Az Alkotmánybíróság nem azonosított problémát a szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban, azonban a Transparency International Strasbourgba terjeszti az ügyet.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Transparency International (TI) a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SzVH) működése és a civil szervezett ellen indított eljárása miatt. Azután döntöttek így, hogy az Alkotmánybíróság november 15-i határozatában elutasította a szervezet panaszát - olvasható a TI közleményében.
Az SzVH október közepén a TI vizsgálatát lezárva arra a következtetésre jutott, hogy a Transparency "finanszírozásának, tevékenységének és kapcsolati hálójának áttekintése alátámasztja, hogy a vizsgált szervezet egy több mint harminc éve működő globális lobbihálózat részeként, a hálózat mögött meghúzódó nagyhatalmi érdekek mentén fejti ki politikai nyomásgyakorló tevékenységét". A Transparency szerint az SzVH a rá vonatkozó előírásokat megsértve tette közzé a jelentést.
A civil szervezetek és független médiumok megfélemlítésére létrehozott SzVH elsőként a mi civil szervezetünkre vetette ki a hálóját, amikor június 19-én az Alkotmánybírósághoz fordultunk. Panaszunkban kifejeztük, hogy az SzVH működése, valamint az ellenünk indított eljárás, amely már a szuverenitásvédelmi törvény előírásait is megsértette, súlyosan korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságához és a tisztességes eljáráshoz fűződő jogainkat.
Az Alkotmánybíróság három hónappal később hozott határozata alapján az SzVH működése nem ütközik az alaptörvénybe, mivel nem rendelkezik hatósági jogkörrel, így nem képes szankciókat alkalmazni, és nem jogosult jogi következmények érvényesítésére sem. Ebből következően, mivel az SzVH nem minősül hatóságnak, az általa lefolytatott eljárások esetében a "tisztességes hatósági eljáráshoz való jog" védelmi keretei nem érvényesek. Ez azt jelenti, hogy ha valaki az SzVH célkeresztjébe kerül, akkor nem kérheti jogorvoslatot, mivel az SzVH nem jogosult senki megbüntetésére jogi értelemben.
Az SzVH tevékenysége során számos állami intézménnyel együttműködve gyűjthet információkat, amelyeket aztán felhasználhat a vizsgált szervezetek nemzeti szuverenitásra gyakorolt potenciális veszélyeztetésének megítélésére. "Ne feledjük, hogy a NER14 időszakában élünk, amikor a hatalmi érdekek szolgálatában álló, közpénzből finanszírozott propagandagépezet bevett taktikája a céltudatos kiszolgáltatás, a lejáratás és a karaktergyilkosság. Elég csupán a figyelem középpontjába kerülni ahhoz, hogy valaki úgy érezze, jobb, ha visszafogja magát, mert elkerülheti a kellemetlenségeket" – figyelmeztet a Transparency International, hozzátéve, hogy egy eljárás megindítása önmagában is komoly elrettentő hatással bírhat az érintett szervezetek számára az SzVH részéről.
A TI véleménye szerint az SzVH által nyilvánosságra hozott, a TI működésével kapcsolatos jelentés nem csupán téves információkat tartalmaz, hanem nyilvánvalóan rosszindulatú szándékkal készült, tele hamis állításokkal. "Az Alkotmánybíróság erre a helyzetre cinikus válaszával reagál, javasolva, hogy a 'vizsgált szervezet a jó hírnevének megóvása érdekében bírósághoz fordulhat'" – olvasható a közleményben.
A Transparency International mellett az Átlátszó, egy oknyomozó újság, szintén a Lánczi Tamás által irányított SzVH célkeresztjébe került. Lánczi, aki korábban a 444-et is fenyegetőnek ítélte, úgy véli, hogy az Átlátszó tevékenysége csupán hírszerzési célokat szolgál Magyarországon. E kijelentésekre válaszul az Átlátszó pert indított az SzVH ellen, hogy megvédje magát és hitelességét.
Az Átlátszóval kapcsolatosan készült egy jelentés, amelyről több független magyar szerkesztőség közös állásfoglalásban nyilatkozott. Ebben hangsúlyozták, hogy a dokumentum nemcsak a tudományos, hanem az újságírói tényfeltárás alapvető módszertani követelményeit is figyelmen kívül hagyja. Az állásfoglalás szerint ez a hozzáállás veszélyezteti a sajtó demokratikus működését, hiszen a célja a polgárok objektív, közérdekű tájékoztatásának megakadályozása, illetve az újságírás mint intézmény diszkreditálása. Más szóval, a jelentés károsnak ítéli azt, ha a polgárok informáltak lehetnek a kormány tevékenységeivel kapcsolatban.
