Az Index cikkének hatásai óriási hullámokat keltettek.

Szabó Szabolcs, az ellenzék országgyűlési képviselője valódi érdekességnek tartja az Index által Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel folytatott beszélgetést. Eközben a színházi és tudományos közösség sem maradt csendben; a Magyar Színházi Társaság úgy véli, hogy a minisztert félrevezették, míg az Akadémiai Dolgozók Fóruma határozottan elutasította a miniszter kijelentéseit.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel 2025. január 27-én jelent meg nagyinterjú az Indexen. A beszélgetésben érintettük a tárcához tartozó számos területet. Az interjú után a reakciók sem maradtak el, az átláthatóság kedvéért pedig csokorba szedtük őket.

"Hankó Balázs mai interjúja igazi csemege, nézzünk meg pl. egy ordas nagy csúsztatást. Azt mondja a miniszter, hogy egyébként is többen veszik igénybe az alapítványi egyetemekre kitalált Pannónia Programot, mint az ERASMUS+ programot. Egyrészt persze, hiszen alig marad állami fenntartású egyetem (5), nagy méretűnek pedig csak az ELTE meg a BME számít, míg a Pannónia Programot 21 kiszervezett egyetemre írták ki, köztük a nagy vidéki tudományegyetemekre" - fogalmazott közösségi oldalán Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár ellenzéki országgyűlési képviselője.

A képviselő véleménye szerint a miniszter által megadott háromezres adat rendkívül alacsonynak tűnik, hiszen az ELTE hallgatói közül évente körülbelül 1700 diák vesz részt az ERASMUS programban, és utazik különböző EU-s egyetemekre. Szabó Szabolcs emellett kiemelte, hogy a Pannónia Program résztvevőinek száma a kezdeti, nyolcezer fős célkitűzéshez képest kudarcosan alakul, ráadásul Hankó Balázs az Indexnek adott interjújában mindössze 3000 hallgatóról számolt be.

A 2022-es békeévben összesen 21 kiszervezett egyetem 4458 hallgatót küldött az EU tagállamaiba. Ezen a ponton még nem is említettem a nem EU-s egyetemeket vagy az oktatókat, de ezt most inkább hagyjuk. Akárhogy is számolom, a háromezres adat jelentősen elmarad az ötezer körüli értéktől.

- fogalmazott posztjában Szabó Szabolcs, hangsúlyozva, hogy a valódi veszteség a Horizont Programból való kizárás, mivel "óriási összegű kutatási forrástól fosztották meg a kiszervezett egyetemeket".

"Valószínűleg félrevezetés érte Önt, és szeretnénk segíteni néhány kérdés pontosításában" - olvasható a Magyar Színházi Társaság Hankó Balázsnak írt nyílt levelében, amely a nagyméretű interjú megjelenése után készült.

A Kolibri Színház újonnan kinevezett igazgatójával kapcsolatban tett nyilatkozatában Ön utalt a sajtóban megjelent információkra, amelyek szerint az illető korábbi munkahelyén, a Pesti Magyar Színházban "ismeretlen tettes ellen történt feljelentés" a gazdálkodást érintően. Ön azt is megjegyezte, hogy "az ügy jelenleg is zajlik, és figyelemmel kísérjük, milyen következtetéseket vonnak le a gazdálkodásra és a felelős vezetőkre vonatkozóan." Szeretném azonban hangsúlyozni, tisztelt Miniszter Úr, hogy ez a megfogalmazás téves. Zalán János a Pesti Magyar Színház igazgatója volt, nem pedig annak szakmai (művészeti) vezetője. Amikor valaki pályázik egy színház igazgatói posztjára, nem csupán művészeti elképzeléseit kell bemutatnia, hanem a gazdálkodásra vonatkozó jövőbeli stratégiáját is. Ezt ő a Kolibri Színház esetében is megtette. Az igazgató szerepe nem csupán formális; ő az egyedüli felelős a színház teljes működéséért, így a gazdálkodásért is.

