Hétszeresére növeli a halálozás kockázatát, de még mindig nem vesszük eléggé komolyan – Az evészavarok súlyos hatásai.

Az evészavarok, legyen szó anorexiáról, bulimiáról vagy falászavarról, rendkívül komplex pszichológiai problémák, amelyek mélyen befolyásolják az érintettek mentális és fizikai egészségét, valamint szociális kapcsolataikat, beleértve a családi és baráti viszonyokat is. Ezek a zavarok nem csupán az egyén életminőségére gyakorolnak hatást, hanem sajnos a halálozás kockázatát is jelentősen megnövelik, gyakran túlmutatva a köztudatban elterjedt vélekedéseken. A téma mélyebb megértése érdekében Grób Franciskával, a BioTechUSA pszichológusával folytattunk beszélgetést.

Az evészavarok, például az anorexia nervosa, amely a testképzavarral összefonódó kóros soványsággal jár, és a bulimia nervosa, ahol a falásrohamokat követően az ételtől való gyors megszabadulás - például önhánytatás formájában - történik, még mindig rejtélyes okokkal bírnak. Továbbá létezik a falászavar is, amely a kontrollvesztett, gyors és nagy mennyiségű étkezésekkel jellemezhető. A kutatók folyamatosan dolgoznak a háttérben meghúzódó tényezők feltérképezésén. Érdekes jelenség az orthorexia is, ami az egészséges táplálkozás iránti kóros vonzalomra utal, ám ez a fogalom még nem kapott hivatalos helyet a diagnosztikai kézikönyvekben, mint például a DSM-5.

A kutatások arra világítanak rá, hogy a klasszikus evészavarok és az orthorexia kialakulásának valószínűsége egyaránt fokozható különféle tényezők összjátékával. Ezek közé tartoznak genetikai és biológiai hajlamok, viselkedési minták, pszichológiai állapotok, valamint társadalmi körülmények. Különösen fontos szerepet játszhat az alacsony önértékelés, a családi, munkahelyi vagy párkapcsolati feszültségek, érzelmi bántalmazás, illetve traumatikus élmények. Továbbá, a média által sugallt irreális szépségideálok, amelyek folyamatosan jelen vannak a mindennapjainkban, különösen veszélyesek lehetnek a fiatalabb generáció számára, mivel hozzájárulhatnak a különböző evészavarok kialakulásához.

Az evészavarok nemcsak a testünket érintik, hanem mélyen hatnak a szociális életünkre és emberi kapcsolatainkra is. E problémák következtében a szenvedők gyakran tapasztalják, hogy kapcsolati hálójuk szűkül, és baráti köreik is csökkennek. A kutatások azt mutatják, hogy az evészavarral küzdők általában kevesebb barátot tudhatnak magukénak, ami jelentősen befolyásolja az életminőségüket. Emellett sokan közülük félénken és visszahúzódóan viselkednek, ami tovább nehezíti a társas interakciókat és a kapcsolatok ápolását.

Ennek oka egyfelől, hogy az evészavarok hiánybetegségek kialakulásához vezetnek, így negatív hatást gyakorolnak az érintettek fizikai egészségére, energiaszintjére. Emiatt az érintettek gyakran túl fáradtnak, kimerültnek érzik magukat ahhoz, hogy társasági életet éljenek.

Másfelől a betegek közül sokan szégyellik problémájukat, titkolni próbálják környezetük előtt. De tarthatnak attól is, hogy azok az ismerősök, akik esetleg tudnak az evészavarukról, megnehezíthetik számukra étkezésük kontrollálását. Mindennek eredményeképpen az érintettek gyakran tudatosan kerülik azokat a társas helyzeteket, melyek étkezéssel járnak - közös baráti vacsorák, házibulik.

