Új irányt vett a boltbezárások helyzete.
2024 második felében drámaian mérséklődött a boltbezárási trend. Bár naponta még mindig körülbelül 9 üzlet zárta be kapuit, ez a szám jelentős visszaesést mutat az elmúlt időszak 20 feletti értékeihez képest.
2024 végére Magyarországon összesen 101 096 bolt üzemelt, ami 1 555-tel kevesebb, mint az év első felének végén. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az előző időszakban félévente több mint 3 ezer bolt zárta be kapuit, és 2023 elején ez a szám már meghaladta a 4500-at. Ezzel szemben 2018 végén még több mint 129 ezer kiskereskedelmi egység működött az országban, így az elmúlt hat évben a boltok körülbelül 22 százaléka bezárt.
Az alábbi, állandó bázison készült grafikon világosan illusztrálja a boltbezárások ütemének változásait: a gyorsulás és lassulás időszakait egyaránt feltérképezi. A legújabb adatok bemutatják, hogy a bezárások üteme éppen csökken, ami kedvező jele a kiskereskedelmi szektor számára, hiszen ez kisebb számú csődöt és alacsonyabb koncentrációt jelez.
Ez a tendencia a helyi élelmiszerboltok világában is megfigyelhető, hiszen hazánkban összesen 31 682 bolt üzemel, ami 339-nel kevesebb, mint fél évvel ezelőtt. Az utóbbi évek során a kormány különféle közvetlen támogatásokkal próbálta megakadályozni, hogy a kisebb települések vegyesboltjai bezárjanak. Ennek a lépésnek nagy jelentősége volt, mivel az olyan árszabályozások, mint a korábbi árstop vagy a jelenlegi árrésstop – amelyek kizárólag az 1 milliárd forintnál nagyobb bevételű üzletekre vonatkoznak – a kisebb boltoktól vonják el a vásárlókat.
Az utóbbi másfél-két évben drámai sebességgel nőtt a boltok bezárásának száma Magyarországon. Ez a jelenség nem új keletű, hiszen a rendszerváltás óta tartó időszakban folyamatosan zajlik a kiskereskedelmi szektor koncentrációja. Ennek során a nagyobb láncok, különösen a hipermarketek, diszkontok és szupermarketek, fokozatosan háttérbe szorították a kisebb, általában családi vállalkozásokból álló üzleteket.
A Covid-járvány következtében a kereskedelmi táj képét alapjaiban változtatta meg a koncentrációs folyamatok felgyorsulása. A pandémia alatt számos kisebb bolt kénytelen volt ideiglenesen bezárni, és sok esetben már nem is tudott újra megnyitni, miközben a vásárlók egy része tartósan az online vásárlásra vagy a nagyobb áruházakra váltott. Továbbá, a rezsiköltségek váratlanul és drámaian megemelkedtek, ami számos üzlet működését lehetetlenné tette. Ezzel párhuzamosan a rendkívül magas infláció szintén hozzájárult a helyzet súlyosbodásához, hiszen nemcsak a működési költségeket növelte meg, hanem a fogyasztói költéseket is visszafogta. A háztartások jelentős része inkább megtakarításra törekedett, vagy a szolgáltatásokra fordította a pénzét.
Érdekes megfigyelni, hogy bizonyos bolttípusok, a csökkenő trend ellenére, növekvő pályát mutatnak. Például a kenyér-, pékáru- és édességszaküzletek száma 59-tel emelkedett, ami arra utalhat, hogy a friss, helyben készült termékek iránti kereslet egyre inkább növekszik, vagy pedig a kisebb, specializált pékségek sikerének köszönhető. Ezen kívül, az óra- és ékszerszaküzletek is kedvező tendenciát mutattak, hiszen számuk 17-tel nőtt, és az állatpatikák is folytatják a bővülést, mivel már korábban is kivételt képeztek a piacon. Továbbá, a halszaküzletek száma is emelkedett, és most már összesen 205 egység működik Magyarország területén.
A kiskereskedelmi szektorban az utóbbi két évtized során, 2005 és 2024 között, határozott növekedésnek indult az üzletek alapterülete, amely a piaci koncentráció következményeként értelmezhető. Az átlagos alapterület, ha a gépjármű-kereskedelmet nem vesszük figyelembe, jelentős mértékben megnőtt.
A terület 98 négyzetméterről 159 négyzetméterre bővült.
Az élelmiszer jellegű vegyes üzletek átlagos alapterülete jelentős mértékben, több mint kétszeresére emelkedett, 116 négyzetméterről 246 négyzetméterre. Ez a növekedés a nagyobb alapterületű szupermarketek és hipermarketek szélesebb körű elterjedését tükrözi.
