Brüsszel hivatalosan is kijelentette: nem lehet tovább halogatni, Magyarországnak sürgősen el kell szakadnia az orosz energiahordozók függőségétől.

Az Európai Bizottság szerint kedvező fejlemény, hogy Magyarország és Horvátország tárgyalásokat kezdett az Adria-kőolajvezeték magyarországi használatáról, ami megnyithatja az utat az orosz olajról való leválás felé. Ana Kaiser, a Bizottság energiaügyi szóvivője közölte, hogy Brüsszel figyelemmel kíséri a MOL és a horvát Janaf közötti egyeztetéseket, de hivatalosan nem vesz részt a tárgyalásokban. Az Európai Bizottság jelezte, folyamatosan ösztönzi Magyarországot és Szlovákiát alternatív beszerzési források felkutatására, és több szintű politikai, illetve technikai megbeszélést szervez annak érdekében, hogy segítse a leválást az orosz energiáról. Kaiser hangsúlyozta: az unió hosszú távú célja, hogy minden tagállam megszabaduljon az orosz energiafüggőségtől, és ebben a horvát-magyar együttműködés fontos előrelépést jelenthet.

Az Európai Bizottság csütörtöki sajtótájékoztatóján számos fontos téma került terítékre, beleértve az uniós energiabiztonság helyzetét, a magyar-horvát tárgyalások menetét, valamint az orosz energiahordozóktól való függőség mérséklésének lehetőségeit.

Első lépésként az uniós intézmény hivatalosan is megerősítette, hogy

Közelről figyelik a Magyarország és Horvátország között folyó egyeztetéseket az Adria-kőolajvezetékről, amely új lehetőségeket nyithat meg Magyarország számára az orosz olajimport csökkentésében, akár teljes lemondásával is.

Az energiaügyi szóvivő, Anna-Kaisa Itkonen közölte, hogy az uniós intézmény tud a MOL és a horvát Janaf vállalat között zajló technikai tesztekről és egyeztetésekről, és ezek eredményeit kedvező fejleményként értékeli, ugyanakkor Brüsszel nem vesz részt közvetlenül a tárgyalásokban. Mint mondta, a Bizottságot tájékoztatják a folyamatokról, de a kommentálás joga a két félé. Hozzátette, hogy az elmúlt hetekben végzett kapacitástesztek ígéretesek, mivel a vezeték használata hozzájárulhat a régió energiabiztonságához.

Újdonságként számolunk be arról, hogy a Mol legújabb közleménye alapján konstruktív párbeszéd folyik. A magyar olajvállalat kérte a Janafot, hogy végezzen megfelelő teszteket annak érdekében, hogy bizonyítsa, képes-e az év minden napján elegendő mennyiségű kőolajat szállítani az Adria-vezetéken.

Egy újságíró a legújabb fejlemények kapcsán arra volt kíváncsi, hogyan befolyásolja az amerikai szankciók által érintett szerbiai olajvállalat, a NIS, amely orosz kézben van, az Adria-vezeték működését. Fontos megemlíteni, hogy a horvátországi vezeték bevételeinek körülbelül egyharmada ebből a cégből származik. Anna-Kaisa Itkonen válaszában elismerte, hogy az ügy valóban összefügg a nemzetközi szankciós keretrendszerrel, és sajnos nem állnak rendelkezésére friss információk a helyi tárgyalások részleteivel kapcsolatban. Ugyanakkor kiemelte, hogy...

A Bizottság számára kiemelten fontos célkitűzés, hogy Magyarország és Szlovákia új alternatív földgáz- és olajforrásokat fedezzen fel, ami a RePowerEU program egyik alapvető pillére.

Ahogy kifejtette, a Bizottság mind technikai, mind politikai dimenzióban kapcsolatot ápol a térség szereplőivel, azonban hivatalos értelemben nem vesz részt az efféle tulajdonosi vagy piaci egyeztetésekben.

Itkonen azt is leszögezte, hogy az orosz olajra vonatkozó uniós szankciók továbbra is érvényben vannak, és csak Magyarország és Szlovákia kapott ideiglenes mentességet ezek alól.

Az Európai Bizottság ennek ellenére kitartóan bátorítja a két tagállamot, hogy keressenek alternatív beszerzési forrásokat. Ennek érdekében több szintű politikai és technikai megbeszéléseket szervez, célja pedig, hogy támogassa az orosz energiafüggőség csökkentését.

