A német gazdaságot egy mély és komoly gödörből kellene kiemelni.
Németország jelenleg számos komoly kihívással néz szembe, mint például az energiakrízis, az adósságfék-szabály szigorúsága, az innovációs lemaradás, valamint a folyamatosan csökkenő kereslet a felvevőpiacokon. Ezek a problémák különösen éles fényben tűntek fel a legutóbbi, előre hozott németországi választások során, ahol a gazdasági nehézségek dominálták a diskurzusokat. Az Európai Unió legnagyobb gazdasága tavaly már a második egymást követő évben szenvedett recessziótól, a 2023-as év 0,3 százalékos visszaesését követően a 2024-es évben újabb 0,2 százalékos csökkenés várható. A VG Exkluzív műsorban a német gazdaság legégetőbb problémáiról és a lehetséges megoldásokról lesz szó, valamint arról, hogy az új kormány képes lehet-e érdemi változásokat hozni. A beszélgetés vendégei Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója, és Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője.
Az előre hozott választásokra a Német Szociáldemokrata Párt, a liberális Szabaddemokrata Párt és a Zöldek koalíciójának összeomlása miatt volt szükség. A liberálisok kilépésének oka Olaf Scholz német kancellár tavaly novemberben meghozott döntése volt, amellyel menesztette pozíciójából Christian Lindner pénzügyminisztert, a Szabaddemokrata Párt frakcióvezetőjét. A kormányválság miatt Olaf Scholz bizalmi szavazást kért maga ellen, amit elbukott a Bundestagban. Ezt követően február 23-ára tűzték ki az előre hozott parlamenti választások időpontját.
Az új német kormány előtt álló egyik legfontosabb kihívás az, hogy sikerül-e visszaterelni a gazdaságot a növekedés útjára. Az eddigi jelek azonban nem a legbátorítóbbak: a magas energiaárak következtében egyre több ipari vállalat fontolóra veszi a külföldre költözést, miközben a Bundesbank drámaian csökkentette a 2025-re vonatkozó GDP-előrejelzését.
