A magyar napelemes energiatermelés szempontjából fontos figyelembe venni a Szaharából érkező porviharokat is. Ezek a természeti jelenségek jelentős hatással lehetnek a napenergia hasznosítására, hiszen a levegőben lebegő por csökkentheti a napfény intenzi

A kutatók szerint a problémakör több szempontból is érdekes. Egyrészt a napelemes energiatermelés globális elterjedése miatt fontos az időjárásfüggő megújuló energiaforrások bizonytalanságával foglalkozni, valamint vizsgálni kell az egyre gyakoribb szaharai porviharok hatásait is. Ezek ugyanis alapvetően befolyásolják a termelést és a besugárzási viszonyok területi ingadozásában is nagy szerepük van - írták a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat pénteki közleményében. Azért, hogy a porviharok hatását jobban megismerjék, a kutatók 46 szaharai porvihart vizsgáltak meg 2020 és 2023 között és ezek alapján több javaslatot is megfogalmaztak. A kutatók szerint a termelés és a fogyasztás folyamatos egyensúlyban tartásához mindenekelőtt pontos előrejelzések kellenek.
A legfőbb problémát az okozza, hogy a légköri pornak a teljes sugárzási mérlegben betöltött szerepe előre nehezen számszerűsíthető - magyarázzák a kutatók. Egy-egy porfelhőben ugyanis többféle anyagú - például kvarc, kalcit, gipsz, agyagásványok, csillámok - és többféle alakú egyedi ásványi szemcse, valamint aggregátum található, melyek más és más optikai tulajdonságokkal rendelkeznek. A sötétebb színű szemcsék - például hematit, goethit - több sugárzást nyelnek el, lokálisan fűtő hatásúak, míg a világosabbak esetében a hőmérséklet-csökkenést eredményező visszatükrözés és szórás a domináns.
A légköri por apró részecskéi, amikor a légkörbe kerülnek, kondenzációs magként működnek a felhőképződés folyamatában. Ezek a részecskék elengedhetetlenek ahhoz, hogy a felhők alapját képező cseppek kialakulhassanak. Ha a kondenzációs magvak száma megnő egy adott vízgőztartalom mellett, akkor több, de kisebb méretű felhőcsepp keletkezik. Ennek következtében a felhő színe világosabbá válik, így képes több napsugárzást visszaverni. A kisebb cseppeknek az is jellemzője, hogy viszonylag hosszú ideig tartózkodnak a légkörben, ami azt jelenti, hogy a felhő radiatív hatása a földi sugárzás egyensúlyára hosszabb ideig érvényesül. Ennek következményeként a csapadék valószínűsége csökken, így a napelempaneleket nem mossák le az esőcseppek.
A kutatók kiemelik, hogy a pontos előrejelzések érdekében elengedhetetlen a naprakész porterhelési adatok és a megfelelő felhőfizikai összefüggések integrálása a számításokba. Az éghajlatváltozás és az éghajlati rendszer természetes ingadozásai miatt az előrejelzések egy instabil hidrometeorológiai és légköri környezetben készülnek, ami elkerülhetetlenül magában hordozza a bizonytalanságokat. A napelemes kapacitás növekedésével ezek a hibák várhatóan egyre jelentősebbé válnak, ezért nemcsak a pontosabb előrejelzések kidolgozására van szükség, hanem a villamosenergia-tárolási kapacitás fejlesztésére is - fogalmaznak a szakértők. Különösen aggasztó, hogy a porviharok során a napsugárzás csökkenése az energiatermelés visszaesésével jár, ennek mértékét pedig nemcsak az ellátásbiztonság, hanem gazdasági szempontok miatt is fontos lenne előre jelezni - hangsúlyozzák a kutatók.