Felmérés: A lakosság harmada kedvezőtlenül vélekedik a romák közösségéről | ma7.sk

Szlovákiában a megkérdezettek egyharmada nyíltan negatív hozzáállást tanúsít a romákkal szemben, míg az ellenkező véleményen csupán öt százalék van. További 61 százalék semlegesen nyilatkozott. A legkritikusabban Kelet-Szlovákia és a Pozsonyi kerület lakói viszonyulnak a romákhoz - derül ki a Focus ügynökség decemberi felméréséből.
Az 1 022 fő megkérdezésével készült kérdőíves kutatás szerint a romákkal szembeni negatív hozzáállás leginkább a Kassa (42%), Pozsony (38%) és Eperjes (36%) megyék lakóira volt jellemző. A legkevésbé elutasító álláspontot a Trencséni kerületben mutatták - nemcsak a fent említett régiókkal összehasonlítva, hanem az országos átlaghoz képest is (18%).
A nemzetiségi kisebbségek tagjai jellemzően kedvezőbb attitűdöt mutatnak a romák irányába, mint a legnagyobb népcsoportok, a szlovákok és a magyarok. E két csoport esetében csupán 17 százalék nyilvánított pozitív véleményt a romákról.
"A különböző kisebbségek hasonló kihívásokkal néznek szembe, például a diszkriminációval, a társadalmi kirekesztéssel vagy a korlátozott lehetőségekkel, ami elősegítheti a kölcsönös szolidaritást" - mondta Alexander Daško, a roma közösségekért felelős kormánybiztos.
A progresszív politikát támogató egyének körében a romákhoz való pozitív viszonyulás aránya jelentősen magasabb, mindössze 19%-kal, szemben azokkal, akik más politikai nézeteket vallanak.
A felmérés kimutatta, hogy a válaszadók több mint egyharmadának (34%) van roma barátja. Ugyanakkor csaknem a megkérdezettek fele (49%) soha nem látogatott meg roma háztartást, még akkor sem, ha olyan településen él vagy élt, ahol romák is laknak.
A kutatások alapján megállapítható, hogy a romákhoz való viszonyulást nagymértékben formálja a személyes élmény. A roma kormánybiztos hangsúlyozta, hogy sok ember véleménye csupán a médiában terjedő sztereotípiákra és felszínes információkra épül, nem pedig valós tapasztalatokra.
"Annak ellenére, hogy a romák többsége a társadalmi normák keretein belül él, nem zárkózott közösségekben, nem követnek el bűncselekményeket, és nem mindig játszanak hangszeren, a média számára mégis ez a sztereotipikus kép a legvonzóbb" - nyilatkozta Daško. "Ha a romákat hitelesebben mutatnák be, és a többségi társadalom mélyebben megértené kultúrájukat, valószínűleg csökkenne az előítéletek száma és a negatív attitűdök" - tette hozzá.
A roma közösségekkel kapcsolatos attitűdök feltérképezésére egy reprezentatív közvélemény-kutatás került sor. Ez a felmérés része egy átfogó nemzeti projektnek, amely az inkluzív politikák nyomon követésére és értékelésére összpontosít, különös figyelmet fordítva a roma lakosságra, beleértve a marginalizált közösségeket is.