Az új Alaptörvény-módosítás értelmében a legfőbb ügyész pozíciójához immár nem szükséges ügyészi végzettséggel rendelkezni.

Derült égből villámcsapásként érte az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának tagjait, hogy váratlanul egy Alaptörvény-módosítási javaslattal, valamint az Alkotmánybíróságot és az ügyészi szervezet érintő indítvánnyal bővül az ülés napirendje. A módosítási csomag a legfőbb ügyészén kívül az alkotmánybírók választási feltételein is jelentősen enyhít.

Kedd délelőtt, negyed tizenegykor derült fény arra, hogy változás állt be a parlament Igazságügyi Bizottságának ülésének napirendjében. A napirendi javaslat 4. ponttal bővült, amely a Magyarország Alaptörvényének tizennegyedik módosítására vonatkozó indítványt tartalmazza. Érdemes megjegyezni, hogy a T/9997. számú dokumentum benyújtása a jövőben, egészen pontosan "2024-11-19 14:23"-kor esedékes.

Az Alaptörvény tizennegyedik módosítását Vejkey Imre, a KDNP-s elnök, aki az Igazságügyi Bizottságot vezeti, terjesztette elő. Az indítvány alapján az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdését egy új rendelkezés váltaná fel, amely az alábbiakat tartalmazza:

A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A jelenlegi szabályozásból kikerülne az "ügyészek közül" kitétel. Az indítvány szerzője azzal érvel, hogy a rendszerváltozás óta a legfőbb ügyészi posztot betöltő három személy közül kettőnek nem volt ügyészi tapasztalata a megválasztásakor. Ez a módosítás tehát a hazai gyakorlatot tükrözi, és egyben összhangba hozza a nemzetközi normákkal is. Számos európai országban – például Hollandiában, Lengyelországban, Dániában és Svédországban – nem követelmény, hogy a legfőbb ügyész ügyészi háttérrel rendelkezzen. A javasolt változtatás lehetővé tenné az Országgyűlés számára, hogy a legfőbb ügyészt ne csupán az ügyészi karból válassza ki.

A rendszerváltozás utáni időszakban a legfőbb ügyészi posztot betöltő három személy közül kettő a civil szférából érkezett. 1990-ben Györgyi Kálmán, aki az ELTE büntetőjogi tanszékének egyetemi docense volt, állt az ügyészség élére. Ezt követően, 2000-ben Polt Péter vette át a vezetést, aki korábban az ombudsman általános helyetteseként dolgozott. Ez a tendencia jól mutatja, hogy a jogi és közigazgatási területen szerzett tapasztalatok milyen fontos szerepet játszottak a jogi intézmények irányításában a rendszerváltozás után.

Emellett benyújtották az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítását is, ami így rendezné a legfőbb ügyész esküjét:

A legfőbb ügyész hivatalba lépésekor az Országgyűlés előtt leteszi esküjét. Amennyiben a legfőbb ügyész megválasztásakor nem rendelkezik ügyészségi szolgálati jogviszonnyal, ez a jogviszony automatikusan létrejön az eskü letétele után, a törvény rendelkezései alapján.

A Vejkey-indítvány emellett eltávolítaná az alkotmánybírósági törvényből azt a kritériumot is, amely előírja, hogy az alkotmánybíróvá válás szempontjából a jelöltnek olyan jogi szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie, amelyhez jogász végzettség szükséges.

Ennek összefüggésében az indítványozó részletesen kifejti:

Jelen pillanatban számos pozíció nem igényel jogi diplomát, miközben a feladatkörök betöltői egyértelműen olyan szakmai tevékenységet folytatnak, amely alapvetően szükséges a jogászi kompetenciákhoz. Ezek a munkák nem csupán a jogi ismeretek alkalmazását igénylik, hanem hozzájárulnak az alkotmánybírói hivatásra való felkészüléshez is.

