Itt a végső állampapír-özön, számos milliárd forint áramlik a hazai lakossági befektetők zsebébe!

Ki ne emlékezne a 2022-es inflációs sokkra, amikor néhány hónap leforgása alatt először a 10%-os, majd a 20%-os lélektani határt is átlépte a hazai fogyasztói árindex éves emelkedése? A vágtató infláció a befektetőknek is alaposan feladta a leckét, ugyanis a lakossági állampapírok meglehetősen lomhán követték az infláció és az általános hozamszintek emelkedését. Az inflációkövető állampapír sem jelentett megnyugtató megoldást, hiszen meglehetősen lassan követte az átlagos inflációt: a 2022-ben vásárolható papírok 2023-ban fizették ki a 2021-es átlagos inflációhoz (5,1%) igazodó kamataikat.

A korábban "szuperállampapírnak" titulált MÁP Plusz, amely 4,95%-os maximális évesített hozamával próbálta megőrizni versenyképességét, most új kihívásokkal néz szembe. Amíg a fix kamat alacsony inflációs környezetben kedvező lehetőséget jelentett, a jelenlegi, gyorsan emelkedő inflációs szint máris a hátrányos oldalra helyezte ezt a befektetést.

Mindeközben a rövid lejáratú intézményi állampapírok (diszkont kincstárjegyek) jóval gyorsabban lekövették a piaci változásokat, és már nyáron 10% fölötti éves hozamszintet kínáltak.

A megtakarítók számára nem is volt kérdés: szinte azonnal, két kézzel árasztották el a pénzüket a két számjegyű hozamot kínáló DKJ-k iránt.

A 2022-es év eseményei rendkívüli mértékben befolyásolták a pénzügyi piacokat, hiszen az év elején mindössze 7 milliárd forintnyi állománnyal indultunk, ám június végére ez az összeg már elképesztő 118 milliárd forintra nőtt. Decemberre pedig a lakossági kézben lévő diszkont kincstárjegyek (DKJ) értéke elérte a 943 milliárd forintot. A tendencia folytatódott, és a DKJ-k lakossági birtoklású névértéke végül átlépte az 1200 milliárd forintos határt is.

A lakossági befektetők számára a diszkont kincstárjegyek olyan lehetőséget kínálnak, mint egy lekötetlen bankbetét. Ez azt jelenti, hogy a befektetett összeg bármikor hozzáférhető, ráadásul az eladás során nem kell szenvedniük a lakossági papíroknál érvényes 1%-os visszavásárlási árfolyamveszteségtől. Bár a DKJ-nek van saját árfolyamkockázata, a befektetők 2024-ben is úgy vélik, hogy a közel 20%-os kamatozású PMÁP helyett érdemesebb nagyobb arányban diszkont kincstárjegyekben tartani a rövid távú befektetéseiket.

Az Államadósság Kezelő Központ végül 2022 szeptemberében lépett a kialakult helyzetre: pontosan három évvel ezelőtt indították útjára a megújult, inflációhoz kötött Prémium Magyar Állampapírt, valamint az újra bevezetett, a DKJ-hozamszintet követő Bónusz Magyar Állampapírt. Mindkét termék figyelemre méltó, 10% fölötti évesített hozammal vonzotta a befektetőket. Az új állampapírok iránti kereslet robbanásszerűen megnőtt, és Varga Mihály két nappal később bejelentette, hogy már 300 milliárd forint áramlott a két új lakossági sorozatba.

Holnap, szeptember 30-án lejár a három évvel ezelőtt bevezetett, negyedéves kamatfizetésű Bónusz Magyar Állampapír. Ez az értékpapír a diszkont kincstárjegyek hozamszintjét követte, és a legutolsó négy, három hónapos futamidejű DKJ-aukciók során elfogadott mennyiségekkel súlyozott átlaghozam fölött 1 százalékpont kamatprémiumot kínált. Azóta is ez a módszer határozza meg a BMÁP-ok kamatozását, csupán a kamatbázis fölötti prémium mértéke változik az ÁKK stratégiai céljainak függvényében.