A végső soron a fáradtság és az étkezési szokások megváltoztatása oda vezethet, hogy az evészavarban szenvedő egyén idővel egyre inkább elhúzódik barátaitól és ismerőseitől. Ez a távolságtartás gyakran a kimaradtság és a kirekesztettség érzését kelti benne. Úgy tűnhet, mintha az élet folytatódna nélküle, és hogy már nem része a baráti körnek. A távolság folyamatosan növekszik, míg végül akár teljes izolációhoz is vezethet. Sajnos, ez a helyzet a gyógyulás után is megnehezíti a baráti kapcsolatokhoz való visszatérést, hiszen a kötelékek újraépítése sokkal nehezebb feladatnak tűnik.

Természetesen! Íme néhány egyedi tanács a szociális elszigetelődés megelőzésére: 1. **Építs kapcsolatokat**: Kezdj el új barátságokat kialakítani, akár a közeli szomszédokkal, vagy egy közös érdeklődési kör mentén. Csatlakozz helyi klubokhoz, sportcsapatokhoz vagy tanfolyamokhoz, ahol hasonló gondolkodású emberekkel találkozhatsz. 2. **Digitális kapcsolattartás**: Használj közösségi médiát és online platformokat, hogy kapcsolatban maradj a barátaiddal és családtagjaiddal. Videóhívások, csoportos üzenetek vagy közös online tevékenységek remek módja lehet a közelség érzésének fenntartására. 3. **Önkénteskedj**: Csatlakozz helyi jótékonysági szervezetekhez vagy közösségi programokhoz. Az önkéntesség nemcsak másoknak segít, hanem lehetőséget ad arra is, hogy új emberekkel ismerkedj meg. 4. **Hobbi és érdeklődés**: Fedezd fel új hobbikat, amelyek lehetővé teszik a társas interakciót. Legyen szó festésről, zenéről vagy sportokról, ezek a tevékenységek segíthetnek új barátokat szerezni. 5. **Rendszeres találkozók**: Tarts fenn rendszeres találkozókat barátaiddal vagy családoddal, akár egy közös vacsora, filmtovábbítás vagy játékest keretében. Ezek az események segítik a kapcsolatok elmélyítését. 6. **Beszélj nyíltan érzéseidről**: Ha úgy érzed, hogy elszigetelődsz, ne habozz megosztani ezt másokkal. Nyisd meg a szívedet barátaid előtt, hiszen sokan hasonló érzésekkel küzdenek, és együtt könnyebben találhattok megoldásokat. 7. **Lépj ki a komfortzónádból**: Ne félj új élményeket keresni. Akár egy új sportág, akár egy szórakoztató esemény, a változatosság frissítheti a szociális életedet. Ezek a lépések segíthetnek abban, hogy aktívan részt vegyél a közösségi életedben, ezáltal csökkentve a szociális elszigetelődés kockázatát.

Grób Franciska, a BioTechUSA pszichológusa rámutat, hogy az evészavarral küzdők egyik legnagyobb megpróbáltatása a szociális elszigetelődés. Ez a jelenség azt jelenti, hogy az érintett személy fokozatosan elfordul a társas interakcióktól, és egyre inkább visszahúzódik a közösségi élettől.

- Ennek hátterében gyakran szégyenérzet vagy kontrolligény áll: félnek az ítélkezéstől, illetve attól, hogy nem tudják "kézben tartani" az étkezési helyzeteket. Az emberi kapcsolatok nagyon hasznosak az evészavarokból való gyógyulás során, így itt van néhány tipp, hogyan érezheti magát valaki ilyenkor is jól társaságban:

Ne csak étkezésben gondolkodj: ha félelmet kelt benned egy közös vacsora, javasolj inkább más programot - sétát, mozit, kirándulást, közös edzést. Így megmarad a kapcsolódás, de biztonságosabb keretben.

Mondd ki, mire van szükséged: ha félsz, hogy mások ítélkeznek, előre jelezheted, hogy nem szeretnél az evésről vagy a külsődről beszélni. Ez segít határokat húzni.

