Hankó Balázs bejelentette, hogy "A hétfői napon részt veszünk az akadémiai perben."

A KIM beavatkozik az MTA kutatói perbe, a kormány 800 ezer-1 millió forintos béreket biztosítana a kutatóknak - jelentette be Hankó Balázs az atv.hu-nak adott interjúban. A kulturális és innovációs miniszter lezártnak tekinti Zalán János kinevezését a Kolibri Színház élére. A tárcavezetőt az Erasmusról, a CSED extráról, a Pride-ról is megkérdeztük.

Hankó Balázs, a kulturális és innovációs miniszter, legfrissebb megnyilatkozásaiban hangsúlyozta a kultúra és az innováció összefonódásának jelentőségét. Kiemelte, hogy a kreatív ipar fejlesztése nemcsak gazdasági előnyöket hoz, hanem hozzájárul a társadalmi kohézió erősítéséhez is. Szavai szerint a jövő kihívásaira való válaszadás érdekében elengedhetetlen a digitális technológiák integrálása a kulturális szektorba. Emellett hangsúlyozta a fiatal tehetségek támogatásának fontosságát, valamint a nemzetközi együttműködések erősítését a kultúra és az innováció területén. E megközelítések révén célja nem csupán a gazdasági növekedés elősegítése, hanem egy gazdagabb, sokszínűbb kulturális élet kialakítása is.

A miniszter úr Magyar Péter nevét először egy nyilvános videó keretében említette, ahol éles kritikával illette azzal a megjegyzéssel, hogy "tálcán kínálja Brüsszelnek a magyar egyetemek autonómiáját és szabadságát". Az államtitkár, Varga-Bajusz Veronika szintén részt vesz a diskurzusban, és ő is kemény szavakat használ, amikor azt állítja, hogy "lepaktált Brüsszellel". De miért került Magyar Péter a figyelem középpontjába? Lehet, hogy ez a kampány része? A videóban még Manfred Weber és Soros György arca is megjelenik, ami csak tovább fokozza a kérdéseket. Mi állhat mindezek mögött?

Mert ez történik. A magyar egyetemek autonómiáját akarja Brüsszel akadályozni és korlátozni többek között azzal, hogy majd NGO-k mondják meg, kik lehetnek a magyar egyetemi kuratóriumokban tagok...

Ma az Erasmus programról és a Horizon kezdeményezésről folytatunk eszmecserét. Közben a miniszter úr Brüsszelben bejelentette, hogy a kormány jogi lépéseket tesz Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság ellen.

Amikor Brüsszel azt nyilatkozza, hogy a rektorokat ki kell zárni a kuratóriumokból, és NGO-kat akar bevonni a kuratóriumi tagok jelölésébe, valamint összeférhetetlenségi szabályok bevezetését sürgeti az egyetemeken, akkor mindenképpen meg kell állnunk egy pillanatra, és fel kell tennünk a kérdést: miért?

Természetesen! Íme egy egyedibb változat: "De vajon Magyar Péter esetében mit mondhatnánk?"

Hallottuk, hogy csupán egy kis mértékű szuverenitásról kellene lemondanunk. De itt nincs helye a "kis szuverenitás" fogalmának! Az Erasmus programmal és az azzal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyekkel kapcsolatban, ahol a Bizottsággal való megegyezés lehetősége felmerült, az Országgyűlés már tavaly novemberben jogszabályba foglalta a szükséges intézkedéseket. Érdekes módon azonban volt egy "patikusi csavar" – ezt magaménak érzem –, mivel azt is rögzítettük, hogy a 21 alapítványi egyetem kuratóriumi tagjainak összeférhetetlensége, a kétszer hat évben meghatározott kuratóriumi időszak, valamint az egyéves "leülési idő" csak akkor lép életbe, ha Brüsszel végre visszaengedi a magyar diákokat az Erasmus programba, és a magyar kutatókat a Horizon programhoz, biztosítva ezzel jogos jogaikat.

Brüsszel éppen a szabályozások életbe léptetésére várt. Amennyiben feloldják a források elérhetőségét, utána már nem lehetnek feltételek. Az egyik legnagyobb aggályuk az, hogy az összeférhetetlenség problémája nem vonatkozik az egyetemek által üzemeltetett intézményekre. Jelenleg azért támadják a magyar vezetést, mert az nyilatkozott arról, hogy "kis mértékű szuverenitás" megengedhető lenne, ha ezzel együtt az EU-s források is megérkeznének.

Magyar Péter és Tarr Zoltán, az Európai Parlament kulturális bizottságának tisztségviselői, azt állítják, hogy amint hatalomra jutnak, azonnal intézkednek az Erasmus program ügyében. Összefoglalva, a mondandójuk lényege: "Rögtön megoldom az Erasmust és a Horizont kérdéseit, csupán egy kis szuverenitás átengedésére van szükség!"

December 16-án az Európai Bizottság egy olyan határozatot fogadott el, amely merész lépésként lehetővé tenné, hogy civil szervezetek (NGO-k) beleszólhassanak a magyar kuratóriumi tagok kiválasztásába. A közelmúlt eseményei során egyre világosabbá válik, hogy ezek a szervezetek az USAID támogatásával működnek, és most kezdjük felfedezni ennek a háttérinformációit.

Ebből a szempontból világossá válik az Ön által említett videó jelentősége, hiszen elengedhetetlen, hogy tisztán lássuk és láttassuk, milyen háttér áll az Erasmus program felfüggesztése és a Bizottság intézkedései mögött. Fontos, hogy megértsük a Soros-terv rejtett szándékait és hatásait.

