Fedezd fel a Dunán debütáló új sorozatot: "Az élet íze" | Vajdaság MA

Milyen kapcsolat fűzi össze a csillagok születését a gasztronómiával? Hogyan hasonlítható össze az emberi lét a hangyák vagy a celebeszi koboldmakik életével? Miért vonz minket a só íze, míg a keserűt inkább elkerüljük? A válaszok mélyreható szálait egy tudományos dokumentumfilmekben jártas, elismert alkotó, Tálas Annamária tárja elénk látványos új sorozatában, Az élet íze. A premierre a Dunán november első két vasárnapján kerül sor, ahol a felfedezés és az ízek világába kalauzol el minket.

Az ízlelés nem csupán egy érzékszervi tapasztalat, hanem egyfajta evolúciós kód, amely megalapozza, hogy mit választunk az étkezéseink során. A régi bölcsesség, miszerint „az vagy, amit eszel”, valójában egy érdekes fordulatot rejt magában: inkább azt eszed, ami vagy, hiszen testünk alapvető összetevőit folyamatosan a környezetünkben fellelhető tápanyagokból kell újraépítenünk. A 2024-ben debütáló, kétrészes dokumentumfilm-sorozat, Az élet íze, izgalmas tudományos és gasztronómiai felfedezéseken keresztül mutatja be, hogyan alakította az evolúció az élőlények ízérzékelését, és miként járul hozzá ez a túlélési stratégiáikhoz. Emellett a sorozat felfedi a gasztronómia gyökereit is, amelyek az állatvilágból erednek, gazdagítva ezzel a táplálkozás világának megértését.

A sorozat írója és rendezője, Tálas Annamária, pályafutását a Magyar Televíziónál indította, és azóta a tudományos dokumentumfilmek egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő alkotójává nőtte ki magát. Munkáiban mesterien fonja össze a tudomány, a művészet és a filozófia világát, mindezt egy sajátos, lenyűgöző vizuális stílusban tálalva. Filmjei nemcsak a BBC, az ARTE és a Curiosity Stream műsorán szerepelnek, hanem több mint ötven nemzetközi díjat is bezsebeltek, bizonyítva ezzel a globális elismerést és hatást, amelyet munkái gyakorolnak.

Új sorozata, Az élet íze, egy izgalmas időutazásra invitál, amely az ősrobbanástól egészen a modern szupermarketek polcáig terjed. Felfedezi a gasztronómia evolúcióját, a természet "séfjeitől" – a virágok és gyümölcsök világától – a Michelin-csillagos mesterekig. A sorozat nyitójelenete a világegyetem születésétől kezdve követi nyomon az élővilág fejlődését, egészen a jelenkorig. A zene, amely a legendás Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiáját idézi, szimbolikusan összekapcsolja az univerzális és az élet mély összefonódását. A filmben visszatérő "jutalom" és "büntetés" fogalma segít megérteni, miért alakultak ki édes és keserű ízek a növényekben, és hogyan váltottak ki vonzó vagy taszító reakciókat az állatokban és az emberi lényekben. Kiderül, hogy az ízek érzékelése nem csupán ízlés kérdése, hanem egy biológiai, túlélési mechanizmus, amely mélyen gyökerezik a természet törvényeiben.

A film érdekessége, hogy rávilágít: a velünk született ösztönök, akárcsak más fajok esetében, minket is bizonyos ízekhez vonzanak. Például a hangyák és csimpánzok viselkedésén is jól megfigyelhető, hogy a só iránti vágyuk a szervezetük szükségleteiből fakad. Ezt követően a film az umami íz, vagyis az ötödik alapíz részletes bemutatására tér át, melyet 'rejtőzködő' jellege miatt mindössze egy évszázada fedeztek fel. Az umami íz a nátrium-glutamátnak köszönhető, és a fehérjék építőköveit, az aminosavakat jelzi. Ma már tudjuk, hogy milyen pontos mechanizmusok állnak a háttérben, és azt is, hogy miért erősíti fel a többi íz hatását. Ahogy a film frappánsan megfogalmazza: "Az umami olyan, mint a nagybőgő a zenekarban - kiemeli a többi hangszer hangzását."

A dokumentumfilm lenyűgöző példákban és tanulságos mesékben bővelkedik. Két kutató például az Amazóniai esőerdő mélyén fedezte fel, hogy a hangyákat nem csupán az édes ízek vonzzák - az izzadság sótartalma is szinte mágnesként vonzza őket, hiszen a só rendkívül ritka kincs a környezetükben. Ezen kívül egy másik szegmens a „részeg majom hipotézist” boncolgatja, amely felveti a kérdést, hogy miért is keresik a majmok a túlérett, alkoholban gazdag gyümölcsöket - ez a viselkedés pedig a részeg emberi állapothoz hasonlatos következményekkel jár. Érdekes továbbá, hogy az ausztrál koalák, amelyek kizárólag eukaliptuszleveleken élnek, a megnövekedett számú keserűíz-receptoraik révén képesek olyan leveleket választani, amelyekben kevesebb méreg található.

A film emberi vonatkozásai különösen izgalmasak. Az umami bemutatása során például megtudjuk, hogy ez az íz megtalálható nemcsak húsban vagy sajtban, hanem épphogy csak kimutatható mennyiségben a pezsgőben is - főleg a régi évjáratokban. A legjobb módja az élvezetnek, ahogy egy dán molekuláris gasztronómus is elmondja, ha osztrigával fogyasztjuk, mert egy abban levő ízmolekula képes felerősíteni a pezsgő umami érzetet. Ez a különleges párosítás például Karen Blixen kedvence is volt - anélkül persze, hogy tudta volna, milyen tudományos alapja van ennek az ízharmóniának.

A több rangos fesztiválon elismert alkotást Rob Dunn és Monica Sanchez Delicious című könyve inspirálta. A Curiosity Stream és a Smith&Nasht közös produkciójaként készült tudományos dokumentumfilm-sorozat premierként a Dunán látható, november 2-án és 9-én 16:30-tól.