Az indoklás folytatásaként megállapítható, hogy az európai alkotmányok és az alkotmánybíróságokra vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak olyan kikötést, amely szerint csak az minősülne jogi gyakorlatnak, akinek jogász végzettsége van. A tagállamok többségében a szakmai tapasztalatot kizárólag a jogi területen eltöltött idő határozza meg, anélkül, hogy további feltételek lennének érvényben. Ezt láthatjuk például Szlovákiában, Romániában és Lengyelországban, valamint Spanyolországban és Csehországban is. Bizonyos esetekben, mint Franciaországban, előfordulhat, hogy nincsenek konkrét szakmai követelmények: az Alkotmánytanács tagjainál például az Alkotmány nem ír elő ilyen feltételeket.

A jelenlegi legfőbb ügyészt, Polt Pétert 2019-ben választotta meg az Országgyűlés kilenc évre, így az ő megbízatása csak négy év múlva, 2028. december 14-én jár le. A vádhatóság vezetője három ciklusban (2000-2006, 2010-) immár húsz éve vezeti az ügyészséget.

Az Alaptörvény tizennegyedik módosítása világosan jelzi, hogy a kormánypártok olyan új legfőbb ügyészt keresnek Polt utódaként, aki nem az ügyészi karból érkezik, hanem kívülről, új perspektívát hozva a szervezet vezetésébe.

Emellett 2025 elején két alkotmánybírónak is lejár a 12 éves mandátuma: Salamon Lászlóé február 25-én, míg Juhász Imre elnökéé április 3-án.

A módosítási javaslat alapján valószínűsíthető, hogy jelenleg legalább egy alkotmánybíró-jelölt olyan pozíciót tölthet be, amely nem igényel jogászi végzettséget.

Egyébként a jogszabályi módosítások 2025. január 1-jén lépnek életbe.

Az első módosítás 2012. június 18-án történt, amely során az átmeneti rendelkezések integrálásra kerültek az Alaptörvénybe. Ezen felül, csupán két hónappal Schmitt Pál lemondását követően, a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvény kiterjesztése a korábbi államfőkre is megtörtént.

A második módosítás (2012. november 9.) a választói regisztráció intézményét emelte volna be Alaptörvénybe, ezt azonban az Alkotmánybíróság a 45/2012. (XII. 29.) AB határozatával megsemmisítette.

A harmadik módosítás (2012. december 21.) sarkalatossá tette a földtörvényt.

A negyedik módosítás, amely 2013. március 25-én lépett életbe, összesen 22 cikket érintett az Alaptörvényben. A legfontosabb változtatások a következő területeken valósultak meg:

Az ötödik módosítás értelmében, melyet 2013. szeptember 26-án fogadtak el, számos fontos változás lépett életbe.

A hatodik módosítás, amely 2016. június 14-én lépett életbe, új elemekkel bővítette a különleges jogrenddel kapcsolatos szabályozásokat, bevezetve a terrorveszélyhelyzet fogalmát.

A hetedik módosítás, amely 2018. június 18-án lépett hatályba, jelentős változásokat hozott.

A nyolcadik módosítás 2019. december 12-én helyreállította a bíróságokra vonatkozó szabályozásokat, visszautalva a hetedik módosítást megelőző időszakra.

A kilencedik módosítás, amely 2020. december 22-én lépett életbe, világosan kijelenti, hogy az anya nő, míg az apa férfi. Ezenfelül pontosította a közpénz definícióját, és frissítette a különleges jogrend alkalmazásának feltételeit.

A tizedik módosítás (2022. május 24.) lehetővé tette, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

A tizenegyedik módosítás (2022. július 19.) kimondta, hogy az önkormányzati választásokat az európai parlamenti képviselők választásával együtt kell lebonyolítani. A "történelmi önazonosság, hagyományaink megőrzése és a demokrácia nemzeti jellegének megerősítése" jegyében a megyék elnevezését vármegyére módosították.

A tizenkettedik módosítás (2023. december 12.) létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, megszüntette a szakszervezeteket a honvédségnél, az államot a digitális ügyek intézéséhez szükséges adatok kezelőjévé tette, továbbá rendezte a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy önkormányzati választásokon való részvételi jogát.

A tizenharmadik módosítás (2024. június 11.) leszögezte, hogy a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.