Brüsszel újabb szankciók bevezetését tervezi, de ezúttal nem Putyinra összpontosítanak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, újabb szankciós csomag kidolgozását fontolgatja, ám ezúttal nem Moszkva, hanem Peking kerülhet a célkeresztbe. Ez a lépés a legfrissebb fejlemények tükrében érkezik, amelyek szerint Kína hadieszközöket nyújt Oroszországnak, hogy támogassa a háború folytatását. Az időzítés különösen jelentős lehet, hiszen fél évnyi geopolitikai zűrzavar után úgy tűnik, az Egyesült Államok vezetése kezd visszanyerni stabilitását. A kereskedelmi feszültségek enyhülésével a nyugati hatalmak újra együttműködhetnek az igazságos béke érdekében.
Az Európai Unió döntéshozói fontolgatják, hogy a nyár végén újabb szankciós intézkedéseket hoznak Kína ellen. Ennek hátterében az áll, hogy Kína állítólag hűtőegységeknek álcázott drónokat értékesített Oroszországnak, ami közvetlenül hozzájárulhat az ukrajnai konfliktus elhúzódásához - tudósít a Politico.
Egy uniós tisztviselő nyilatkozata alapján az EU már jóval azelőtt tudomást szerzett a gyakorlatról, hogy az júliusban nyilvánosságra került volna. Ennek következtében az augusztusi szabadságok után, szeptembertől kezdődően új intézkedés kidolgozásán fognak dolgozni, amely Kína oroszbarát tevékenységeire adott válaszlépésként szolgál majd.
Természetesen a kínaiak már a kezdetektől fogva jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök meg tudja tartani pozícióját a nyugati szankciók által gyakorolt nyomás alatt. Ezzel nemcsak Oroszországot támogatták, hanem saját magukat is előnyhöz juttatták, hiszen más, hasonló méretű vásárló nélkül Kína kedvező áron juthatott hozzá a földgázhoz és, ami még fontosabb, a kőolajhoz Oroszországból.
A kínaiak által az oroszoknak értékesített kettős felhasználású eszközök és csipek már régóta nyílt titoknak számítottak, mivel ezek segítik a nyugati országok irányából érkező utánpótlás blokkolását. Ezen a téren azonban egy újabb jelentős lépést jelentett a drónok átadása, amelyeket azóta az orosz erők rendszeresen, néha akár napi szinten is bevetnek, célpontjaik között Ukrajna városait és a civil lakosságot is beleértve.
Az Európai Unió már korábban is tett lépéseket Kína ellen irányuló szankciók bevezetésére, azonban most úgy tűnik, hogy valami komolyabb intézkedés van készülőben. Az Egyesült Államokkal való kereskedelmi megállapodás sikeres előkészítése után Donald Trump amerikai elnök elsőként Indiát vette célkeresztbe. Az indiai ország ugyanis jelentős mennyiségben vásárol és értékesít orosz olajat, ami aggasztja a nemzetközi közösséget.
Ugyan a kommunikációs szinten nem valószínű, hogy az Egyesült Államok vezetése rá szeretne mutatni az euroatlanti együttműködés újjáéledésére, de Trump Putyinnak adott ultimátumai, Ukrajna újabb fegyvertámogatásai és most az oroszokat támogató keleti hatalmak büntetése arra utal, hogy újra egy irányba gondolkodhatnak a Nyugat országai.
Ehhez természetesen az is elengedhetetlen volt, hogy az EU – akárcsak az Egyesült Királyság és Japán – olyan kereskedelmi megállapodásokat kössön Trumppal, amelyek a amerikai médiában vonzóan prezentálhatóak. Úgy tűnik, mára az amerikai elnök is arra a következtetésre jutott, hogy...
Értelmetlen végtelen türelemmel viseltetni Putyin iránt, hiszen az európai szövetségeseinkkel való együttműködés révén egy sokkal jobb és igazságosabb béke válhat elérhetővé.
Bár a szövetségi rendszerek miatt a két helyzet egészen más, érdekes kérdés lehet, hogy az EU meddig hajlandó elmenni Kína szankcionálásában, amikor az USA esetében a fenyegetések ellenére kevés valódi hajlandóság volt arra, hogy igazi vámháborúba menjen az amerikai tarifák miatt.
Bár von der Leyen megfogalmazása szerint az EU nem kívánja megszüntetni kereskedelmi kapcsolatait Kínával, csupán a kockázatok minimalizálására törekszik, az Egyesült Államok támogatásával, egy közös cél érdekében, elképzelhető, hogy az EU hajlandó konfliktust vállalni Kínával. Ez a lépés lehetőséget adna arra, hogy a Trump-vezetésű Amerika szoros szövetségese maradjon, amíg a háborús helyzetek rendeződnek.
