Gálik Zoltán a bolgár euróra vonatkozóan megjegyezte, hogy a lakosság jelentős része ellene van a váltásnak, azonban a döntés már megszületett.
Brüsszelben kedden ünnepélyes keretek között aláírták Bulgária belépését az euróövezetbe, ami azt jelenti, hogy jövő év elejétől a Balkán országában is bevezetésre kerül a közös európai valuta. Az esemény kapcsán Gálik Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük az új lehetőségekről és kihívásokról.
Bulgária készen áll arra, hogy 2026. január 1-jén az euró bevezetésével huszonegyedik tagként csatlakozzon az euróövezethez - közölte az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács. Az Ecofin elfogadta az euró bulgáriai bevezetéséhez szükséges utolsó jogi aktusokat, amelyek egyebek mellett az euró és a bolgár leva közötti átváltási árfolyamot határozták meg 1,95583 leva/1 euróban. Ez megfelel a leva aktuális középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban. Az euróövezet tagállamai június 19-én javasolták Bulgáriát az euróövezet tagjának, miután egyetértettek az Európai Bizottságnak a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozóan adott pozitív értékelésekkel.
"Ha egy ország csatlakozni kíván az eurózónához, a 90-es évek óta meg kell felelnie az úgynevezett maastrichti kritériumrendszernek, mely 4+1 szigorú fiskális megkötést tartalmaz az infláció, a költségvetési deficit, a hosszú távú kamatok, illetve az árfolyam szempontjából. Így az éves költségvetési hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, alacsony inflációt kell produkálnia, a bruttó államadóssága nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, valamint a tagállam nemzeti valutájának árfolyama csak egy bizonyos sávon belül fluktuálhat az euróhoz képest, ami azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam-mechanizmusba" - mondta Gálik Zoltán az InfoRádióban.
Bulgária, azon felül, hogy a felsorolt kritériumokat teljesítette, annyiban speciális helyzetben van, hogy 1997 óta fix árfolyamon tartja nyilván az eurót, így valamivel egyszerűbb is a csatlakozása más országokhoz képest. Az euróbevezetés előnyeiről a Budapesti Corvinus Egyetem docense kifejtette: Bulgária - feladva monetáris önállóságát - egy olyan klubnak lesz a tagja, ahol nagyon stabil valutaárfolyam, nagyon kiszámítható gazdasági környezet várja - hiszen eltűnnek a valutáris és átváltási kockázatok -, ami ráadásul az elmúlt 10-15 év kormányzati intézkedéseinek köszönhetően a pénzügyi stabilitásához hozzájárulhat.
Az eurózónához való csatlakozásnak természetesen vannak árnyoldalai is. Az infláció emelkedése például komoly problémát jelenthet – ezt legutóbb Horvátország tapasztalta meg, de a balti államok is hasonló kihívásokkal néztek szembe. Az országok, amelyek belevágnak az euró használatába, gyakran elveszítik monetáris önállóságukat. Ez különösen aggasztó lehet gazdasági válság idején, amikor nem áll rendelkezésre a valuta leértékelésének lehetősége a versenyképesség helyreállítására – hívta fel a figyelmet egy szakértő. Ezen kívül sokan attól félnek, hogy a felkerekítési vagy percepciós hatások nem egyenlően oszlanak meg a gazdasági szereplők között. A nagyobb cégek általában kedvezőbb helyzetben vannak, és jobban tudják kihasználni a gazdasági stabilitás előnyeit, míg a kisebb helyi vállalkozások és a vidéki közösségek hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek – tette hozzá.
Bulgária árfolyam-stabilitása viszonylag magas, így a helyi lakosok számára az euró bevezetése valószínűleg nem hoz drámai változásokat a mindennapi életükben, hiszen már most is egyfajta "euró-zónában" élnek, fix árfolyamon. Azonban a jövő év elején véglegesen rögzítik az árfolyamot, és elkerülhetetlenné válik a leva euróra való váltása. Gálik Zoltán hangsúlyozta, hogy ez nem csupán a készpénz formájában való megjelenést jelenti, hanem az elszámolások terén is teljes mértékben át kell térni az euróra.
Miközben az Európai Parlament szinte egyöntetűen támogatta Bulgária belépését az euróövezetbe, az ország lakosságának jelentős része ellenzi ezt a lépést, miközben az államfő népszavazást sürget. Az ellenzők táborát különféle politikai irányzatok alkotják, beleértve a jobboldali euroszkeptikus és nacionalista pártokat, valamint a baloldali csoportokat is. Az előbbiek úgy látják, hogy az euró bevezetése a nemzeti szuverenitás gyengítését jelenti, míg az utóbbiak azt hangsúlyozzák, hogy az euró egy elitista projekt, amely a társadalom különböző rétegei között egyenlőtlenséget okozhat, és hozzájárulhat az árak növekedéséhez, valamint a bérek stagnálásához. Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense kifejtette, hogy a legfrissebb felmérések szerint az euró bevezetésének támogatottsága 40-50 százalék között mozog. "Az idősebb generációk, a vidéken élők és a fix jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok különösen aggódnak az árak emelkedése és a reáljövedelmek csökkenése miatt" - tette hozzá. Szerinte emiatt várhatóak társadalmi megmozdulások, de azt is hangsúlyozta, hogy az euró bevezetése Bulgáriában elkerülhetetlennek tűnik.