Arra a kérdésre, hogy a magyar-horvát tárgyalások veszélyeztethetik-e az orosz olaj fokozatos kivezetését, Anna-Kaisa Itkonen azt válaszolta: a Bizottság nem lát okot aggodalomra, de egyelőre nem kíván kommentálni olyan megállapodásokat, amelyek részleteit nem ismeri. Mint mondta, ezek többnyire kereskedelmi szerződések, amelyekhez az uniós intézményeknek nincs hozzáférésük, és csak akkor tudnának állásfoglalást adni, ha a tagállamok hivatalosan tájékoztatnák az Európai Bizottságot a politikai megállapodásról.

A szóvivő kiemelte, hogy Brüsszel célja változatlan:

Hosszú távú célként minden tagállamnak el kell jutnia ahhoz, hogy függetlenedjen az orosz energiaforrásoktól. Az Európai Unió energiapolitikája ennek megvalósítására összpontosít, biztosítva ezzel a fenntartható és biztonságos energiaellátást.

A folyamat gördülékenyebbé tétele érdekében a Bizottság elkötelezetten ösztönzi az infrastruktúra sokszínűségének növelését, a kapcsolatok megerősítését, továbbá az alternatív beszállítók integrálását a közép-európai térségbe.

Egy másik újságíró a folyékony orosz földgáz (LNG) importjának tilalmáról érdeklődött a Bizottságnál, mivel jelenleg két, párhuzamos uniós javaslat van terítéken. Az egyik a RePowerEU keretén belül 2027 végére kötelezővé tenné az orosz LNG behozatalának leállítását, míg a 19. szankciós csomag egy évvel korábbra, 2026-ra sürgetné ezt a határidőt. A kérdés középpontjában az állt, hogy miként lehet összeegyeztetni a két intézkedést, amelyek különböző jogi alapokra épülnek: a szankciók esetében egyhangú tanácsi döntés szükséges, míg a kereskedelmi szabályozás minősített többséggel is elfogadható.

Anna-Kaisa Itkonen kifejtette, hogy valóban két különböző jogi eszközről beszélhetünk, amelyek közös célja az orosz energiaforrásoktól való függetlenedés. Ezek a mechanizmusok azonban eltérő megközelítéseket alkalmaznak és más-más hatókörrel bírnak. A legújabb, 19. szankciós csomag az LNG-importra vonatkozó tilalmat állapít meg, míg a RePowerEU-tervezet szélesebb spektrumot ölel fel, foglalkozva a földgáz-, LNG- és kőolajimport kérdéseivel is. A szóvivő kiemelte, hogy a szankciók természeténél fogva ideiglenesek, és hat hónaponként megújítást igényelnek, míg a RePowerEU kerete tartós, határozatlan idejű megoldást kínál. Itkonen szerint a két intézkedés egymást kiegészíti: amennyiben a szankciók valamilyen okból nem lennének meghosszabbítva, az uniós jogszabályok révén jogi stabilitás biztosítható.

Anna-Kaisa Itkonen kiemelte, hogy a Bizottság számára a "minél előbb, annál jobb" elve kulcsfontosságú: amennyiben a tagállamok és az Európai Parlament úgy határoznak, hogy felgyorsítják a tilalom életbe lépését, az összhangban van az uniós célkitűzésekkel.

A jogszabályok végleges formájának kidolgozása jelenleg is aktív egyeztetések tárgyát képezi a Tanács és a Parlament között.

Egy későbbi kérdésre válaszolva Anna-Kaisa Itkonen pontosította, hogy amikor korábban a szankciók ideiglenes jellegéről beszélt, nem a jelenlegi oroszellenes intézkedések feloldásának lehetőségét említette, hanem egy általános elvet kívánt kifejteni. Mint hangsúlyozta, a szankciók célja mindig is az, hogy viselkedésváltozást generáljanak. A 19 szankciós csomag célja pedig, hogy gazdasági és politikai nyomásgyakorlással hozzájáruljon a háború befejezéséhez, valamint Oroszországot a tárgyalóasztalhoz kényszerítse.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Bizottság aktívan dolgozik egy javaslaton, amely az orosz olajra kivetendő uniós vámtételt érinti, azonban a pontos időpontot még nem tudták megosztani. Ez a helyzet különösen aggasztó lehet Magyarország számára, amely a Barátság-vezetéken keresztül importálja a kőolajat, hiszen komoly gazdasági következményekkel járhat.