Az örmény kultúra napjai: Egy időutazás az örökség szívébe Az örmény kultúra napjai egy különleges esemény, amely lehetőséget ad arra, hogy a látogatók felfedezzék az örmény nép gazdag hagyományait, művészetét és történelmét. E rendezvény során a résztve

Marosvásárhely őszének vibráló művelődési és közösségi életében az "Az örmény kultúra napjai" rendezvénysorozat különleges színfoltot képvisel. A Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület idén immár XV. alkalommal hívta életre ezt a jeles eseményt, amelynek különlegessége abban rejlik, hogy az Élő Örökség című erdélyi örmény újság tematikai rovatai köré építették fel a programokat. A látogatók gazdag választékból válogathattak, amely magába foglalta az irodalom, történelem, zene, épített örökség és gasztronómia izgalmas világát.

A rendezvény keretein belül dr. Puskás Attila, az egyesület elnöke lapunknak kifejtette, hogy céljuk, hogy felhívják a figyelmet Marosvásárhely gazdag multikulturális örökségére. A város története szorosan összefonódik a zsidó és az örmény közösségek hagyományaival, amelyek jelentős szerepet játszottak Marosvásárhely fejlődésében. Az örmény közösség jelenléte mára már annyira nyilvánvalóvá vált, hogy az idei nyáron a városi tanács egy fontos határozatot hozott. Ennek értelmében a város testvérvárosi kapcsolatot alakít ki az örményországi Tashirral, amelyről a két város polgármestere aláírja a testvérvárosi szerződést. Tashir Lori tartományban helyezkedik el, és a székelyföldi örmény települések is szoros kapcsolatot ápolnak Tashir városával.

Kezdetben a rendezvények egyszerű, szerény előadásokkal és néhány kiállítással indultak, ám az évek múlásával folyamatosan gazdagodtak a programok. Minden évben új elemekkel és színesebb tartalommal bővültek, egyre inkább reflektálva az örmény kultúra sokszínűségére és mélységére.

Minden évben különböző hangsúlyokkal és tematikákkal rendezzük meg az örmény kultúra napjait, a helyi közösség életének aktuális eseményeit figyelembe véve. Idén a fókuszban az örmény újság áll, hiszen Marosvásárhelyen szerkesztjük ezt az egyedülálló, papíralapú sajtóterméket, amely az erdélyi örmények hangját képviseli. Az újság terjesztése során a lapokat különböző településekre juttatjuk el, ezzel biztosítva, hogy a közösség minden szegmense képviselve legyen. A lapunk számos állandó rovattal rendelkezik, mint például a történelmi, irodalmi, vallási, gasztronómiai, ifjúsági és zenei témák, és ez adta az inspirációt a rendezvényünk tematikus felépítéséhez. Az utóbbi időszakban a gasztronómia iránti érdeklődés egyre növekvő tendenciát mutat, nemcsak az erdélyi örmény gasztrorendezvények, mint a gyergyószentmiklósi hurutfesztivál kapcsán, hanem Marosvásárhelyen is, ahol már három éve rendszeresen szervezünk örmény vacsorákat. A B.EAT étteremben hagyományos örmény ételeket készítünk, az örmény szakácskönyv receptjei alapján. Mivel az újságban gasztrorovat is található, egy gasztroestet is beiktattunk a programba, amely óriási népszerűségnek örvendett. Élvezzük, hogy a rendezvényre román résztvevők is érkeznek, hiszen számukra új felfedezéseket kínálunk Marosvásárhely történelme kapcsán. Ezzel nemcsak a város kulturális kincsét mutatjuk be, hanem hidat képezünk a különböző kultúrák között is. Puskás Attila szavaival élve, a rendezvény célja, hogy mindenki megtalálja a számára legérdekesebb programokat, és bővítse ismereteit a város gazdag múltjáról.

Az irodalmi rovat keretében Anka Éva Erdőn-mezőn jártam című könyvét Sikó Olga Anna, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum magyar szakos tanára és Forró-Bathó Eszter-Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv- és irodalom szakos hallgatója mutatta be. Kerekasztal-beszélgetésen a 100 éve született örmény származású Gáspár Loránd író, költő életét és munkásságát, pályáját Székely Emese, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanára és Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke ismertette. Forró-Bathó Eszter-Anna Kapaszkodók a kortárs örmény irodalom megértéséhez című előadásában Narine Abgarjan Élni tovább című novelláskötetét ismerhettük meg.

A történelmi szekcióban "Közzé nem tett dokumentumok" címmel Barabás Kisanna, egy elhivatott egyházi levéltáros, a Czakó-szanatórium izgalmas történetét tárta elénk. Az előadás egyik legérdekesebb pillanata a szanatórium eddig ismeretlen vendégkönyvének felfedése volt. Ez a napló, amely eddig rejtve maradt a nagyközönség elől, új fényt vet a múlt eseményeire és a szanatórium történetének eddig ismeretlen aspektusaira.

- A szanatórium hányatott sorsa miatt nagyon sok irat lappanghat, illetve elpusztulhatott. A vendégkönyv is lappangott egy vásárhelyi családnál. Dr. Czakó József a cukorgyárban volt üzemi orvos, s abban az időszakban adhatta át valakinek ezt a vendégkönyvet, így menekülhetett meg. Nem tartalmaz sok bejegyzést, de az a néhány, ami benne van, nagyon kiemelkedő személyiségekhez köthető: püspökökhöz, egyházi személyekhez, költőkhöz, írókhoz. A vendégkönyvben olvasható többek között gr. Majláth Gusztáv Károly római katolikus püspök, Boros György unitárius püspök, Makkai Sándor református püspök bejegyzése, továbbá a Mécs Lászlóé, ami saját versének egy részlete 1931-ből, aztán Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című verséből vett idézete. Tamási Áron 1935-ben írt a könyvbe. Az utolsó bejegyzés 1944-ben keletezett, a szerzője nem ismert. A vendégkönyv nagyon jó állapotban őrződött meg, az Örmény-Magyar Kulturális Egyesület közkinccsé szeretné tenni, ki szeretné adni, hogy mindenki számára olvashatóvá váljon - nyilatkozta Barabás Kisanna.

A rendezvényen közreműködtek a Tudor Vladimirescu Általános Iskola tanulói, akik zsidó és örmény táncokat mutattak be, majd a gyergyóremetei Chgnavor örmény táncegyüttes Kabdebó Vidor Gergely irányításával.

A rendezvény vallási szekciójában dr. Gál Hunor, Erzsébetváros örmény katolikus lelkésze, a minoriták templomában különleges örmény katolikus rítusú liturgiát vezetett. Az esemény során a gyergyószentmiklósi Vörösköpönyegesek és a vásárhelyi örmény kórus is közreműködtek, emelve e szent pillanatok jelentőségét.

Az „Épített örökségünk” című program keretében a város felfedezésére indultak az érdeklődők, hogy megismerkedjenek örmény származású neves személyiségekkel: dr. Czakó Józseffel, Petelei Istvánnal és Gáspár Loránddal. A séta során felkeresték az ő nevükhöz fűződő épületeket és emléktáblákat, valamint tiszteletüket kifejezve megkoszorúzták Gáspár Loránd emléktábláját, aki nemcsak orvosprofesszor, hanem költő, fotográfus és műfordító is volt.