Európa mozgásban: Történelmi mélypontra zuhant az Európai Unió szénfelhasználása.

Németország, Lengyelország és Szerbia továbbra is Európa "fekete tüdejeként" ismertek, ahol jelentős mennyiségű környezetszennyező barnakőszenet égetnek el.

Az EU széntermelése és szénfogyasztása történelmi mélypontra zuhant.

Az Eurostat statisztikái alapján 2024-re a termelési volumen 242 millió tonnára csökkent. Ez a szám 12%-os visszaesést tükröz 2023-hoz viszonyítva, és a csökkenő tendencia továbbra is megfigyelhető.

A fogyasztás tavaly drámai mértékben csökkent, alig 306 millió tonnára esve, ami történelmi mélypontot jelent. Ez a visszaesés nemcsak a teljes energiafelhasználást érinti, hanem a tüzelőanyag szerepét is a villamosenergia-termelésben, amely az Európai Unióban mostanra mindössze 12%-ot tesz ki.

Míg a legtöbb európai ország lépéseket tett a szénkitermelés fokozatos felszámolására, addig Bulgária, Németország, Görögország, Magyarország, Románia és Szlovénia még mindig folytatják a környezet szempontjából rendkívül káros barnakőszenek bányászatát.

A barnaszén a legkörnyezetszennyezőbb és legkevésbé hatékony szénfajta, hiszen ahhoz, hogy ugyanolyan mennyiségű energiát nyerjünk belőle, mint feketekőszénből, sokkal nagyobb mennyiségű barnaszén elégetésére van szükség.

Ami a tényleges szénfogyasztást illeti, a barnaszén-fogyasztás még mindig kétszer akkora, mint a feketeszéné (kb. 200 millió tonna a 110 millió tonnával szemben).

Úgy tűnik, hogy összesen 11 tagállam, mint például Spanyolország, Olaszország, Írország, Finnország, Svédország és Portugália, valamint Norvégia és Moldova, fokozatosan eltávolította magát a használatból.

Egy másik aspektusa a helyzetnek, hogy Németország továbbra is jelentős mennyiségű energiát éget el – 2024-re várhatóan 92 millió tonnát, ami meghaladja bármely más EU-tagállam fogyasztását, és szinte minden környező országét is.

Németország 2036-ra tervezi, hogy megszabadul a feketeszéntől, 2038-ra pedig a barnaszéntől, míg Lengyelország 2049-ig továbbra is ezt a tüzelőanyagot használja majd.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint olyan országok, mint a Cseh Köztársaság, Bulgária és Románia terveket terjesztettek elő a szénfelhasználás 2030-as évekre történő megszüntetésére, de egyelőre jogilag kötelező erejű döntés nélkül. A szervezet szerint Franciaország, Olaszország és Spanyolország 2030-ig megteheti ezt.

Görögország már korábban is megteheti az első lépéseket egy új ütemterv keretein belül, amelynek fő célja, hogy 2028-ra teljesen eltüntesse a szén felhasználását az energiatermelésében.

Athén a Világbank támogatásával indított átállási program keretében "határozottan befektet eurómilliárdokat a szénfüggő régiókba, hogy támogassa őket a fenntarthatóbb és zöldebb újjáépítés folyamatában".

A Beyond Fossil Fuels jelentése szerint számos európai ország – például az Egyesült Királyság, Belgium, Ausztria, Svédország és Írország – már lemondott a szén alkalmazásáról a villamosenergia-termelés terén. Ugyanakkor elképzelhető, hogy néhány helyen a szén más célokra, például fűtésre, még mindig szerepet játszik.

Az ukrajnai konfliktus radikális átalakulást idézett elő az Európai Unió szénszállító partnerei között.

Az orosz feketeszénimport drámai mértékben, 98%-kal csökkent 2021 és 2023 között, köszönhetően annak, hogy az EU szigorú tilalmat léptetett életbe a Moszkvából érkező kőszénre.

Az Eurostat legfrissebb rendelkezésre álló adatai (2023) azt mutatják, hogy az EU kőszénimportjának 90%-a mindössze öt országból származik: Ausztráliából és az Egyesült Államokból (többnyire), Kolumbiából, Dél-Afrikából és Kazahsztánból.

Az Európai Unió területén felhasznált feketeszén körülbelül 67%-a külföldi forrásokból érkezik.