Egy egri festőművész, akinek neve mostanság a város minden zugában felmerül, és akinek különleges alkotásai új színt hoznak a helyi művészeti életbe.
Feszültséget sugárzó jelenetek, harsányan rikító színek, expresszív ecsetkezelés, mitológiai és bibliai témák átfogalmazása, s a realitás nyers prezentálása egy cinikus szemében. A 2025-ös Múzeumok Éjszakáján "Karczagi86 Az emberről az embereknek" c. tárlat a mosonmagyaróvári Cselley-házban bemutatja Karczagi Endre festőművészetének változékonyságát.
Karczagi Endre festőművész 1939-ben született Budapesten, majd 1952-ben költözött Egerbe, ahol 1958-ban érettségizett a Dobó István Gimnáziumban. Bár nem jutott be a Képzőművészeti Főiskolára, 1961-ben diplomát szerzett a Pedagógiai Főiskolán. Az 1950-es évek Egerének pezsgő művészeti életében realista stílusú alkotókkal találkozott, míg budapesti látogatásai során a modernizmussal is megismerkedett. 1962-től Mosonmagyaróváron tanított és rendszeresen kiállított, művei a helyi tárlatokon is sikert arattak. Az 1970-es években fordulat következett be művészetében: a neoexpresszionizmus hatására megtalálta saját hangját- ahogy Juhász Bálint, a Hansági Múzeum művészettörténész-muzeológusa fogalmaz - festményein keresztül adja át egyéni világképét.
A festő, aki sosem enged a művészi elveiből.
Ahogyan Juhász Bálint megfogalmazza, a mosonmagyaróvári kiállítás Karczagi Endre művészi pályájának legfontosabb állomásait tárja elénk, és ezzel egy átfogó képet nyújt a festő szakmai fejlődéséről. Az első terem igencsak különleges szerepet játszik, hiszen egyfajta bevezetőként szolgál: a falakon látható művek a művész sokszínű alkotói világát tükrözik. Kiemelkedő például az Este című festmény, ahol a grafikai elemek háttérbe szorulnak, és helyüket egy önreflexív, absztrakt vizuális nyelv veszi át. Szintén figyelemre méltó az 1982-ben készült Figurák, amely a magyar neoexpresszionizmus jellegzetes vonásait viseli magán.
A második teremben kiállított alkotások éppen a művész ars poetica-ját hivatottak megjeleníteni, ahol minden egyes elem hozzájárul a mondanivalóhoz. Itt nem csupán bibliai vagy történelmi motívumokkal találkozunk, hanem a társadalmi és közéleti kérdések is hangsúlyosan jelen vannak. E tematikák kidolgozottságát a vibráló színek, a torzított alakok, valamint a groteszk és abszurd szituációk teszik még kifejezőbbé. Karczagi művészete a modern magyar művészet igazi stand-up komikusa, aki olyan műveket alkot, mint egy egyedi előadás, mely nem csupán a szűk körű nézőközönségnek szól, hanem szélesebb tömegekhez is eljut, célja pedig nemcsak a nevetés, hanem a saját hibáinkkal való szembesítés is – emelte ki a művészettörténész.
