A német óriásvállalat drámai létszámcsökkentést jelentett be.

Drámai események zajlanak a Thyssenkrupp háza táján: ezrek veszítik el munkahelyüket, miközben a zöldacél-projekt sorsa forog kockán. A vállalat vezetését belső ellentétek feszítik, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.

A Thyssenkrupp Steel Europe, Németország legnagyobb acélgyártója jelentős átalakításokat jelentett be, amelyek során több mint 10 ezer munkahely szűnik meg vagy kerül átszervezésre a következő hat évben - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A dolgozói létszámot 27 ezerről 16 ezerre csökkentik, részben a gyártás és az adminisztráció racionalizálásával, részben kiszervezésekkel. A vállalat termelési kapacitását is mérsékli: az évi 11,5 millió tonnáról 8,7-9 millió tonnára, alkalmazkodva a gyenge kereslethez és az ázsiai acélimport által teremtett árnyomáshoz.

A Thyssenkrupp egy jelentős német ipari konszern, amely 1999-ben jött létre a Thyssen AG és a Krupp vállalatok egyesülésével. A cég globálisan számos iparágban aktív, beleértve az acéltermelést, a liftgyártást, valamint az autóipari alkatrészek és ipari technológiák fejlesztését. Magyarországon a Thyssenkrupp az autóipar számára készít alkatrészeket, mint például futóműveket és kormányműveket. Fontos megjegyezni, hogy a legutóbb bejelentett leépítések nem érintik a jászfényszarui üzemet és más hasonló gyárakat.

A bejelentés nem volt meglepő, hiszen az acélszegmens hónapok óta a hírek középpontjában állt, hol a belső, hol pedig a finanszírozási nehézségekkel küzdve. A vállalat egy kettős kihívással szembesül: a fenntarthatóság költségei folyamatosan emelkednek, miközben az ázsiai versenytársak agresszíven lenyomják az árakat.

A német gazdaság helyzetéről korábban Wéber Balázs kollégánk beszélt a Partizánban:

Augusztusban jelentős változások történtek a vállalatnál, amikor Bernhard Osburg, az acélipari részleg vezetője, valamint Sigmar Gabriel, a felügyelőbizottság elnöke lemondtak. Lemondásukat azzal indokolták, hogy Miguel Lopez, az anyavállalat vezérigazgatója "példátlan kampányt" indított ellenük. Gabriel kijelentette: "A bizalom teljesen eltűnt a vezetés és a részleg között. Ezen a ponton már nem volt lehetséges a további együttműködés." A lemondásokkal párhuzamosan a munkavállalók is hangot adtak elégedetlenségüknek. Nina Schmidt, az egyik alkalmazott, a ZDF-nek nyilatkozva kifejtette: "Amit Lopez ott fent csinál, az egyszerűen nem működik. Ha jövőt akarunk magunknak, Lopeznek távoznia kell."

Szeptember folyamán Bärbel Bas, a Bundestag elnöke, figyelmeztetett a német acélipart fenyegető komoly kihívásokra. A WDR-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a Thyssenkrupp vezetése miatt a német acélipar jövője egyre bizonytalanabbá válik. Kiemelte, hogy a Hüttenwerke Krupp Mannesmann, a vállalat egyik vegyesvállalata, több ezer munkahelyet kockáztatott. Robert Habeck gazdasági miniszter is aggodalmának adott hangot, megjegyezve, hogy "az acélipar modernizációja elengedhetetlen, de a jelenlegi helyzet rendkívül instabil". Hozzátette, hogy a Thyssenkruppnak világosan jeleznie kell elkötelezettségét a zöldacél fejlesztések iránt.

A fenntarthatóság jegyében a Thyssenkrupp megkezdte egy innovatív, hidrogén-alapú zöldacél gyártó üzemének építését Duisburgban. E projekt megvalósításához Németország szövetségi kormánya és Észak-Rajna-Vesztfália összesen kétmilliárd eurós támogatást nyújtott. Azonban a költségek magas volta miatt a projekt gazdasági életképessége továbbra is kérdéses.

A Tagesspiegel értesülései alapján a vállalat belső konfliktusai és a fokozódó költségek újabb nehézségeket hoznak magukkal. Habeck úgy nyilatkozott: "A finanszírozási támogatás kiterjesztése egy bonyolult eljárás, amely az Európai Unió jóváhagyásától függ."

A miniszter hangsúlyozta, hogy az Európai Unió éberen figyelemmel kíséri a tagállamok által nyújtott állami támogatásokat, hogy megakadályozza a piaci verseny torzulását. Az ilyen támogatások előzetes bejelentése kötelező az Európai Bizottság számára, amely alaposan megvizsgálja, hogy azok összhangban állnak-e az uniós jogszabályokkal, különösen a versenyjogi és fenntarthatósági normákkal.