A "Soros-terv" kifejezés sok vitát és elméletet generált az utóbbi években. Sokan úgy vélik, hogy ez a kifejezés egy titkos, globális agendát jelöl, amelynek célja a világ politikai és gazdasági rendszereinek átalakítása. Ezzel szemben mások azt hangsúlyozzák, hogy a valóság sokkal bonyolultabb, és hogy a társadalmi változások gyakran természetes folyamatok eredményei. A "Soros-terv" témája az átláthatóság, a demokratikus értékek és a globális együttműködés kérdéseit is felveti. Az ilyen elméletek gyakran a desinformáció és a félelemkeltés eszközeiként jelennek meg, amelyek célja a közönség manipulálása. Fontos, hogy kritikusan álljunk hozzá ezekhez a narratívákhoz, és tájékozódjunk megbízható forrásokból, mielőtt következtetéseket vonnánk le. Az igazság sokszor bonyolultabb, mint amilyennek elsőre tűnik.

Webert illetően azt is ismerni kell, hogy nemcsak azt mondta Strasbourgban, hogy Orbán Viktor a múlt, és jön majd a jövő kormánya, Magyar Péter. Hanem jelen ügyben a 6 magyarországi egyetemnek a perében - ahol az Európai Bizottság az egyik sarokban, a magyar egyetemek a másikban állnak - érdekes módon ki a magyar egyetemekkel szemben beavatkozó fél? Manfred Weber és a néppárti frakció nyomására az Európai Parlament is. Teljesen egyértelmű tehát, hogy ők a magyar egyetemekkel és az egyetemistákkal jönnek szembe. És ezt nem engedhetjük!

Ez a szöveg Manfred Weber által irányított Néppártról szól...

Igen, de ezért kell Magyar Péter nevét is kimondani, mert ők is ehhez a Néppárthoz tartoznak. Ők azokat az erőket támogatják, amelyek az egyetemeinket támadják, és amelyek az európai diploma mellett vannak.

Az a diploma, amelyet megszerezhetsz, nem csupán egy papír, hanem egy olyan eszköz, amelynek értéke Brüsszel irányelveitől függ. Az ottani döntéshozók határozzák meg, hogy milyen tartalommal válhat európai szintű szakképzettséggé. Emellett az Európai Parlamenti meghallgatás során a Tiszás képviselő kifejezte aggodalmát az összeférhetetlenségi szabályok szélesebb körű bevezetésének elmaradása miatt. Ez rávilágít arra, hogy a Néppárt és a Tisza álláspontja között valójában nincs lényegi különbség.

Ezt ők nyilván vitatják! De már bejelentették, hogy beperli a kormány az Európai Bizottságot a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságon az Erasmus miatt.

Szerdán elküldtük a keresetünket. A benyújtott kereset az Európai Uniós Ügyek Minisztériumához kapcsolódik, amelyhez mi a szakmai felsőoktatási és kutatási háttér biztosításával járultunk hozzá.

Milyen konkrét okok miatt indítottak pert a Bizottság ellen? Melyek a vádak alapjai?

Nem jogi nyelven összefoglalva az, hogy messze túlmentek minden határon ami a kiinduláskor szerepelt! És akkor részleteiben: öt alkalommal is tárgyaltam velük Brüsszelben, és folyamatosan időt húztak. Mialatt a törvényjavaslatot tárgyalta itthon a parlament, direkt kiutaztam Brüsszelbe, magammal vittem a törvényjavaslat angol fordítását is, hogy legyenek kedvesek elolvasni, és fogalmazzák meg az álláspontjukat.

Nem hajtották végre. Miután a parlament már megszavazta a törvényt, és azt benyújtottuk notifikációra, most jönnek elő olyan megjegyzésekkel, amelyek a kiindulási problémához képest teljesen eltérnek. Az alapvető kérdés a kuratóriumi tagok összeférhetetlensége volt. Jelenleg viszont ott tartunk, hogy a választási szabályokba és az Integritás Hatóság működésébe kívánnak beleszólni.

Mit gondol arról, hogy Bíró Ferenc továbbra is vezetheti az Integritás Hatóságot, miközben több bűncselekmény gyanúja övezi őt?

Didier Reynders, korábbi európai igazságügyi biztos, mostanában a jogállamiság eljárásának megfigyelőjeként vált ismertté, és jelenleg eljárás folyik ellene. Ezzel kapcsolatban visszautalnék az Erasmus programra: lényeges kérdés, hogy a Bizottságnak volt-e jogi alapja arra, hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feltételeket állapítson meg, hiszen ez a kérdés a nemzeti hatáskörbe tartozik.

A december 16-i bizottsági elutasító álláspontot inkább egy sunyi megnyilvánulásnak tartom. Ha a Bizottság nem csupán egy birodalomépítő szerepet játszana, akkor Brüsszelben kétségkívül el kellett volna ismerniük, hogy a magyar jogszabály megfelelően foglalkozik az eredeti követelésekkel, beleértve az összeférhetetlenségi kérdéseket, a határozott időtartamokat, valamint az egy éves „lehűlési időszakot” is. Az Állami Számvevőszék pedig gondoskodik arról, hogy mindezek ellenőrzése maradéktalanul megtörténjen.

A decemberi döntés kapcsán a Bizottság olyan feltételeket állapított meg, amelyek az eredeti ügy szempontjából elfogadhatatlanok és túllépnek a határokon. Kiemelendő, hogy már odáig jutottak, hogy az autonóm egyetemek vezetőire összeférhetetlenségi szabályokat kívánnak bevezetni. A kormány bölcsen döntött, amikor úgy határozott, hogy beperli a december 16-i határozatot.

