Új irányvonal Németországban: Elindultak a megbeszélések a nagykoalíció megalakításáról.

Friedrich Merz, a konzervatív blokk vezetőjének célja a gyors kormányalakítás, miután konzervatív blokkja február 23-án választási győzelmet aratott. Lars Klingbeil, az SPD vezetője hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU-val való koalíció "nem automatikus" a legfontosabb politikai nézeteltérések közepette.

A CDU/CSU blokkot Friedrich Merz valószínűsíthetően leendő kancellár Kereszténydemokrata Uniója (CDU) és kisebbik bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) alkotja.Az előrehozott szövetségi választásokon a CDU/CSU végzett az első helyen, a szavazatok mintegy 28,5%-át szerezte meg. A szociáldemokraták mindössze 16,4%-ot szereztek, ami történelmi mélypontot jelent a párt számára.

A tárgyalásokon várhatóan a koalíciós tárgyalások menetrendjének meghatározására összpontosítanak majd, Merz azt mondta, hogy célja a kormányalakítás még húsvét előtt.Bár az SPD beleegyezett a tárgyalások gyors megkezdésébe, Lars Klingbeil, a párt társelnöke hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU-val való koalíció még nincs kőbe vésve, a tagság véleményét is meghallgatják - írja a Deutsche Welle.

Az SPD és a CDU/CSU számos kulcsfontosságú kérdésben, többek között a migráció, az adópolitika és a közkiadások ügyében nem ért egyet.Az SPD a német adósságfék feloldását követelte a szövetségi költségvetés növelése érdekében, míg a CDU/CSU a fék fenntartása mellett érvelt, miközben külön alapot hoz létre a védelmi kiadásokra.

Az adósságfék szabályainak enyhítése kapcsán felvetődött, hogy a Bundestagban megpróbálják keresztülvinni ezt a jogszabályt, amely Magyarország számára is kedvező lehet a gazdaságélénkítő hatásai miatt. Ezt a témát vitatták meg a Magyar Külügyi Intézet fórumán, ahol Hettyey András, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem oktatója, Baranyi Tamás, az MKI stratégiai igazgatója, valamint Stefán Csaba, az MKI kutatója elemezték a német koalíciók jövőbeli lehetőségeit.

Mint elhangzott, nagyon sok a rejtély az AfD körül, és Alice Weidel az egyik olyan kancellárjelölt, aki sokkal népszerűtlenebb, mint a pártja. Ennek ellentéte Robert Habeck, a Zöldek vezetője, aki sokkal népszerűbb, mint az álátala vezetett Zöld Párt.

Az AfD-vel kapcsolatban a szakértők megjegyezték, hogy a párt alapvetően az elitellenesség jegyében tevékenykedik, és bizonyos esetekben saját magát is hátrányosan érinti politikai stratégiájával. Mindazonáltal, ha az új német kormány nem képes gyorsan egységesülni, vagy ha nem kínál meggyőző megoldásokat a sürgető problémákra, akkor a párt népszerűségének további növekedése valószínűnek tűnik.

Megjegyezték, hogy az AfD álláspontja több ponton is homályos: ilyen például az Unió megítélése, az eddigi uniós eredmények leépítése, ami Magyarországot rosszul érintené.

Összességében elmondható, hogy az előrehozott választások során egyik párt sem tudott olyan vonzó és karizmatikus politikai vezetőt felmutatni, aki képes lett volna megnyerni a választók bizalmát. Minden jelölt támogatottsága 30 százalék alatt maradt, még Friedrich Merz népszerűsége is csekélynek bizonyult.

A német hadiiparral kapcsolatosan elterjedt vélekedés, hogy kiemelkedő harckocsikat készítenek, ám a jövő konfliktusai drónok révén fognak zajlani. Éppen ezért érdemes lenne a figyelmet a dróngyártásra irányítani. A háborús helyzet következtében a dróntechnológia robbanásszerű fejlődésen megy keresztül, miközben a beszerzési folyamatok sajnos nem tudják lépést tartani ezzel a gyors változással.

A hírek szerint az atomerőművek újbóli működésbe állítása is a jövőben várható, azonban ez a folyamat nem egyik napról a másikra valósul meg; akár évekre is elhúzódhat. Pozitív fejlemény, hogy az energiahatékonyság jelentősen javult, és a megújuló energiaforrások aránya is magasabb lett az energiamixben.

A külpolitikai iránnyal kapcsolatban elhangzott, hogy Friedrich Merz egyelőre azt jelentette be, hogy Párizsba és Varsóba látogat, de nem nagyon látható, mennyire vezetheti majd Európát, illetve mit tud majd kezdeni az orosz-ukrán háború kérdésével. Az Ukrajnának szállítandó Taurus rakéták ügyéből mindenesetre kihátrált, és az amerikai segítségtől tette függővé, másrészt azt ia hangoztatta, hogy az új kormány még jobban támogathatja Ukrajnát a jövőben, miközben a Bundeswehr feltőkésítését is folytatja.Merz várhaóan két partnerre fókuszál majd: Franciaországra és Lengyelországra, de egy erős Németországra van szüksége Európának. Valószínű, hogy az amerikai vámokra válaszként erősítik a hadiipari termelést, így az ágazat felszívhatja az autóiparból elbocsátott munkaerő egy részét.

Ha Donald Trump amerikai elnök bevezeti a vámokat, az leginkább a németeknek fog ártani, kérdéses, hogy az új német kabinet miként tud visszavágni, mert sokkal nagyobb a német export mennyisége, mint amennyit ők importálnak az Egyesült Államokból.

Jelenleg Németország rossz viszonyban van Oroszországgal és Kínával is, nem engedhetik meg maguknak, hogy Amerikával is összevesszenek, és az USA a legnagyobb kereskedelmi partnerük, a németek nagyon kitettek az amerikai piacnak.Ugyanakkor nagy veszteség, ha 25 százalékos büntetővámmal sújtják az európai autókat, sőt, az amerikai autógyártók is árat emelhetnek, ami növelheti az inflációt Amerikában.

Minden tizedik autó, amit Magyarországon gyártanak, Amerikában talál piacra, ezért Trump vámjai nagy veszteséget okoznak Magyarországnak is.A következő négy évben új német-francia tengely működhet, és a gazdaságban is meg tudnak oldani több problémát is, de kérdéses, hogy az AfD mennyit veszít a szélsőséges álláspontjából, mennyire mérséklődik, ettől is függ, mennyire erősödhet meg a párt.

Összességében elmondható, hogy Németország a 1990-es évek átalakulásának kiemelkedő győztese lett, akárcsak az euró bevezetésének kapcsán. A kutatók szerint jelentős szerepet játszanak az európai stabilitás megőrzésében, hiszen ha a jelenlegi világrend meginog, az számukra komoly következményekkel járhat.