Újabb bizalmatlansági indítványt készülnek benyújtani az új francia kormány ellen.

Francois Bayrou, Franciaország miniszterelnöke, bejelentette, hogy az alkotmány 49.3-as cikkelyét kívánja igénybe venni a költségvetés parlamenti elfogadtatásához, anélkül hogy szavazásra bocsátaná azt. Ez a lépés újabb bizalmatlansági indítványt vetít előre, amely komoly kockázatot jelenthet a kormány stabilitására nézve.

A miniszterelnök a La Tribune Dimanche című hetilapban vasárnap közzétett interjújában bejelentette, hogy hétfőn élni fog azzal az alkotmányos lehetőséggel, amely kiemeli a kormánya felelősségét, annak érdekében, hogy elősegítse a 2025-ös költségvetési tervezet elfogadását.

A képviselők hétfő délután áttekintik az idei költségvetést, amelyet a nemzetgyűlés és a szenátus vegyes bizottsága közösen fogadott el egy új, kompromisszumos formában.

- mondta Bayrou, remélve, hogy "10 napon belül Franciaország végre rendelkezni fog a nemzet életéhez elengedhetetlen költségvetéssel".

A francia alkotmány 49.3-as cikkelye értelmében egy törvényjavaslatot automatikusan a parlament által elfogadottnak nyilváníthatnak, amennyiben a miniszterek többsége támogatja a szavazás elkerülését. Ezt követően, ha 24 órán belül nem indítanak bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, a javaslat érvényesnek számít.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország máris bejelentette, hogy ha elmarad a szavazás, bizalmatlansági indítványt terjesztenek elő. Ezt a lépést a kommunisták és a Zöldek is támogatják. A baloldali koalíció negyedik tagja, a Szocialista Párt azonban még nem hozott döntést a helyzetről, ugyanúgy, ahogyan a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés is várakozó állásponton van.

A figyelem most elsősorban a szocialista pártra irányul, hiszen a kormány már hetek óta folytat tárgyalásokat velük a költségvetési kérdésekről. A jövőjük és a kormányzati stabilitás szempontjából is kulcsfontosságú szerepet játszanak.

A kisebbségben lévő kormány élén a centrista Francois Bayrou két hónappal ezelőtt váltotta Michel Barnier-t, akinek kormányát alig három hónapos hivatali idő után a baloldali pártszövetség és a Nemzeti Tömörülés közösen buktattak meg egy történelmi jelentőségűnek tartott bizalmatlansági szavazással.

Ezt követően Francois Bayrou lett a hatodik miniszterelnök Emmanuel Macron elnöki ciklusa óta, amely 2017-ben vette kezdetét. 2024-ben pedig ő a negyedik, ami évtizedek óta nem tapasztalt politikai instabilitást hozott a kormányzás világába.

A július 7-i előrehozott választások után a Nemzetgyűlés háromosztatúvá alakult, 11 frakcióval. Egyik politikai erő sem tudta megszerezni az abszolút többséget. Szeptemberben az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak kisebbségi kormányt alakítottak. Ezzel szemben a baloldali pártok, amelyek a választásokon az élen végeztek, valamint a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés ellenzékbe vonult. December elején a két ellenzéki blokk bizalmatlansági indítványt terjesztett elő, amelynek következtében megbuktatták az előző kisebbségi kormányt, amely a parlamenti megkerülésével próbálta bevezetni a jövő évi költségvetés megszorításait.