Direkt36: Pintérék jelentős razziát tartottak Lázár egykori kémhivatalánál, amely korábban figyelemmel kísérte a Tiborcz-ügy uniós nyomozóinak tevékenységét.
Különleges és szokatlan játszmák játszódtak le a külföldi hírszerzésért felelős hazai titkosszolgálat, az Információs Hivatal (IH) színpadán 2018 nyarán, amikor magyar kormányzati szereplők és intézmények vettek részt a folyamatokban. Az IH korábban hosszú évekig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető politikus felügyelete alatt működött. Azonban a 2018-as választásokat követően Lázár János eltűnt az újonnan megalakult negyedik Orbán-kormány színteréről, így a hivatal irányítása Szijjártó Péter külügyminiszter kezébe került.
Panyi Szabolcs a Klubrádiónak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy 2018 nyarán jelentős razzia zajlott az Információs Hivatal Budakeszi úti központjában, amely éppen gazdát cserélt. Az akciót nem az IH-t a választások után átvett külügyi dolgozók hajtották végre, hanem egy belügyes különítmény, amely több jelet is mutat arra, hogy Orbán Viktor jóváhagyásával léptek akcióba a külföldi hírszerzéssel foglalkozó titkosszolgálat épületében. A gyanú szerint az IH már 2016 környékén olyan információkat gyűjthetett, amelyek a miniszterelnök családtagjainak üzleti ügyeivel is összefügghettek. Lázár János vezetése alatt például az IH figyelemmel kísérte az OLAF nyomozóit, amikor Magyarországon tartózkodtak, hogy felderítsék azokat a gyanús körülményeket, amelyek Tiborcz István, a miniszterelnök vejének cégét, az Elios Zrt.-t érintették, amiért az különböző pályázatokhoz és EU-s támogatásokhoz jutott. A magyar hírszerzés tehát megfigyelte az EU-ellenőröket, ám erős a gyanú, hogy a keletkezett dokumentumokat nem iktatták be hivatalosan, vagy akár az ehhez szükséges engedélyek sem álltak rendelkezésre. A belügyesek által utólag keresett ilyen jellegű anyagok nem bukkantak fel a belső ellenőrzési folyamat során, ami, ha az IH-s megfigyelések valóban megtörténtek, illegális tevékenységre utalhat.
A magyar hírszerzésnél olyan politikailag érzékeny információk halmozódtak fel, amelyekről Panyi a Klubrádiónak nyilatkozva megjegyezte, hogy nem feltétlenül Orbán Viktor tudtával történtek. Az átvilágítást követően Orbán is megjelent az Információs Hivatalban, ahol éles kritikát fogalmazott meg a hírszerzés működésével kapcsolatban. "A helyzet rendkívül összetett - folytatta Panyi. - Egyrészt a magyar hírszerzés az EU-s intézmények megfigyelésére összpontosít, és Lázár János irányítása alatt fejlesztették az IH-t Brüsszel ellenes kémkedés céljából. Másrészt viszont van egy olyan aspektusa is az ügynek, ahol a miniszterek egymást próbálják aláásni, és a kormányon belül használják fel az információkat egymás ellen." A Direkt36 által közzétett cikkében emlékeztet arra, hogy Pintér Sándor belügyminiszternek a korábbi években konfliktusai voltak Lázár Jánossal, aki akkoriban az IH-t felügyelte.
A razzia előtt az IH vezetőit behívatták a Külügyminisztériumba, majd amint kitették a lábukat a Budakeszi úti hivatalból, azt megszállta egy csomó, belügy alá tartozó szerv nagyjából 30 fős különítménye. Panyi szerint nagyon érdekes, hogy a razzia alibije az volt, hogy a Külügyminisztérium alá átkerült az Információs Hivatal, ezért azt át kell világítani, csakhogy a vezetőket azonnal kirúgták, és csak utána kezdődött az átvilágítás. "Tehát már volt egy erős gyanú, hogy valami ott történhetett, és ezeket a vezetőket utána elég érdekes körülmények között kinevezték diplomáciai pozíciókba, elküldték őket jó messze. Tehát nem úgy néz ki, mintha a törvény és az előírások szerinti rendes felelősségre vonás történt volna." Hozzátette: "Lett egy ilyen sejtésünk, hogy csak elsikálták ezt az egész ügyet, [...] mindenkinek kellemetlen lett volna, ha kiderülne, hogy Magyarországon esetleg a titkosszolgálatok nem teljesen jogszerűen gyűjtögetnek információt, és ezeknek az információknak egy része a miniszterelnök családjára vonatkozik."
A Tiborcz családról szóló dokumentumokat nem találták meg, és itt nemcsak az Elios-ügy, nemcsak a miniszterelnök vejének korrupciógyanús ügye volt az, amit kerestek ezek a belügyesek, hanem volt még egy csomó más, hasonlóan szenzitív információ. Ezt úgy kell elképzelni, hogy konkrét tudással mentek oda ezek az emberek, hogy mi az, amit ők szeretnének megtalálni. Mert volt egy erős sejtésük, hogy miről keletkeztek nem dokumentált megfigyelési anyagok, és ezeket végül nem is találták meg, hiszen pont ez volt a lényege ennek az egész procedúrának, ami a '2010-es években általános lett bizonyos titkosszolgálati körökben, hogy úgynevezett fehér papíros ügyek indultak. Panyi szerint ez azt jelenti, hogy ilyenkor nem hivatalos fejléces anyagokon iktatódnak a megfigyelések eredményei, a cenzúrázatlan lehallgatási anyagokat kizárólag a titkosszolgálatot felügyelő politikai vezetés kapja meg, a hivatalos rendszerbe pedig nem kerülnek anyagok, ezért egy utólagos razzia se tudta ezeket feltárni.