A nyílt levélben, amelyben számos kérdést intéztek a kulturális és innovációs tárcát irányító miniszterhez a Kolibri Színház ügyével kapcsolatban, többek között arra is rákérdeznek Hankó Balázsnál, hogy miért nem vette figyelembe, hogy amennyiben a hatósági vizsgálat negatív megállapításokat tesz a Pesti Magyar Színház korábbi vezetésével kapcsolatban, az milyen következményekkel járhat az újonnan kinevezett Kolibri Színház-vezető számára.

A Magyar Színházi Társaság nyílt levélben fejezi ki aggodalmát amiatt, hogy nem vonták be őket az olyan fontos egyeztetésekbe, melyek a színházi élet jövőjéről és irányvonaláról szóltak. Az üzenetükben hangsúlyozzák, hogy a közös párbeszéd elengedhetetlen a kulturális szféra fejlődéséhez.

A szervezet nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szakmai párbeszéd érdekében folytatják a kapcsolatfelvételt a kulturális és innovációs miniszterrel. Meggyőződésük, hogy elengedhetetlen, hogy megvitassák az előadó-művészeti életpályamodell jelenlegi hiányosságait.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma is reagált Hankó Balázs azon állításaira, amelyeket a tárcavezető a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról és a szervezet tiltakozásáról tett. "Az Akadémiai Dolgozók Fóruma nem "jelenti fel Brüsszelben" az MTA-tól elszakított kutatóhálózatot, ellentétben azzal, amit Hankó Balázs miniszter a 2025. január 27-én az Indexen megjelent interjúban állít" - közölte a szervezet a cikk megjelenése után.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint Hankó Balázs és a teljes magyar kormány felelőssége, hogy mi lesz a kutatóhálózat sorsa:

Az Európai Unió hosszú idő óta tartó súlyos szankciói ellenére úgy tűnik, hogy nem vonnak le tanulságokat, és továbbra is a saját hatalomtechnikai céljaiknak rendelik alá a magyar tudományos életet.

A szervezet véleménye szerint a kormány és a minisztérium továbbra is nyomás alatt tartja a tudományos és felsőoktatási intézmények vezetőit, átláthatatlan, a korrupciót és a közpénzek pazarlását elősegítő intézményi keretek révén.

Az új HUN-REN törvény elfogadása is ennek a fejleménynek a következménye, amelyet az Országgyűlés akkor szentesített, amikor már világossá vált, hogy a KEKVA-kat érintő EU-s szankciók továbbra is érvényben maradnak. Valószínűsíthető, hogy áprilistól kezdődően hét magánszemély fogja gyakorolni az egész kutatóhálózat és annak vagyona feletti teljes irányítást, és saját döntésük alapján nevezhetik ki utódaikat.

- állítják a közleményben, hozzátéve, hogy ez a konstrukció ugyanolyan önkényt és korrupciót tesz lehetővé, mint a KEKVA-egyetemek esetében. Szerintük ez az, ami veszélyezteti a magyar tudomány szuverenitását, függetlenségét és autonómiáját, a magyar kutatók egzisztenciáját.

Bármilyen nyilatkozatot is tegyen Hankó Balázs, a kutatóhálózati intézményvezetők nem kaptak tájékoztatást az átalakítás átfogó céljairól és indokairól. Ugyanakkor egyes vezetőket pénzügyi nyomásgyakorlással kényszerítettek arra, hogy formálisan támogassák a kutatóhálózat reformját.

A kutatói kérdőívben, amelyet az interjúk során említettek, nem találhatóak olyan vélemények, amelyek a kutatóhálózat esetleges átalakításának konkrét részleteit taglalnák. Ez azért van, mert a dolgozók véleményét erről a témáról nem is kérték ki. Így tehát a miniszter nem támaszkodhat erre a kérdőívre a kutatóhálózat átalakításának indoklásakor.