Új fejlemény a Fleck-ügy kapcsán: az ELTE vezetősége már hivatalosan is distanciálódik az esettől | 24.hu

A fenntartó korábban világossá tette, hogy az oktató megnyilvánulása nem maradhat következmények nélkül.

Napok óta zajlik a vita, miután az ELTE jogi karának tanára, egy Tisza-sziget rendezvényen, kijelentette, hogy amennyiben az ellenzék győzne a választások során, a kormányalakítás érdekében akár zsarolásra és fenyegetésre is szükség lehet Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben. Az állítás hatalmas felháborodást keltett, és sokan kérdőre vonták az ilyen megnyilvánulásokat.

Fleck Zoltán a szóban forgó esemény keretében nem az ELTE oktatójaként jelent meg a nyilvánosság előtt. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara pedig jelezte, hogy nem kíván nyilatkozni munkatársainak magánvéleményéről. Ezt követően a Kulturális és Innovációs Minisztérium, mint az egyetem fenntartója, reagált a helyzetre, hangsúlyozva, hogy Magyarország közjogi méltóságának megfenyegetése alapvető erkölcsi és jogi normákkal ellentétes cselekedet.

Ilyet következmények nélkül senki sem tehet. Különösképpen nem egy olyan jogi végzettségű egyetemi oktató, akinek a jogot ismernie kell, hiszen oktatja is, az erkölcsöt pedig legalább egyetemének etikai normái szerint be kell tartania.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezetése ezt követően újabb nyilatkozatot adott ki. Fleck Zoltán nevének említése nélkül azt írták: tiszteletben tartják a véleménynyilvánítás szabadságát, az egyetemi polgárok egyetemen kívül kifejtett magánvéleményét nem korlátozhatják.

Ugyanakkor az egyetem irányító testülete elvárja minden egyetemi polgártól, hogy a jogszabályi keretek között, felelősségteljes módon gyakorolja ezt a jogát.

A magánjellegű szakmai kifejezések esetében is fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy ezek jelentős hatással lehetnek egyes személyek viselkedésére.

Az egyetem vezetősége határozottan elutasítja és távol tartja magát attól, hogy bármilyen formában, akár politikai magánvéleményként is, közjogi méltóságok, politikai személyiségek vagy más egyének "zsarolása" vagy "fenyegetése" politikai eszközként szerepeljen az egyetemi közösség nyilatkozataiban.

Szerintük ez különösen megállja a helyét az egyetemi tanárok esetében.