A perrel feladták az Erasmust, azt, hogy meg lehet egyezni Brüsszellel?

Nem, nem adtuk fel! Kedden is kint voltam Brüsszelben és tárgyaltam az ifjúságügyi biztossal és az oktatásért is felelősi alelnökkel.

Mire jutottak?

Mivel megállapodtunk abban, hogy a tárgyalást zárt körben tartjuk, szeretném kérni, hogy a tárgyalás eredményeiről a későbbiekben, amint van előrelépés, tájékoztassam Önt. A keddi találkozón már említettem, hogy a per elindul. Úgy vélem, ez a legátláthatóbb megoldás.

Elfogadták?

Nem lepődtek meg, tudomásul vették és megnézzük, hogy van-e további tárgyalásokra lehetőség, nyitottak-e arra, hogy bizonyos pontokban újragondolják az álláspontjukat.

Van rá lehetőség?

Ha létezik igazság, akkor határozottan így van. Jogszerűen megvan a jogunk az igazunkhoz.

Orbán Viktor miniszterelnök mondta ki, hogy legyen per?

Ez kormánydöntés volt. A fő kérdés, hogy alapvető és értékbeli különbségek vannak Brüsszel és a magyar kormány álláspontja között. A Normalitással az Erős Európáért címmel rendezett konferenciánkon az egyik Európa Parlamenti patrióta képviselő azt mondta, hogy az Erasmus és a Horizon kérdésében is a "gyökér ok" a magyar gyermek- és családvédelem, ami politikailag leginkább kiveri a biztosítékot Brüsszelben. Az Óbudai Egyetem rektora pedig azt fogalmazta meg, hogy Erasmus felfüggesztésével kvázi azt állítja Brüsszel: lopnak, csalnak a magyar diákok, a magyar kutatók.

A brüsszeli folyosókon gyakran felmerül az a megállapítás, hogy amikor az Európai Tanács 2022 decemberében határozatot hozott Magyarország ügyében, a résztvevő országok vezetői nem voltak tisztában azzal, hogy ezzel párhuzamosan az Erasmus és a Horizon programokból való kizárásról is döntenek.

A miniszterelnök már megnyitotta a Brüsszel elleni lázadás második fázisát, Brüsszel a fő ellenség. És Trump győzelme után ide menekülnek Washingtonból Soros zsoldosai önök szerint. Ezek után a '26-os választások előtt Brüsszellel a békés kompromisszum kizárt, vagy szinte kizárt?

Brüsszelben politikai döntés fog születni az Erasmus program sorsáról.

A tárgyalások során ez világosan kiütközött. Ursula von der Leyen pedig jogosan kezdeményezheti a politikai döntést.

Ursula von der Leyen hozza meg a döntést?

Úgy vélem, hogy ebben az esetben is jelentős politikai befolyás érvényesül.

Ez a téma a diákok jövőjéről szól. Miért is legyünk optimisták? Képzeljük el, hogy 2025 szeptemberében a magyar alapítványi egyetemek hallgatói végre lehetőséget kapnak az Erasmus program keretein belül való pályázásra. Milyen izgalmas lehetőségeket tartogathat ez számukra!

Ez nem csupán az optimizmus mértéke. Ha Brüsszel hajlandó figyelembe venni azokat az elveket, amelyek tiszteletben tartják a szuverenitásunkat, akkor igen, van remény. Az Erasmus program mellett egyébként a Pannónia mobilitási program sokkal előnyösebb lehetőség.

Jelenleg a 3000-es számot tekintik a siker mércéjének. Ugyanakkor, amikor a Pannónia Programot bejelentették, egy ambiciózusabb, 8000-es célkitűzésről beszéltek. Fontos megjegyezni, hogy az alapítványi egyetemek diákjai nem csupán az EU-s államokba utazhatnak, hanem szélesebb lehetőségek állnak előttük.

Engedje meg, hogy egy kicsit más megközelítésből fogalmazzam meg a dolgot. Az általam említett 8000 fős célkitűzés a teljes tanévet öleli fel. Ebből az őszi félévben 3000 hallgató részesült a Pannónia ösztöndíjban, míg a tavaszi félévben várakozásaink szerint további 5000 diák élvezheti majd az új, sikeres program által kínált lehetőségeket. Ez összességében azt jelenti, hogy a 8000 fős teljesítési cél reálisnak tűnik a benyújtott pályázatok alapján. Az Erasmus program sajátos dinamikája miatt az őszi félévben általában kevesebben utaznak, míg tavasszal jellemzően többen vesznek részt a külföldi tanulmányi lehetőségekben.

De a 21 alapítványi egyetem 4458 hallgatója számára biztosították az Erasmust, és csak EU-országba.

Az Erasmusnál a teljes magyar egyetemi számadat volt ekkorra, a modellváltó egyetemekről kicsivel több, mint kétezren vettek részt a legutóbbi 2023-as még Erasmussal történt programokban. Ehhez képest lássuk be a 3000 fő az emelkedés. És további előnye a programnak, hogy az Erasmussal szemben nemcsak Európai, hanem a világ vezető egyetemeire jutnak el. Az őszi félévben USA 62 fő, Japán több, mint 30 fő, nem sorolom tovább.

