Céges munkagépek használata során előfordulhat, hogy helyszíni bírságot szabnak ki, amennyiben a munkáltató mulasztást követett el. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében fontos a megfelelő szabályok és előírások betartása, valamint a munkavállalók folya

Hogyan kezelje a cég azt a bírságot, amelyet a gépkocsivezető saját nevére kapott, amiért munkáltatói utasításra, de engedélyköteles területre behajtott engedély nélkül? Az Adózóna felületén található olvasói kérdésre Dócziné Szabó Nikoletta, a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője adta meg a választ.

A kérdés részletesen így hangzik: társaságunk gépkocsivezető alkalmazottja az utasításaink szerinti munkavégzés során egy olyan közterületre hajtott be, ahová behajtási engedély szükséges lett volna. A behajtási engedélyt a munkáltató nem szerezte be. A hatóság helyszíni ellenőrzés során közigazgatási bírságot szabott ki a gépjárművezető magánszemélyre (4 büntető pontot is kapott). A munkáltató a munkavállaló vétlenségére való tekintettel, és tekintve, hogy a bírság alapjául szolgáló kötelezettség elmulasztása a munkáltató felelősségi körébe tartozott, a bírság összegét saját költségén, önkéntesen megtérítette a hatóság felé. A gépjárművezetőnek nincs lehetősége az engedély ellenőrzésére. A fenti esetben - amikor a bírságot a munkáltató fizeti meg a munkavállaló helyett a munkáltató mulasztásából eredően, és a munkavállaló igazoltan nem vétkes - keletkezik-e a munkavállalónál adóköteles jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) értelmében? Kérjük véleményüket arra vonatkozóan, hogy:

A bírság megfizetése vajon a munkavállaló jövedelmének számít-e?

Szükséges-e a kérdéses összeget bérként könyvelni, és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani?

Hogyan értelmezhető ez a kifizetés a munkáltató szempontjából: vajon számba vehető-e úgy, mint költség, amely nem generál bevételt?

Íme egy egyedi megfogalmazás: "Az elérhető iratok és anyagok:"

Természetesen! Íme egy egyedi változat: **SZAKÉRTŐI VÁLASZUNK**

A kérdésekre a megadott sorrendben fogom válaszolni.

A bírság megfizetése számít-e a munkavállaló jövedelmének?

Amennyiben a munkáltató mulasztása bizonyított, és a jogsértés nem a munkavállaló hibájából adódik, úgy a munkáltató által kifizetett bírság nem számít bele a munkavállaló adóköteles jövedelmébe.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (ismertebb nevén szja-törvény) 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy:

A magánszemély által más forrástól szerzett bevétel összegét jövedelemnek nevezzük. Ez magában foglalja a teljes bevételt, vagy annak a törvény által elismert költségekkel csökkentett részét. A költségek lehetnek igazolás nélkül elismert vagy átalányban meghatározott tételek is. Emellett a törvényben meghatározott jövedelemrész is ide tartozik, kivéve, ha a jövedelem kiszámításakor a bevételt nem szükséges figyelembe venni.

A NAV értelmezése szerint csak az számít jövedelemnek, amelyet a magánszemély saját javára szerez. Ha a munkáltató a saját felelősségi körében okozott szabályszegés miatt fizeti ki a bírságot, az nem eredményez vagyoni előnyt a munkavállaló számára.

2. Kell-e azt bérként számfejteni és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani?

Nem kell, mivel jelen esetben nem jövedelemről beszélünk, így nem keletkezik járulékalap sem.

A társadalombiztosítási ellátásokra jogosult személyekről és az ezekhez szükséges pénzügyi forrásokról a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 27. § (1) a) pontja rendelkezik.

Az Szja törvény értelmében az összevont adóalapba tartozó jövedelmek közé sorolható az önálló és nem önálló tevékenységekből származó bevétel. Az adóelőleg kiszámításakor figyelembe kell venni a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíjat, a szakképzési munkaszerződés keretében ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatásokat, valamint a felszolgálási díjat és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében kapott ösztöndíjat is.

Mivel az első pont értelmében ez az összeg nem számít szja szerinti jövedelemnek, illetve nem tartozik az összevont adóalaphoz, így nem alkothat járulékalapot sem, ami azt jelenti, hogy járulékfizetési kötelezettség sem merül fel.

3. Megállapítható-e, hogy ez a kifizetés a munkáltató számára költségként elszámolható, és nem generál jövedelmet?

Mivel a bírság, bár a munkavállaló nevére van kiállítva, a cég saját mulasztásának következménye, ezért a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 81. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a könyvekben egyéb ráfordításként elszámolható. E rendelkezés értelmében a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjára már ismert, elszámolt és fizetendő bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések és sérelemdíjak, amelyek a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódnak, figyelembe vehetők. Ez a megközelítés teljes mértékben összhangban áll a számvitel alapelveivel, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalat a működésével összefüggő kiadásokat szabályszerűen elszámolja.

A társasági adó szempontjából a bírságokat el kell különíteni a költségektől, mivel nem minősülnek elismert ráfordításnak. Ennek megfelelően a társasági adó számításakor adóalap-növelő tételként kell figyelembe venni őket. A 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 8. § (1) d) pontja világosan kifejti, hogy "az a költség, amelyet ráfordításként számoltak el, és az adózás előtti eredmény csökkentéseként vették figyelembe - beleértve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenését is - nem kapcsolódik a vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez, különösen a 3. számú mellékletben szereplő előírásokra figyelemmel."

Mivel a bírság a munkáltató mulasztása következtében merült fel, nem áll összefüggésben a vállalkozás bevételszerző tevékenységével. A Tao. tv. értelmében ezért nem tekinthető elismert költségnek, így a társasági adó szempontjából adóalap-növelő tételként kell kezelni.