Az idő múlása nem hoz megoldást: nehéz helyzetben vannak a magyar nyugdíjasok.
A jóléti társadalmakban az élettartam meghosszabbítása mellett folyamatosan foglalkoztat minket a kérdés: hogyan élhetjük meg ezeket az éveket egészségben és vitalitásban. Különösen szembetűnő a különbség a fiatalok és a nyugdíjasok egészségi állapotának megítélése között, ami arra figyelmeztet bennünket, hogy még sok feladat vár ránk ezen a területen.
Az Eurostat, az Európai Unió közös statisztikai hivatala korcsoportra vonatkozóan is közzétette a lakosság vélt egészségi állapotát, amelyet ezúttal kifejezetten a végletekre koncentrálva hasonlítottunk össze. A 2024-es legfrissebb adatok szerint az uniós tagországokban a következőképpen alakult a helyzet:
Az ábránk alapján figyelemre méltó, hogy hazai nézőpontból a 16-29 éves korosztályban a saját egészségi állapotukat jónak vagy nagyon jónak értékelők aránya meghaladja az uniós átlagot. Ezzel szemben a 65 év felettiek esetében Magyarország a legrosszabb helyzetű országok közé sorolható. Ez arra utal, hogy a magyar lakosság egészségügyi állapota a kor előrehaladtával jelentősebb mértékben romlik, mint a többi uniós tagállamban.
Különösen árulkodó, hogyha az állapotukat rossznak vagy nagyon rossznak tartó nyugdíjasokat vesszük alapul, 2024-ben a korcsoport 24,3 százaléka sorolta magát ebbe a kategóriába. Viszonyításképpen, ez jóval magasabb az európai uniós átlagnál, míg a Visegrádi Négyek országai közül Csehországhoz és Lengyelországhoz képest is több a megingott egészségű idős; Szlovákiában viszont a hazainál súlyosabb a helyzet.
A hosszú időn át gyűjtött egészségügyi adatok elemzésekor elengedhetetlen figyelembe venni a világjárvány következményeit. A magyar egészségügyi és szociális rendszer hiányosságai mellett a koronavírus-járvány is jelentős szerepet játszott abban, hogy 2020-2021 környékén megakadt a fejlődés ezen a területen. Ennek következményeként a legidősebb korosztály egészségérzete azóta stagnál, és a helyzetük javulása továbbra is várat magára.
Ahogy a grafikonunk is szemlélteti, egy aggasztó tendencia bontakozik ki: a 2021-et követően a saját egészségüket rossznak érzékelő nyugdíjasok aránya növekedésnek indult. Ez a jelenség arra figyelmeztet, hogy az időskorúak egészségi állapota általánosan romlott.
A várható élettartam kérdése már több írásunkban is terítékre került. Az OECD legfrissebb kutatásai alapján aggasztó következtetésekre jutottak: a jelenlegi magyar férfiak közül sokan valószínűleg nem érik meg a 80. születésnapjukat. Ezen kívül a legidősebb korosztály egészségesen eltöltött éveinek száma is meglehetősen alacsony. A 2023-as európai statisztikák szerint a magyar nyugdíjasok csupán 7,5 egészséges évet várhatnak maguk előtt 65 éves koruk után.
Ezeket a megállapításokat figyelembe véve az Eurostat által közzétett egészségérzettel kapcsolatos adatok még aggasztóbbá válnak. Az alacsony várható élettartam és a kedvezőtlen egészségi állapot nem csupán száraz statisztikai mutatók, hanem a mindennapi életünket is mélyen befolyásolják, és komoly terheket rónak ránk.