Az Erasmussal szemben itt a diákoknak nem kell félévet halasztania a tanulmányokban, mert teljes kreditelismerés van. Magasabb az ösztöndíj is, és rugalmasabb is a program mert a néhány hetes külföldi egyetemi időszak mellett lehet féléves is akár. Szóval tényszerűen, és a diákok visszajelzései szerint is jobb a Pannónia!

Nem tekinthető aránytalannak az összehasonlítás, ha figyelembe vesszük, hogy a Pannónia program keretében a hallgatók nem csupán uniós országokba utazhatnak.

Nem aránytalan, hiszen ahogy mondtam többen vesznek részt a Pannónia Programmal nemzetközi egyetemi programokban. Ahogy itt a szobám falán lévő Pannóniás póló is mutatja, mi a világra nyitunk, 4045 egyetem között van együttműködés, a kreditek kötelező elismerésével, magasabb ösztöndíjjal, rugalmasabb időtartammal.

Akkor is lesz a Pannónia Program, ha Brüsszel feloldja az Erasmushoz szükséges forrásokat?

Természetesen! Itt van egy egyedibb változat a szövegedből: Igen, indítottunk egy nemzetköziesítési programot, amely keretében célul tűztük ki a Pannónia projekt elindítását. Ennek fő motivációja az volt, hogy ne csupán Európa, hanem világszinten is erősítsük az egyetemek közötti kapcsolatokat. Mivel az Erasmus program nem tudta ezt a feladatot megfelelően ellátni, a Pannóniának kellett átvállalnia ezt a szerepet is.

Orbán Viktor a Karmelitából osztott meg egy közös fényképet miniszter úrral. A posztban arról számolt be, hogy milyen fontos felkérést kaptak, ami a következő lépésekre és közös munkára vonatkozik. Milyen új kihívások várnak rájuk?

Pest 6-os választókerületének elnökeként fontos feladatom, hogy a helyi közösség érdekeit képviseljem és támogassam a lakosok aktív részvételét a demokratikus folyamatokban. Célom, hogy a választókerületemben élők hangja valóban hallható legyen, és hogy a közös jövőnk érdekében együtt dolgozzunk a kihívások megoldásán. Az átláthatóság, a párbeszéd és a közösségi összefogás elveit követve szeretném elősegíteni a fejlődést és a prosperitást a körzetünkben.

Meg kell említenem, hogy jellemzően a választókerületi elnökök képviselik a Fidesz-KDNP-t az egyéni jelöltek között...

Megtiszteltetés számomra, hogy miniszterelnök úr felkért a választókerületi elnöki pozícióra. Ez a körzet rendkívül közel áll a szívemhez, hiszen életem szinte minden szakasza ide kötődik. Kistarcsán nőttem fel a szüleimmel, majd Gödöllőn végeztem a gimnáziumot, ahol a későbbiekben házasodtam is – immár 24 éve osztozom életem társával a közös utunkban. A szüleim patikája Kerepesen és Szilasligeten található, így jól ismerem a helyi közösségeket és azok igényeit. Hiszem, hogy képes vagyok hozzájárulni a választókerület fejlődéséhez, és izgalmas kihívásnak tartom ezt a feladatot. Gondoljunk csak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre, a szakképző intézményekre és a kulturális lehetőségekre Kistarcsától Veresegyházig. Kiemelten fontos számomra, hogy a felsőoktatás, szakképzés, ifjúság, családügy, kultúra, valamint a kutatás és innováció terén mindent megtegyek a választókerület és Magyarország, valamint a magyar nemzet érdekében.

És persze miniszterként erősen fogom képviselni a választókerületi polgárok érdekeit, számíthatnak rám! Mindemellett a választókerületi tapasztalatok, találkozások meg segítik a kormányzati döntéshozatalt.

Meglepett a Várkert Bazárban, amikor a miniszterelnök évértékelőjében bejelentette a "világszenzáció" adócsökkentést? Vajon a miniszter úr már előre tudta, hogy miként alakulnak a tervek, amikor Orbán Viktor Balatonfüredre tartva, Lepsénynél jelezte ezt, vagy teljes titokban maradt a bejelentés?

Nem ért váratlanul. Az előkészítés során már megismertem a részleteket, de mindig izgalmas, amikor a végső döntés hivatalosan is nyilvánosságra kerül. Ez a lépés olyan támogatást biztosíthat a magyar családok számára, ami valóban világszinten is figyelemre méltó! A magyar családtámogatási rendszer három fontos elemet egyesít: ösztönzi a munkavállalást és a gyermekvállalást, miközben adócsökkentéssel is kedvez a családoknak.

Milyen véleménye van arról, hogy a Fidesz-KDNP jövőbeli parlamenti mandátumának megszerzéséhez elegendő lehet-e a jelenlegi, jelentős bejelentéseknek a hatása?

A 2026. január elsejétől érvénybe lépő intézkedések, amelyek révén félmillió édesanya válik élethosszig tartó szja-mentessé, valamint a családi adókedvezmény megduplázása, amit édesapák is igénybe vehetnek, rendkívül jelentős lépések. Emellett az is fontos, hogy 2,5 millió nyugdíjas számára áfa-visszatérítést tudunk biztosítani. Ugyanakkor nekem kiemelten kell figyelmet szentelnem választókerületem érdekeire is. Fontos, hogy Szadán és Kistarcsán az iskolák bővítése megvalósuljon, és hogy a kistarcsai kórházban az egészségügyi szolgáltatások javítása terén előre lépjünk. Gödöllőn pedig szükséges fejlesztéseket kell eszközölni a szakképzés területén, hogy a fiatalok megfelelő képzésben részesüljenek.

