Az exponenciális technológiák olyan innovációkat jelentenek, amelyek gyors ütemben fejlődnek, és jelentős hatással vannak a társadalomra, a gazdaságra és a mindennapi életünkre. Ezek a technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, a robotika, a

A technológiai fejlődés annyira begyorsult, hogy már alig tudjuk követni. A jövőben a mainál is nagyobb gyorsulás várható. Az exponenciális technológiák korát éljük.

A repülőgép-forgalom hatvannégy év alatt ért el ötvenmillió utast, a 2016-ban berobbant Pokémon Gónak mindössze tizenkilenc nap kellett ugyanennyi felhasználóhoz.

A technológiák elfogadását felgyorsította, hogy a hozzájuk kapcsolódó új termékek és szolgáltatások egyre rövidebb idő alatt jutnak el az átlagfogyasztóhoz.

Az egyik fő tényező, ami hozzájárul a modern világ összekapcsoltságához, az a közösségi média robbanásszerű elterjedése. Gondoljunk csak bele: nem csupán néhány ismerőst követünk, hanem akár több száz vagy ezer embert is. Ennek következtében az információk rendkívül gyorsan terjednek, elérve a legkülönbözőbb embereket. Ahogy napról napra egyre többen csatlakoznak ezekhez a platformokhoz, úgy a közösségi hálózatok értéke is folyamatosan nő. Képzeljük el, mennyire elveszítené a jelentőségét a kedvenc üzenetküldő alkalmazásunk, ha a barátaink és ismerőseink nem lennének aktív felhasználói – és ez fordítva is igaz.

A kapcsolatok száma exponenciálisan nő.

A huszadik században sok energia- és anyagi befektetés kellett a termékek világpiaci bevezetéséhez. A mai digitalizált világban szinte minden milliárdnyi számítógépen futó kódsorrá válik, és bármilyen termék összehasonlíthatatlanul gyorsabban eljut a globális fogyasztóréteghez, mint huszonöt-harminc éve. A számítástudományt meghatározó Moore-törvény szépen szemlélteti a változást: az integrált áramkörök összetettsége (a bennük lévő tranzisztorok száma) másfél évente megduplázódik. Az árak nem követik ezt a tempót, sőt inkább ellentétes tendencia figyelhető meg.

A fejlődés és a technológiai újítások üteme exponenciális mértékben növekszik. Ray Kurzweil, a neves feltaláló és jövőkutató, hangsúlyozza, hogy egy exponenciális technológia egy adott időszakon belül képes megduplázni teljesítményét, miközben ára drámaian csökken, gyakran a felére. Érdekes módon, ezek az időszakok folyamatosan rövidülnek, ami új kihívások elé állít minket. Az utóbbi években például a 3D-nyomtatás, a napelemek, az emberi genom szekventálása és a drónok emelkedtek ki, mint a legfontosabb exponenciális technológiák. A napelemek esetében a költségek húsz év alatt a kezdeti áruk kétszázadra csökkentek, ami lenyűgöző fejlődést tükröz.

A hagyományos üzleti modellek szerint működő cégek gyakran eltérően reagálnak a diszruptív változásokra, és ez a reakciós sebességük sokszor elmarad a várttól.

Képzeljünk el egy olyan helyzetet, ahol cégünk szívét-lelkét egy olyan technológia adja, amely az éves bevételünk jelentős hányadát biztosítja. Évről évre fáradhatatlanul törekszünk a finomítására, de az elért javulás csupán a tíz százalékát éri el a potenciális fejlődésnek. Ekkor felfedezünk egy új, merőben eltérő technológiai megoldást kínáló startupot, amely az ezredszázalékokban mérhető profitot generál. Azonban hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni ezt a lehetőséget, hiszen úgy érezzük, hogy az ilyen mutatók nem jelentenek valódi versenytársat számunkra.

Idővel észrevesszük, hogy ezek a szereplők mégis betörtek a piacra, és gyorsabb ütemben fejlődnek, mint ahogy azt előre sejtettük. Ezért fokozott figyelmet fordítunk rájuk. Ugyanakkor a fejlődésüket lineárisnak ítéljük, így azt gondoljuk, hogy évek telnek el, mire utolérnek minket, hiszen úgy véljük, jelentős versenyelőnyben vagyunk – naivan. Később, ha esetleg fenyegetést jelentenek számunkra, lehetőségek között szerepel a felvásárlásuk, de végül mégsem élünk ezzel a lehetőséggel.

Aztán egy nap arra ébredünk, hogy az általuk használt új technológia piacvezetővé vált, és egyre csak nő. A köztünk lévő különbség és a növekedés tempója úgyszintén, magyarán már mi kullogunk mögöttük.

Ügyfeleink zöme átpártolt hozzájuk, és ők már minden, csak nem startup. Ha a technológiájuk használata mellett döntünk, sok idő, míg felvesszük velük a versenyt. Ha viszont kitartunk a jól bejáratott meglévő mellett, bukásra vagyunk ítélve. Későn reagáltunk a változásra, nem érzékeltük az előjeleket és csődbe mentünk.

A technológiák tömeges elterjedésének előrejelzése rendkívül bonyolult feladat. Gondoljunk csak a mobiltelefonok térnyerésére a 2000-es években: a legnagyobb IT-elemző cégek, mint például Gartner és Forrester, 2002-re mindössze tizenhat százalékos növekedést vártak, holott a valóság más irányba mutatott, és évről évre hasonló mértékben tévedtek. Ez jól mutatja, hogy még a legnagyobb szakértők is nehezen tudják megjósolni a technológiai fejlődés dinamikáját.

Az exponenciális technológiákat már csak azért sem könnyű észrevenni, mert az agyunk másként működik: a növekedésüket lineárisnak képzeljük, és későn vesszük észre, ha mégsem az.

A 2020-as években ez minden korábbinál gyorsabb, és az exponenciális technológiák egyre inkább "egymásra találnak." Korábban a különböző területeik csak szórványosan érintkeztek, hatottak egymásra, ám most és a közeljövőben gyakoribbak a fejlődést jelentősen begyorsító átfedések. Az eredmény: ezek a technológiák "kilőnek". Ha a cégünk nem elég figyelmes, jóval hamarabb elveszítheti a piaci pozícióit, mint akár csak egy évtizede.

A mai tudásunk szerint a közeljövőt tíz exponenciális technológia határozza meg: mesterséges intelligencia, robotika (idetartoznak a drónok és az önvezető autók is), kiterjesztett és virtuális valóság (AR, VR), agy-számítógép interfészek (BCI), hálózatiság (beleértve a szenzorrendszereket és a dolgok internetét), blokklánc, 3D-nyomtatás (és az anyagtudomány), nanotechnológia, szintetikus biológia, kvantumszámítógép.