Az első kamatperiódusban meglehetősen magas, évi 11,32%-os kamatot termelt a 2025/N sorozatszámú Bónusz Magyar Állampapír.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2023. február 21-én zárta le a Bónusz Magyar Állampapír értékesítését, amely során névértéken számítva több mint 643 milliárd forint áramlott be a rendszerbe. A BMÁP népszerűsége azóta is töretlen, 2024 nyarán már átlépte az 1000 milliárd forintos névértékű állományt. 2025 tavaszán, a jelentős állampapír-kibocsátások időszakában, a BMÁP kintlévő összegének értéke meghaladta a 2000 milliárd forintot. A legfrissebb, szeptember közepi adatok szerint a BMÁP állománya már 2455 milliárd forintra nőtt, ami továbbra is tükrözi a befektetők iránti bizalmat és érdeklődést.

A BMÁP iránti töretlen érdeklődés a lakossági portfóliókban betöltött jelentős szerepével is jól tükröződik: mivel az inflációkövető állampapírok az idei év során jelentős versenyhátrányba kerültek, a befektetők a pénzeszközeiket két alternatív típusba, a Fix Magyar Állampapírba és a Bónusz Magyar Állampapírba irányították át.

Ennek következtében a BMÁP súlya a lakossági kezében lévő állampapír-portfólión belül a 2024 végére várt 9%-ról mára már 18%-ra nőtt.

A BMÁP a közelgő lejáratával jelentős mértékben csökkentheti a piaci jelenlétét, különösen abban az esetben, ha az ÁKK tervei szerint a felszabaduló, de az állampapírpiacról el nem vitt tőkék a befektetők a fix kamatozású FixMÁP-ba vagy MÁP Pluszba fektetik vissza. Az Államadósság Kezelő Központ célja ugyanis az, hogy csökkentse a lakossági portfólió kamatkockázatát, így mérsékelve a változó kamatozású papírok arányát.

A közelgő lejárat, amely a legfrissebb információk szerint 442 milliárd forintnyi összeget képvisel, a 2025/N Bónusz Magyar Állampapír, és ez az utolsó jelentős lakossági tőkelejárat az évben. Ezt követően már csupán kisebb összegű MÁP Pluszok lejáratai várhatóak az év hátralévő részében. Így megállapítható, hogy...

végéhez ért a rendkívüli állampapír pénzeső, melynek keretein belül idén több mint 2000 milliárd forintnyi kifizetésben részesültek a lakossági befektetők.

A kifizetések túlnyomó része a PMÁP támogatásának volt köszönhető.

Az állam kifizette a lejáró inflációkövető állampapírok után járó összegeket. Ez a lépés összhangban van az idei év során tapasztalt, több mint 1200 milliárd forintot meghaladó PMÁP-kamatfizetések sorozatával, amely ezen kifizetéseken felül értendő.

A legfrissebb BMÁP-kifizetés, amely magában foglalja az utolsó negyedévi kamatokat is, körülbelül 450 milliárd forintot jelent a lakossági befektetők számára.

Októberben jelentős átalakulásra készülhet a lakossági állampapír-piac: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) bejelentette, hogy az idei év legkeresettebb termékének, a FixMÁP-nak a kamata 6,5%-ról 7%-ra emelkedik. Ezen kívül a szintén fix kamatozású MÁP Plusz kamatsávját is feljebb tornázták, amely most 5,75-6,75%-ról 6,5-7,5%-ra módosult. Ezzel szemben a változó kamatozású papírok, mint a BMÁP és a PMÁP, kamatprémium-csökkentésen estek át, ami várhatóan csökkenti a két termék iránti keresletet. Mindezek következtében a már eddig is népszerű Fix Magyar Állampapír még nagyobb részesedést szerezhet a piacon, míg a korábban háttérbe szorult MÁP Plusz is újra reflektorfénybe kerülhet.

Arról, hogy különböző időtávon melyik papírral lehet a legmagasabb hozamot elérni, itt írtunk részletesen.

Címlapkép forrása: Shutterstock. Minden jog fenntartva.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