Akár anorexiáról, akár bulimiáról vagy más evészavarról van szó, mindegyik közös vonása, hogy súlyos hiányállapotokat idézhet elő. Az anorexia nervosa esetén a drasztikusan alacsony kalóriabevitel nem csupán a testsúly csökkenését vonja maga után, hanem a szervezet számára elengedhetetlen tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok hiányát is eredményezi. Azok, akik anorexiával küzdenek, gyakran tapasztalnak fáradtságot, vashiányt, menstruációs zavarokat, sőt, meddőséget is. Fontos hangsúlyozni, hogy bár a csontritkulás általában a menopauzát követően alacsonyabb ösztrogénszinttel jár, az anorexia következtében kialakuló extrém soványság is ösztrogénhiányt okoz, amit a menstruáció elmaradása jelezhet.

Az International Osteoporosis Foundation, vagyis a Nemzetközi Csontritkulás Alapítvány "Bone Appetit" című tanulmányában arra a megállapításra jutottak, hogy a fiatal korban megjelenő ösztrogénhiány nem csupán a menopauza utáni csontritkulás szempontjából releváns, hanem jelentős hatással van a csontvesztés folyamatára is.

A bulimia nervosa esetében a falásrohamokat követő hánytatás vagy hashajtózás ugyancsak alacsonyabb ásványi anyag, illetve vitaminhiányhoz vezet. De emellett - a gyakori hányás miatt - az érintettek számolhatnak refluxbetegség kialakulásával, különböző gyomor- és bélrendszeri problémákkal, illetve mivel a gyomorsav sűrűn érintkezik a fogzománccal, a fogak intenzív szuvasodás-kockázatnak vannak kitéve. A tápláléktól való gyors megszabadulás mindemellett a súlyos kiszáradás kockázatával is fenyeget, illetve számolni kell krónikus elektrolit-egyensúlyhiánnyal is - mely a hányással és hasmenéssel járó akut megbetegedéseknek is gyakori átmeneti következménye. Az elektrolit-háztartás felborulása hosszútávon növeli a szívritmuszavar kialakulásának valószínűségét. Erről szédülés, mellkasi fájdalom, légszomj formájában üzenhet a szervezet.

A kóros szívműködés szempontjából nem csupán a bulimia, hanem bármilyen evészavar is jelentős kockázatot hordoz. Például az anorexia esetében a nem megfelelő táplálkozás következtében fellépő drámai súlycsökkenés következményeként a szívizomzat gyengülhet, ami a szívritmus lelassulásához, vagyis bradycardiához vezethet. Egy 2020-ban, a The British Journal of Psychiatry című szaklapban publikált kanadai kutatás rávilágít arra, hogy az evészavarral küzdő kórházba kerülő páciensek halálozási aránya 5-7-szer magasabb, mint más mentális zavarok esetében.

Az evészavarokkal kapcsolatos kockázatok sokszor rejtve maradnak a társadalom szemében. Ráadásul a közvélemény gyakran nem tekinti a betegséget komoly mentális egészségi problémának. Grób Franciska elemzése szerint ennek több oka is van:

Sajnos a társadalomban továbbra is él a stigmatizáció – vagyis a megbélyegzés. Sokan hajlamosak leegyszerűsíteni az evészavarok jelenségét, például úgy vélik, hogy „csak túl sokat fogyózik” valaki. Pedig az evészavarok rendkívül összetett problémák, amelyek számos tényező együttes hatásából erednek. Különböző biológiai alapokkal rendelkeznek, mint például az agyi szabályozási folyamatok, és pszichológiai gyökereik is vannak, amelyeket belső feszültségek, szorongás vagy depresszió formálhat. Emellett a szociális környezet is jelentős szerepet játszik, hiszen a karcsúság idealizálása sokszor fokozza a nyomást az egyénekre. Az anorexia és bulimia tehát nem csupán „akarat kérdése”, hanem komoly pszichés állapotok, amelyek megértése és kezelése megfelelő szakmai támogatást igényel.

Azokat pedig, akiket közvetlenül érint valamely evészavar, a BioTechUSA pszichológusa az alábbi üzenetekkel szeretné segíteni: