Ungváron került sor a magyar kisebbség helyzetének megvitatására, ahol számos fontos kérdést és kihívást érintettek.

A közös otthon védelme érdekében – Ukrajna magyar nemzeti közösségének fóruma néven tartottak kétnapos konferenciát, amely során a résztvevők mélyrehatóan elemezték Ukrajna állami politikájának reformjait a kisebbségek szempontjából. A rendezvény fókuszában állt a magyar civil szervezetek szerepe az ország társadalmi és politikai életében, továbbá a magyar nemzeti kisebbség oktatási jogainak biztosításának fontossága is kiemelt figyelmet kapott.

A fórumot megnyitó Viktor Jelenszkij, Ukrajna nemzetiségi politikáért és lelkiismereti szabadságért felelős állami szolgálatának vezetője kiemelte, hogy az ország nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikája az "ukrán függetlenségi harc gyökereiből táplálkozik". Különösen fontosnak tartotta, hogy az itt élő magyarok, románok, bolgárok és más nemzetiségű közösségek is aktívan részt vettek ebben a harcban, alátámasztva ezzel az összefogás és a közös célok fontosságát.

Oleh Nyemcsinov, az Ukrán Miniszteri Kabinet tagja, hangsúlyozta, hogy az ukrán jogalkotási folyamat során figyelembe vették a magyar, román és bolgár jogszabályok legelőnyösebb gyakorlatait, amelyek a nemzeti kisebbségek védelmét célozzák.

és létfontosságú támogatást nyújt Ukrajnának. Erre a célra csak a magyar központi költségvetés több mint 170 millió euró forrást biztosított - emlékeztetett a diplomata.

A 2023. decemberében jóváhagyott törvénymódosítások és a magyar-ukrán szakértői tárgyalások során kialakult kompromisszumok biztató előrelépéseket mutatnak. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy "a magyar fél által felvetett kérdések közül egyik sem tekinthető véglegesen megoldottnak" - emelte ki a nyilatkozó.

Vida László kifejtette, hogy az ukrán kormány, a törvényhozás és a magyar kisebbség képviselői által folytatott párbeszédek "lehetővé teszik olyan kölcsönös megoldások kialakítását Magyarország és Ukrajna viszonylatában, amelyek összhangban állnak az ukrajnai magyar közösség igényeivel."

A kisebbségi média helyzetének bemutatásakor Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár vezérigazgatója, amely magyar és ukrán nyelvű műsorokat gyárt, hangsúlyozta, hogy Ukrajnában körülbelül tíz törvény és rendelet irányítja a média működését. Ezen jogszabályokat számos nemzetközi szerződés és memorandum is kiegészíti. Azonban a valóságban ezek a jogi keretek gyakran ellentmondásban állnak egymással, ami bonyolítja a kisebbségi média helyzetét.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a Beregszászi járásban, ahol zömében magyar ajkú lakosok élnek, adótorony hiányában gyakorlatilag lehetetlen a földfelszíni televíziós sugárzás fogadása. Ez a helyzet jelentősen megnehezíti az ott élők számára az információkhoz való hozzáférést, ami a közösség életére is kedvezőtlen hatással van.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetője és az Ungvári Nemzeti Egyetem oktatója kifejezte aggályait amiatt, hogy a nemzeti-kulturális autonómia fogalma nem kapott helyet a jogalkotási keretek között, sőt, már a puszta említése is heves ellenállásba ütközik az ukrán politikai színtéren. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna Európai Uniós csatlakozási tárgyalásain ez a téma várhatóan középpontba kerül majd.

Az orosz agresszió miatt a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témákat biztonságpolitikai kérdésként kezelik Ukrajnában - jelentette ki Csernicskó István, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora.

Elmondta:

Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) igazgatója hangsúlyozta, hogy az utóbbi két év során kedvező fejleményként értékelhető, hogy a magyar kisebbség képviselőit egyre inkább bevonják az őket érintő ügyek diskurzusába. A 2001 óta működő szervezethez tartozó 70 településen összesen 200 ezer ember él, közöttük pedig 130 ezer magyar nemzetiségű lakos található, ami a közösség sokszínűségét tükrözi.

Az ukrajnai konfliktus kirobbanása után a helyi önkéntesek rendkívüli erőfeszítéseket tettek, hogy közel 20 ezer belső menekültet helyezzenek el és lássanak el. E munkájuk során külföldi támogatók, testvértelepülések és különböző segélyszervezetek segítségére támaszkodtak. Továbbá, a KHÖT is jelentős szerepet vállalt, hiszen mintegy ezer tonna humanitárius segélyt juttattak el a frontvonalhoz közeli területekre – nyilatkozta Rezes József.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség vezetője és Kárpátalja megye tanácsának képviselője, hangsúlyozta a nemzeti-kulturális autonómia fontosságát az oktatás területén. Kiemelte, hogy a nyelvhasználati és oktatási jogok korlátozása komoly aggodalomra ad okot, emellett felhívta a figyelmet a megfelelő tankönyvek és szótárak hiányára, amelyek elengedhetetlenek a magyar nyelvű oktatás színvonalának fenntartásához.

Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének vezetője részletes elemzésében számadatokkal bizonyította, hogy a 2017-ben bevezetett ukrán oktatási törvény jelentős mérföldkőként hatott a megye magyar tannyelvű oktatási rendszerének alakulására.

A kétnapos program kedden Beregszászban zárult, ahol a résztvevők megismerkedtek a Kárpátaljai Református Egyház tevékenységével, valamint ellátogattak a Kossuth Lajos líceumba, felkeresték a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát és az Európa-Magyar Ház rendezvényközpontot.