A hitel ára igazán borsosra sikeredett.

Az első félévben megugrott az államadósság. A gyenge növekedés és az osztogatások miatt idén nem várható mérséklődés.

Az első félév végén a magyar államadósság a bruttó hazai termék, a GDP 76,2 százalékára rúgott - közölte az Eurostat egy friss elemzésében.

Ez a szám jelentősen magasabb a 2023 végén regisztrált 73,5 százaléknál, ami azt jelzi, hogy az első félév során drámai mértékben emelkedett az államadósság. Ennek hátterében a költségvetés jelentős hiánya és az ehhez kapcsolódó hitelfelvételek állnak. Ha az uniós adósságrátákat nézzük, Magyarország a nyolcadik legnagyobb arányt mutatja, tehát a rangsor felső harmadában helyezkedik el, viszont az EU 81,9 százalékos átlagánál még mindig kedvezőbb helyzetben vagyunk. Ez elsőre jól hangzik, de van egy komoly aggasztó tényező: az uniós átlag felett, Görögországot kivéve, kizárólag olyan országok találhatók, amelyek gazdasága jelentősen fejlettebb a magyarénál, így képesek jobban kezelni az adósság növekedését és annak finanszírozását. Azok az országok, amelyek hasonló helyzetben vannak, mint mi, viszont jobban teljesítenek a pénzügyi mutatók terén.

a szlovák államadósság a GDP-jük 62,9 százalékára rúg, de alacsonyabb a lengyel (58,1), a horvát (57,5) és a román adóssághegy is.

A mutató emelkedése különösen szembeötlő, ha a nominális adatokat nézzük: 2010 végén a magyar államadósság nem érte el a 22 ezer milliárd forintot, 2020-ban már 38 405 milliárd volt, 2024 júniusának végére pedig 63 980 milliárd forintra nőtt. Az államadóssággal nem csak az a baj, hogy magas és folyamatosan emelkedik, de az is, hogy csak rendkívül drágán tudja az állam finanszírozni. Ugyanis a hazai jegybanki kamat - az inflációs veszély miatt - kiemelkedően magas a régióban, az állampapírok hozamai pedig végső soron a jegybanki kamatokhoz idomulnak. Míg jelenleg a 10 éves lejáratú forintban kibocsátott államkötvényeket 6,79 százalékos hozammal lehet eladni, addig hasonló futamidőre a lengyelek 5,3, a csehek 4,3 százalékon tudnak eladósodni, a román 10 éves hozam viszont még a magyarnál is magasabb jelenleg 7,05 százalék. Az eurózónás tagállamok még ennél is lényegesen olcsóbban jutnak finanszírozáshoz: a németek 2,55 százalékon, de Szlovákia is 3,6-3,7 százalékon értékesíti 10 éves lejáratú eurókötvényeit, ami kis túlzással a fele a magyar hozamoknak. Ha korábban Magyarország is csatlakozott volna az eurózónához, akkor az adósságát a szlovák eurókamatszinttel tudná finanszírozni.

Ez az év 1500 milliárd forinttal kevesebb kiadást jelentene, ami azt jelenti, hogy ennyivel több forrást lehetne biztosítani az egészségügyi szolgáltatásokra, az oktatási szektorra vagy a gazdaság fellendítésére.

Az államháztartási jogszabályok és az alaptörvény értelmében a magyar adósságot folyamatosan csökkenő trendben kellene tartani. Ugyanakkor, a jelenlegi háborús vészhelyzet miatt ennek a követelménynek a betartása egyfajta rugalmasságot élvez. A kormány év végére az Eurostatnak benyújtott jelentésében 63 678 milliárd forintos adósságot prognosztizál, ami a GDP 73,1%-át teszi ki. Azonban ennek a célkitűzésnek a megvalósítása nem garantált. Ahhoz, hogy a 2024 első félévi adatokhoz viszonyítva valóban csökkenjen az államadósság, a második félévben el kellene kerülni az államháztartás hiányának növekedését, vagy legalább a GDP-nek javulnia kellene. Jelenleg azonban az esélyek erre egyre csökkennek, és az is optimizmusra adhat okot, ha az idei év során a magyar gazdaság fél százalékkal is növekedni tud.

Ugyanakkor a kormánynak van némi mozgástere: az államháztartás jegybanki betétei még a múlt hónap végén megközelítették 3000 milliárd forintot. Ennek a likvid tartaléknak a csökkentésével könnyedén mérsékelhető az adósságmutató. A kormány szokott is élni azzal a trükkel, hogy december utolsó napjaiban lecsökkenti ezt az állományt. A másik és fenntartható megoldás az államháztartási hiány mérséklése lenne. Ennek azonban semmi jele, a választásokra ráfordulva a kormány sorra lépteti életbe azokat a kiadásnövelő (béremelések, nyugdíjasok extra juttatásai) és bevételcsökkentő intézkedéseket (2-3 gyermekes nők adómentessége), amelyekre nincs fedezet a költségvetési törvényben, vagyis azok a hiányt növelik.

Az uniós támogatások késlekedése aggasztó helyzetet teremtett.

Szeptember végéig 507 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett a költségvetésbe, ami csupán 22,7%-át teszi ki a teljes évre tervezett 2235 milliárd forintnak - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium szeptemberi beszámolójából. Ekkor az államháztartás hiánya 3329 milliárd forintra nőtt, ami a tervezett 4123 milliárd forintos deficit 80%-ának felel meg. A kormány a lassabb gazdasági növekedés és a választási célú juttatások miatt 4774 milliárd forintra emelte az idei hiánycélt, ennek fényében azonban csupán 69,7%-os a hiánycél teljesülése. Bár a 4774 milliárdos hiánycél elérhetőnek tűnik, az elmúlt évek tapasztalatai alapján, amikor az október-december időszakban gyakran jelentős hiányok keletkeztek, valószínű, hogy a deficit akár az 5000 milliárdot is megközelítheti. Az államháztartás bevételei 6%-kal emelkedtek az előző évhez képest - ezen belül az áfa 12%-kal, míg a személyi jövedelemadó 9%-kal nőtt -, ám a kiadások 7,8%-os növekedése miatt a deficit magasabb lett a tavalyi 2623 milliárd forintnál.