### Amikor a sántítás volt a divat – 5 meglepő női divat- és szépségtrend a történelem folyamán A divatvilág mindig is tele volt meglepő és szokatlan irányzatokkal, amelyek néha a szépség, máskor a társadalmi normák ellenállását tükrözték. Íme öt olyan n
Némely Tiktok által világra szabadított szépségtrend kapcsán sokan gondolják, hogy az emberek zsákmányállatok. Azonban némely női divat a történelemben még a legidétlenebb kihívást is kenterbe veri.
Az emberi öltözködés, viselkedés története egészen szürreális epizódokat tartogat, melyek remek érvül szolgálnak az Apokalipszis mellett. Mivel egyelőre nem jött el a Végítélet napja, nem hozták el a trendek a világvégét, pedig sokan próbálkoztak. Lássuk, mely szépségtrendek nem hozták el végül a civilizáció összeomlását a női divatban.
Évszázadokig a sápadt, fehér bőr volt a szépségideál, de státuszszimbólum is volt, hisz a gazdagságot jelképezte. Ezt a szépségtrendet a Viktoriánus Angliában sikerült csúcsra járatni, amikor a halálhoz kissé túlzottan vonzódó társadalomban a tuberkulózisban szenvedő, sápadt, beesett arcú nők jelentették az éteri szépséget. Amatőrök csupán sminkkel és púderrel igyekeztek elérni a kívánt hatást, ám az igazi szépségguruk direkt elkapták a betegséget.
A reneszánsz kor emberét sem kellett félteni, ha bőrfehérítésről volt szó: a 'szépségért szenvedni kell' kifejezést szó szerint értelmezték és vért csapoltak a sápadt bőr elérése érdekében.
A XX. század első évtizedében a nők szenvedélyesen igyekeztek megidézni a szecessziós festményekben látható női alakok eleganciáját. Ennek érdekében a test vonalát szorosan követő, úgynevezett bukjelszoknyát választották, ám ez a divatos öltözet nem mentesült a maga nehézségeitől: a benne való járás szinte lehetetlenné vált. A divatkedvelő hölgyek komikus látványt nyújtottak, ahogy tyúklépésben tipegtek, s gyakran orra estek, míg az omnibuszra vagy vonatra való felszállás igazi akrobatikus mutatványt igényelt. A bukjelszoknya nevét az erkölcsi bukásra utalva kapta, hiszen a váratlan elesések során gyakran kivillant a boka, ami a kor prűd normái szerint a legnagyobb illetlenségnek számított.
Alexandra dán hercegnő, aki később brit királyné lett, korának Diana hercegnéjeként vonult be a történelembe. A közönség szívét elrabolta kifinomult stílusával és önzetlen jótékonykodásával, tevékenységei pedig mindig új trendeket indítottak el. E rajongás azonban ijesztő magasságokba emelkedett. Amikor a hercegnő szülés utáni reumás lázzal küzdött, ami miatt sántítani kezdett, a divatra éhes nők körében különös jelenség ütötte fel a fejét: sokan elkezdtek sántítani, hogy ezzel is kifejezzék az irántuk érzett tiszteletüket. Egyesek csupán a járásának utánzására törekedtek, míg mások szándékosan felemás cipőt húztak a lábukra, hogy felhívják magukra a figyelmet.
Amikor az 1920-as években a női divat végre felszabadította a szebbik nemet a fűző szorítása alól, azt hitték végre fellélegezhetnek. A légzés szabadsága kérészéletűnek bizonyult, amikor az ideális, fiús testalkat elérése érdekében speciális, melleket leszorító "fűzőt" kezdtek el gyártani. Ez nemcsak kényelmetlen volt, de még az egészségnek is ártott.
