoké is.

Rendelkezünk egy olyan bizonyítékkal, amely szerint atyjának az osztrákokkal vívott stíriai harcai közepette már előre megsejtette a magyar győzelem eljövetelét.

Halála óráját derűs arccal jövendölte meg a társainak. Margit 28 évesen, 1270. január 18-án adta vissza életét Teremtőjének, az apja által építtetett kolostorban, az akkori Nyulak szigetén, amit ma - emlékére - Margit-szigetnek nevezünk.

Élete számos művészi alkotás forrásául szolgált, különösen az írók körében. Gárdonyi Géza, a neves tollforgató, az Isten rabjai című regényében mesterien idézi meg a királylány sorsát, hűen tükrözve annak korát és szellemiségét.

Kodolányi János művei között kiemelkedik a Boldog Margit című regény, amely részletesen bemutatja a korabeli Magyarország társadalmi és kulturális életét. A történet középpontjában Margit, a királyi herceglány áll, akinek élete egy különleges utazás, melyet Isten szánt neki. A regényből világosan kiderül, hogy Margit megtalálta a boldogságot abban az úton, amelyet a sors számára kijelölt, és ez a belső harmónia és elégedettség mélyen átjárja a történetet.

A kortárs magyar írónő Zsufa Tünde az "Ég tartja a Hazát" című regényben állít emléket a második államalapítóként is emlegetett IV. Béla királynak és leányának. "A történelmi regény az olvasó elé tárja IV. Béla küzdelmét. Kétségbeesve egyezkedik a pápával, a kunokkal, háborút visel a cseh király ellen. De fia, István is harcban áll apjával - haszonleső, viszályt keltő főurak és ispánok segítik ebben. Közben a tatárok újabb támadása is fenyegeti az országot, bármikor újra lecsaphat a kán serege a Magyar Királyságra. IV. Béla ereje fogytán van, vigaszt szent életű lányában, Margitban talál" - olvasható a könyv fülszövegén.

A mai világban sokan nehezen tudják felfogni Margit önfeláldozásának mélységét. Talán a fent említett történelmi regények nyújthatnak némi fényt erre a titokzatos időszakra, és rávilágíthatnak arra, mi motiválta a magyar királylányt. Ezek a művek segíthetnek megérteni a kor szellemét, Margit lelkének finomságát, és azt a hatalmas áldozatot, amelyet hazájáért vállalt.