Felfoghatatlan: miniszterünk úgy próbálja beállítani, mintha siker lenne, hogy újabb 230 milliárd forintos kínai hitellel "bővült" az országunk.


Nagy Márton tevékenysége eddigi miniszteri munkásságában nem éppen a sikeresség mintapéldája. Jelenleg Magyarország újabb adósságcsapdába kerül, mivel egy 230 milliárdos kínai hitelt kötnek, amit a miniszter próbál sikeres lépésként beállítani.

Elsőre az olvasók is hitetlenkedve néztek, de a valóság az, hogy Nagy Márton saját maga osztotta meg a közösségi médiában ezt a hírt, próbálva azt sikerként tálalni. De valójában nincs más dolgunk, mint alaposan átnézni és elemezni a mondanivalót. A szöveg tökéletesen tükrözi a Fidesz elmúlt években tanúsított, nem éppen fényes gazdaságpolitikáját. Újabb hitel, ezúttal az előző kölcsönök kamataira, ismét csak Kínából. Hivatalos terminológiával élve: kötvénykibocsátás.

A nemzetgazdasági miniszter szavai szerint: "Hazánk iránt mind Keleten, mind pedig Nyugaton jelentős a befektetői bizalom!"

A valaha volt legnagyobb szuverén panda-kötvény kibocsátást hajtottuk végre a kínai piacon: 595 millió euró értékben keltek el 3 és 5 éves magyar devizakötvények

A kötvénykibocsátás révén beérkező források jelentős mértékben hozzájárulnak a költségvetés stabilitásához, lehetőséget teremtve ezzel a családok és a vállalkozások támogatására.

A forrásbevonás növeli az adósságkezelés rugalmasságát és az évközi likvid tartalékok mértékét, amely lehetőséget teremt az adósságszerkezet optimalizálására és további adósság-visszavásárlásra is az év hátralévő részében" - írta Nagy Márton. Ezt semmiképpen ne nevezzük sikernek.

Egyébként annyira nem meglepő a hír, a Borsod24 már júniusban is beszámolt arról, hogy az egyik államtitkár nyíltan elismerte, hogy akkora a gond a magyar gazdaságban, hogy a külföldi hitelfelvételt a duplájára kell emelnünk. Megint Kínával hoztuk össze az üzletet. Ehhez tegyük hozzá azt a néhány hetes hírt, hogy a Fideszes 2/3 megszavazta, hogy bármelyik párt bármennyit költhet a kampányidőszakban innentől, nincs felső határ. Az államkassza azonban kong az ürességtől. Vajon van-e összefüggés a két dolog között?

Related posts