Ez a dinamika egészen a 2026-os választásokig megmarad, vagy a kampány végéhez közeledve szükség lesz még egy új, vonzó bejelentésre?

Ezek kiemelt ügyek! A 6000 munkáshitel, a több mint 11 ezer igénylés, nem rossz egy új terméknél. De Nagy Márton miniszter úrral közösen családszervezetek képviselőivel - köztük a Nagycsaládosok Országos Egyesületével, az Egyszülős Alapítvánnyal, a Fiatal Családosok Klubjával, a Férfiak Klubja és a Nagyszülők a Jövőért Egyesülettel - és az Idősügyi Tanáccsal is tárgyaltunk. A családszervezetek részéről hallottunk új szempontokat.

Már egy ideje folytatunk diskurzust arról, hogy érdemes lenne megfontolni a GYED Extra mellett a CSED Extra bevezetését is. Ezzel a lépéssel lehetőség nyílna arra, hogy ne csupán 6 hónap elteltével, hanem már 3 hónap után is visszatérhessenek a munkavállalók a munka világába.

Ilyenek lehetnek a kozmetikusok, fodrászok például, de mások is. Ilyen esetben az igy dolgozó édesanyák az ezzel megkeresett fizetésük mellett akár CSED 70 százalékát is megkaphatnák. Mindez az érintettek szabad döntésén múlna, természetesen. Amikor pedig az Idősügyi Tanács képviselőivel konzultáltak, az is elhangzott: a zöldség, gyümölcs, tejtermékek mellett esetleg más alapvető élelmiszert is érdemes lenne az áfa-visszatérítéses körbe sorolni.

Amikor az Idősügyi Tanáccsal folytatták a konzultációt, nem merült fel olyan javaslat, hogy a kisboltok esetében - a visszajáró áfa következtében - a nyugdíjasoknak áfás számlát kellene kibocsátani?

Abban egyetértettünk, hogy mindenkinek legyen egy kártyája, ami mindenhol lecsippantható, és a visszatérítés pedig a nyugdíj kifizetéséhez kapcsolódjon, akár számlára érkezik, akár a postás hozza.

Egymilliárdot szán a kormány, a falusi, vidéki kocsmaprogramra, egy-egy kocsma, borozó, bár 3 milliót igényelhet. Nagy Márton azt mondta, hogy "a kiskocsma mindig is a falu lelke" turisztikai, vendéglátói, kulturális találkozási pont. Kulturális...?

A Covid járvány sajnos komoly töréseket okozott a közösségi életben. Úgy vélem, minden olyan kezdeményezés, amely összetartja az embereket, rendkívül fontos. Egy kocsma is lehet közösségi tér, ahol a falu lakói találkoznak, és ez különösen lényeges a kistelepülések számára, hiszen meg kell erősítenünk a helyi közösségeket. Egyre több program létezik, például a falusi CSOK, és a 2887, ötezer fő alatti településen elérhető vidéki otthonfelújítási program. Ezt a lehetőséget most már a nyugdíjasokra is kiterjesztettük, ami összesen 420 ezer háztartást és 600 ezer nyugdíjast érint. A támogatás mértéke akár 3 millió forint is lehet, amelyhez 3 millió forint önrésszel párosul. Az alapelv egyszerű: minden 1 forint mellé 1 forintot adunk. Amikor erről az Idősek Tanácsával beszélgettünk, több 5000 fő alatti település képviselője is jelen volt. A visszajelzésük nagyon pozitív volt: "Kedvesek voltak, hogy végre ránk is gondoltak" – hangzott el a találkozón. Az ilyen reakciók megerősítik, hogy jó úton járunk, és hogy szükség van a közösségek támogatására.

Miniszter úr valóban megfontolná a Pride rendezvények betiltását?

Azt kell, hogy mondjam, hogy a gyermekvédelem mindennél előbb való. Tehát az, hogy a 18 év alatti gyermekek esetében a szülőkre kell bízni a nevelést az egészen fix és innentől nekünk ezen alapelv és alapérték mellett ki kell állnunk.

De akkor a szülő eldöntheti, hogy elviszi-e arra a városrészre a gyerekét, ahol éppen a Pride vonul? Történetesen az Andrássyra?

Úgy vélem, nyilvánvaló, hogy mindenképpen el kell kerülni olyan helyzeteket, amelyek hátráltathatják a 18 év alatti fiatalok egészséges fejlődését.

Lázár János minél hamarabb betiltaná, ez alá a miniszterelnök azt kommentelte: "Úgy bizony!" Mig Gulyás Gergely zárt térben engedné csak, "a józan ész szerint". De a szólás- és gyülekezés szabadság alkotmányos alapjog, ez nem kérdés.

Lázár miniszter úr helyesen fogalmazott. Most már nyilvánvaló, hogy a gyermekek morális, lelki és testi fejlődéséhez fűződő alkotmányos jogokat is mérlegelni kell. A gyermekvédelem kiemelkedően fontos számunkra, és ha valóban prioritásként kezeljük, akkor minden olyan tényezőt, amely akadályozhatja a gyermekek egészséges fejlődését, el kell utasítanunk.

Ez már a 30. Pride lenne júniusban. A gyermekvédelmi törvény pedig már évekkel ezelőtt hatályba lépett.

Támadja is Brüsszel. Azzal jönnek szembe velünk, hogy mi korlátoztuk, hogy 18 év alatti gyermekek esetében nem lehet olyan tartalmat biztosítani, ami a genderpropagandát erősíti. És ott tartunk, hogy a pedofil nyilvántartás is aggályos szerintük. De Gulyás miniszter úr által a Kormányinfón mondottakból kiemelném, amit Donald Trump győzelméről és a hátszélről mondott. Teljesen egyetértek vele.

E két fogalmat inkább a kormányzati oldal vegyíti össze, nem pedig Brüsszel. Az Európai Bizottságban Ursula von der Leyen és Vera Jourová, aki korábban az alapjogi biztos szerepét töltötte be, az Alapjogi Charta rendelkezéseire hivatkozott.

Hagyjuk a döntést a szülőkre és a családra. Kíváncsian várjuk, milyen következményekkel jár majd az alkotmánymódosítás.

Mi fog történni? Olyan alkotmánymódosítás várható, amely szerint csupán két nem létezik: a férfi és a nő. Ezt Donald Trump amerikai elnök beiktatási beszédében is hangsúlyozta. Ennek következményeként a Pride felvonulásának nyilvános rendezése az Andrássy úton kérdésessé válhat, ami felveti a gyermekek jogbiztonságának problémáját is.

A gyermekek számára nem csupán jogi védelem szükséges, hanem az is, hogy egészséges környezetben, boldogan és kiegyensúlyozottan fejlődhessenek.

Úgy vélem, hogy ezek, amikről szót ejtünk, messze állnak a megszokott hétköznapoktól.

A szuverenitás védelmére irányuló listázás, amelyet terveznek, vajon elfogadható-e, ha a Soros-listázásról van szó? Ezt a kérdést azért vetem fel, mert a videójában megjelent Soros György neve is...

Fontos, hogy világosan észrevegyük, milyen mértékű befolyásolási kísérletek zajlanak Magyarországon, különösen a felsőoktatás, a gazdaság és a kultúra területén. Érdemes figyelni arra, hogy kik és milyen célokkal próbálnak dominálni ezeken a területeken, valamint hogy milyen üzeneteket közvetítenek. Szerintem elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk ezekkel a folyamatokkal és azok hatásaival.

Konkrét példát mond miniszter úr?

Foglalkozzunk a Magyar Tudományos Akadémia és a hazai kutatási hálózat kérdésével is, hiszen a befolyásokról szólva ez elengedhetetlen. A Magyar Tudományos Akadémia tavaly decemberben hozott közgyűlési határozatát egy akadémiai tag nyilvánosan kritizálta, ezzel újabb vitákat generálva a tudományos közösségen belül.

Radnóti Sándor esztétikai szakember a Fővárosi Törvényszékhez fordult, hogy megkérdőjelezze a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat keretein belül működő tudományos intézetek vagyonának értékesítését. A perbe Vörös Imre jogtudós is bekapcsolódott, mivel úgy vélik, hogy egy másik határozat is született, amely moratóriumot hirdetett az ügyben.

Fontos, hogy világosan lássuk a helyzetet: Tarr Zoltán és csapata az MTA közgyűlésének határozata előtt egy nappal levelet intézett a közgyűlés tagjaihoz, amelyben arra kérték őket, hogy várjanak, mert egy jobb jövő vár ránk, és a Tisza is érkezik. Ezzel a lépéssel arra utalnak, hogy próbálnak befolyást szerezni, és így beavatkozni a magyar kutatási hálózat átalakításába.

A magyar kutatási hálózat elnöke, valamint az intézetek igazgatói közösen kezdeményezték az átalakítást, amelyet a kormány megvitatott és támogatott. Ráadásul a háttérben álló ingatlanügyek is rendezésre kerültek, hiszen az Akadémia számára jelentős, 80 milliárd forintos anyagi támogatást nyújtanak.

Tarr Zoltánéknak itt milyen "külföldi befolyásszerzésre" utaló szerepe lenne?

Nos, úgy tűnik, hogy a háttérből próbálnak hatást gyakorolni.

Hátulról? Ez nem egy ellenzéki, ideológiai politikai megközelítés, hanem inkább egyfajta befolyásolás - ha valóban erről van szó?

A Tisza Párt nem nyilvános e-mail címekre küldött leveleket, hogy felhívja az akadémikusok figyelmét, és arra ösztönözze őket, hogy aktívan lépjenek fel ebben a témában.

Miért is vonhatunk le olyan következtetéseket, amelyek alapján külföldi tőke áramlását vagy külföldi érdekek érvényesülését sejthetjük?

Tisztában vagyunk azzal, hogy a Tisza Párt Brüsszel érdekeit helyezi előtérbe, miközben figyelmen kívül hagyja a magyar nemzet érdekeit.

Ezt elutasítják. Magyar Péter és a Tisza kijelentik: magyar támogatás érkezik forráshoz.

Ha tovább mélyedünk ebbe a gondolkodásba, érdemes megvizsgálni, mi is történik valójában. Jelenleg azt tapasztalhatjuk, hogy egyesek próbálják megakadályozni a kutatóhálózat megújulását, ami egyben a magyar kutatói béremelés ellen irányul. Idén erre a célra 18 milliárd forintot különítettünk el, és úgy tűnik, hogy ennek blokkolására törekednek.

A per valóban halasztó hatályú, és Radnóti Sándorék valóban írnak, mint célról az új politikai klímában kívánatosnak tartott döntésről, de a vagyonbiztonság miatt...

Fontos, hogy világosan lássuk: a magyar kutatók érdekei ellen irányuló lépések történnek. Elengedhetetlen, hogy tudomásunk legyen arról, ha valaki a nemzet javával ellentétesen tevékenykedik, és hogy milyen okok állnak a háttérben, valamint milyen forrásokból finanszírozzák ezeket a cselekedeteket.

A nemzet érdeke és a kormány érdeke nem mindig esik egybe, és ezt nehéz egyértelműen kijelenteni. A kormány képviseli a nemzetet, de a politikai döntések sokszor különböző érdekcsoportok, ideológiák és rövid távú célok hatása alatt állnak. Fontos tehát megkülönböztetni a két fogalmat, hiszen a kormány döntései nem mindig tükrözik a lakosság valós igényeit és érdekeit. A nemzeti érdek sokkal szélesebb és összetettebb, mint amit a kormány az adott pillanatban képviselhet.

A kormány komoly felhatalmazást nyert, hogy a magyar nemzet érdekeit képviselje, és rendszeresen nemzeti konzultációkon keresztül kérje ki a véleményünket a fontosabb kérdésekben. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az átalakítási folyamatot a Magyar Kutatási Hálózat, más néven HUN-REN indította el.

A nemzeti konzultáció kérdéskört most nem szeretném megnyitni, de '2018-ban a Figyelőben, amikor még Schmidt Mária volt a tulajdonos, és Lánczi Tamás volt a főszerkesztő - ő most a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak a vezetője - megjelent a lapban A spekuláns emberei, Soros zsoldosai címmel egy kétezres lista. Schmidt Mária nyilatkozott róla, hogy nyilvános adatbázisokat használtak. A bíróság a listát jogsértőnek találta, stigmatizálás, az emberi méltóság megsértése miatt.

Egy elvi kérdést szeretnék tisztázni: elengedhetetlen, hogy olyan kereteket alakítsunk ki, amelyek világosan jelzik, ha valaki a magyar szuverenitás ellen lép fel. Amennyiben ez jogszabályi módosításokat igényel, új törvények kidolgozására van szükség. Visszatérve a HUN-REN ügyére, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, mint érintett fél, aktívan részt fog venni a folyamatban, hiszen kiemelten fontos számunkra a magyar kutatók bérének emelése.

Béremelés akkor lesz, ha lezárul a vagyontranszfer. Ha az új kutatóhálózat létrejön 800 ezer-1 millió forintos kutatói béreket tudunk biztosítani.

Mikortól kezdve?

Elméletileg a tavasz folyamán kellene megvalósulnia ennek, azonban vannak olyan erők, akik a háttérből próbálják megakadályozni ezt a folyamatot, és ők állnak a per mögött.

A beavatkozásra a KIM-nek milyen eszköze van?

A magyar kutatók érdekeinek védelme érdekében hétfőn beavatkozunk a peres eljárásba.

Mostantól, március 1-től, Zalán János hivatalosan is a Kolibri Színház vezetését veszi át. A miniszter úr e lépéssel úgy tűnik, hogy véglegesen pontot tesz a korábbi konfliktusok végére. Hogy ez valóban így van-e, az még kérdéses.

Igen.

Tehát nem gondolja, hogy a jövőben foglalkoznia kell a Kolibrivel, esetleg az igazgatói kinevezéssel, ha a Pesti Magyar Színházban is véget ér a büntetőfeljelentés miatt indított nyomozás?

Az eljárás jelenleg ismeretlen tettes ellen zajlik, és nem Zalán János irányába irányul. Tavaly december 18-án egy jogszerű döntést hoztam, amelyet a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével tettem. A döntésem alapját az illetékes szakmai bizottság ajánlása képezte, amely támogatta Zalán János pályázatát. Ennek megfelelően, a bizottság felterjesztésére aláírtam Zalán János kinevezését.

Tudomása volt arról, hogy amikor aláírta a dokumentumot, hogy Csák János minisztersége alatt, 2024 májusában, az általa irányított Pesti Magyar Színház ellen büntetőfeljelentést nyújtottak be. A vádak között szerepelt a hűtlen kezelés, költségvetési csalás, valamint különböző külföldi utak, mint az avignoni, tajvani és szöuli látogatások, továbbá a tűzvédelmi előírások megszegése és egyéb aggályos kérdések is.

Feljelentést tettek egy ismeretlen elkövető ellen, ezt ismételten hangsúlyozom. Ezen kívül a bizottság határozottan kiállt Zalán János mellett, és mindenkire vonatkozik az ártatlanság vélelme.

Élvezi Zalán János a bizalom légkörét? A társulat hangot adott elégedetlenségének, tüntetéseket szerveztek, és a Fővárosi Közgyűlés ülésén is lehetőségük volt kifejezni véleményüket...

Bízom a szakmai bizottságban és az általuk tett javaslatban, ezért március 1-től Zalán Jánosra bíztam a Kolibri Színház vezetését. Azok, akik tiltakoznak, elsőként azt állították, hogy Zalán János nem szeretné gyermek- és ifjúsági színházként működtetni a Kolibri Színházat. Ez azonban nem fedi a valóságot; Zalán János pályázatában világosan szerepel, hogy a színház gyermek- és ifjúsági tevékenységei továbbra is kiemelt szerepet kapnak.

A pályázatában a piaci tényezők is fontos szerepet kapnak, és ennek következtében...

Az okiratban világosan meg van fogalmazva, hogy a Kolibri gyermek- és ifjúsági színházként működjön. Az alapító okirat módosítására a közös működtetés keretein belül csupán akkor kerülhet sor, ha az én beleegyezésemet is megszerzik.

Karácsony Gergely, a főváros vezetője, akinek neve szorosan összefonódik Budapest jövőbeli arculatával.

Karácsony Gergely főpolgármester úrral egyetértés van abban köztünk, hogy a gyermek és ifjúsági színházként való működtetést ebben az ötéves szerződésben is rögzíteni fogjuk. Azaz, mindenki úgy gondolja meg, hogy a Kolibrinek ifjúsági színházként kell működnie, mi több, Zalán János Novák Jánost kérte föl művészeti vezetőnek.

Ő volt a Kolibri irányítója eddig. Ezzel a történet egy fejezetét zártuk le...

Valóban, innentől kezdve gyakorlatilag nincs is ügy. De vajon miért is van ez így? Azért, mert lehet, hogy a jövőben nem fognak tetszeni azoknak, akik a tüntetések mögött állnak, hogy - hogy is fogalmazzam meg - a Kolibri nem fog olyan európai orientációjú színházként működni, mint ahogyan azt ők elképzelték. Végül is, ez volt a tiltakozó petíció lényege.

Az „Ez mit jelent?” kérdés arra irányul, hogy tisztázza egy kifejezés, fogalom vagy helyzet jelentését. Gyakran használják, amikor valaki nem biztos abban, hogy mit takar egy adott szó vagy kifejezés, és szeretné megérteni annak mélyebb értelmét vagy kontextusát.

Már érintettük a témát az interjú alatt, de fontos megemlíteni, hogy jelenleg milyen irányvonalat képvisel Európa.

Elnézést, de nem teljesen világos számomra, hogy pontosan mit is szeretnél kifejezni a Kolibri Színházzal kapcsolatban!

Ha 18 európai uniós ország állást foglal Magyarországgal szemben a 18 év alatti gyermekek genderpropagandájának tilalmával kapcsolatban, akkor szerintem világosan látszik, hogy milyen irányba mutat ez a helyzet. Sajnos, a következmények egyértelműek.

A Kolibri Színházban sosem került színpadra olyan produkció, amely megsértette volna ezt az alapelvet.

A Kolibri Színházban nem volt jelen. Azonban világossá tettük, hogy az európai orientációval rendelkező megközelítésnek nem található helye egy ilyen jellegű gyermek- és ifjúsági színházban. Mi lehet a tüntetések hátterében? Miért követelik az európai orientációt egy olyan intézményben, ahol a korábbi igazgató művészeti vezetőként folytatja az új igazgatóval közösen a színház irányítását?

Ezt a kijelentést nem teljesen értem, elnézést a zavarért! Miniszter úr úgy véli, hogy "az európai orientáció" összefonódik a gender-kérdésekkel?

Sajnos úgy tűnik, hogy jelenleg ez a helyzet.

Az imént hallottam, hogy a Kolibriben az előadások során semmiféle hasonló tapasztalatot nem szereztek. Ezen kívül mi okozott még zavart önökben? Talán az, hogy Nagy Ervin, aki a tüntetés egyik főszónokaként lépett fel a Kolibri előtt, Magyar Péter legközelebbi szövetségesének számít a Tiszánál?

Én nem Nagy Ervinnel foglalkozom, hanem a Kolibri Színház ügyével.

Csak azért tettem fel a kérdést, mert már az Erasmus program keretében, valamint az Akadémiánál is említette miniszter úr Tarr Zoltánt, aki köztudottan egy Tiszához kötődő EP-képviselő.

Úgy tűnik, hogy az európai irányultságban mégis létezik valami különleges.

Miért ne lenne? Az élet tele van meglepetésekkel és lehetőségekkel, amelyek csak arra várnak, hogy felfedezzük őket. Minden pillanatban ott rejlik a potenciál, hogy valami új és izgalmas történjen. Szóval miért ne tennénk meg a lépést, és próbálnánk ki az ismeretlent?

Sajnos nem azt a jelentést hordozza, amit az európai orientációnak kellene, mivel Európa eltávolodott keresztény kulturális gyökereitől. A Kolibri esetében az a politikai erőtér, amely mögötte mozgásba lendült, valószínűleg más jövőt képzelt el a Kolibri számára.

Marad a Kolibri Színház közös működtetése a fővárossal?

Karácsony Gergely főpolgármester úrral többször is eszmecserét folytattunk a közösen működtetett színházak ügyében. Egyértelmű konszenzus alakult ki arról, hogy a közös működtetés előnyös, és ezt a megközelítést folytatnunk kell a jövőben is.

Történt már egyeztetés a főpolgármester úrral a Kolibri ügyéről?

Igen, miután az Index-nyilatkozatomban elmondtam, hogy ismeri a telefonszámomat, bármikor kereshet, rá néhány napra föl is hívott főpolgármester úr. A legutóbbi közös működtetésre vonatkozó tárgyalásunk, amikor a Kolibri is szóba került, tíz napja volt. Alapvető vonatkozásban formálódik a megegyezésünk. De a héten volt éppen a színházigazgatókkal is egy egyeztetésem, a vidéki polgármesterekkel is tárgyaltam a vidéki színházakról.

Igen, valóban igaznak tűnik az a hír, miszerint a Vidnyánszky Attila irányítása alatt működő Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) az Ódry Színpad helyett a Kolibri Színházban mutatja be a vizsgaelőadásait. Ez a változás új lehetőségeket hordoz magában a hallgatók számára, és kíváncsian várjuk, hogyan alakulnak a jövőbeli produkciók ezen a neves helyszínen.

Nem, ez nem így van; az SZFE a jövőben is az Ódry Színpadot fogja működtetni. Jelenleg a református egyházzal folytatott egyeztetések a végső szakaszba érkeztek.