Bárándy: Fleck nézetei a demokrácia megerősítésére irányulnak.


A Klubrádió híradása szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Lánczi Tamás, feljelentést tett Fleck Zoltán ellen. Lánczi véleménye szerint Fleck kijelentései olyan mértékben alkalmasak arra, hogy a Büntető Törvénykönyv 254. § (2) bekezdése alapján az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény előkészületeként értékeljék őket. A történtek részleteiről és a szakértők által megfogalmazott véleményekről további információkat itt találhatnak.

"Egy olyan cselekmény büntetendő ennek alapján, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal, vagy azzal fenyegetve megváltoztassa" - foglalta össze Bárándy Péter a Fleck által állítólag megsértett törvénycikket a Reggeli gyors csütörtöki adásában.

Kulcsszóként nevezi meg az erőszakot: említése, behívása nélkül ez a bűncselekmény nem valósulhat meg, szerinte Fleck esetében azonban a fenyegetés igen, de erőszak említésre sem került. Viszont nem ez az egyetlen kritérium, ami nem teljesül:

A cselekmény büntethetősége és büntetendősége szorosan összefonódik azzal a céllal, hogy Magyarország alkotmányos rendjét közvetlenül [...] kívánja valaki megváltoztatni.

A köztársasági elnök szerepe az alaptörvény értelmében egy rendkívül fontos feladat: biztosítania kell az államszervezet és saját demokratikus működésének integritását. Fleck véleménye világosan rámutat arra, hogy ha az elnök figyelmen kívül hagyja a választások során kifejezett többségi akaratot, és ennek megfelelően nem a választások eredményei alapján jelöli ki a kormányfőt, akkor akár fenyegetéseket is indokolt alkalmazni vele szemben. "A cél tehát nem más, mint a demokratikus működés megőrzése és annak kikényszerítése, nem pedig az alkotmányos rend aláásása."

Bárándy szerint Fleck - nem feltétlenül szerencsésen kifejtett - véleménye éppenhogy a demokratikus működés megerősítését célozza, és az, hogy Lánczi a politikai véleménynyilvánítás elbírálását a büntetőjog területére kívánja terelni, az a magyarok többségében az ötvenes éveket idézi.

Úgy véli, hogy a korábban kifejtettekhez hozzájárul az is, hogy a színpadon kinyilvánított vélemény nem tükrözi az előkészületek fogalmi összetevőit.

A műsorvezető kérdésére, miszerint van-e eltérés Fleck Zoltán kerekasztalos véleménykifejtése és Orbán Viktor kijelentése között, amely szerint a Tisza Pártot és a DK-t sem engedik kormányra, a válasz az volt, hogy igen, van különbség. A miniszterelnök megnyilvánulása azt sugallja, hogy a társadalom demokratikus véleménynyilvánítása csak akkor érvényes, ha az a Fidesz győzelmét támogatja, más esetekben viszont zárójelbe kerül.

Related posts