Az orosz vállalatok annyira aktívan kereskednek Kínával, hogy a kormány kénytelen jüankötvényeket kibocsátani a felhalmozódott felesleg kezelésére.
Az orosz bankokban elérte a mélypontját a jüan kamatlába, így a pénzügyminisztérium beavatkozása vált szükségessé.
Oroszország december elején egy jelentős, négyszázmilliárd rubel (körülbelül 1700 milliárd forint) értékű, jüanban denominált államkötvényt bocsát ki – állítja a Reuters. A pénzügyminisztérium megbízható forrásokra hivatkozva elárulta, hogy legfeljebb négy különböző sorozatot terveznek, amelyek futamideje háromtól tíz évig terjed. A cél az, hogy a bankok, alapkezelők és lakossági brókercégek segítségével a lehető legszélesebb hazai befektetői bázist vonják be, így lehetőséget biztosítva a belföldön felhalmozódott kínai deviza hatékony hasznosítására. Az elszámolás rubelben is választható, az aktuális árfolyam figyelembevételével.
A konstrukció mögött az a tendencia áll, hogy az orosz exportőrök, különösen az energiaszektor szereplői, jelentős profitot realizáltak a Kínával folytatott kereskedelem révén. Az október 22-én bejelentett amerikai szankciók, amelyek a Lukoil és a Rosznyefty olajvállalatokat érintették, azonban arra kényszerítik ezeket a cégeket, hogy a felhalmozott bevételeiket "hazavigyék". Ez a lépés viszont jüan túlkínálatot generált az orosz bankrendszerben, ami a jüan alapú befektetések hozamának csökkenését eredményezte. A jelenlegi kötvénykibocsátás célja, hogy felszívja ezt a felesleget, ezzel párhuzamosan pedig csökkentse az orosz bankok devizakockázatát is.
A mostani kibocsátás a szankciók által sújtott moszkvai tőzsdén zajlik, ami azt jelenti, hogy a legtöbb külföldi befektető, beleértve a kínaiakat is, gyakorlatilag ki van zárva a lehetőségekből. Oroszország többször is kísérletet tett már - eddig eredménytelenül - arra, hogy olyan mechanizmust alakítson ki, amely lehetővé tenné a kínai befektetők számára, hogy orosz eszközöket vásároljanak anélkül, hogy a nyugati szankciók kereszttüzébe kerüljenek. Az elemzők azonban arra számítanak, hogy a belföldi kereslet erős marad, mivel az orosz exportőrök jelenleg a jüanbevételük jelentős részét betétben tartják.
Kína korábban bejelentette, hogy a szankciók hatására felhagy az orosz kőolaj tengeri úton történő vásárlásával, azonban az ellátás 40 százalékát adó vezetékes szállításról nem mond le.
