Kapu Tibor tréningje a várakozás utolsó óráira különleges módszerekkel zajlott. Az utolsó pillanatokra való felkészülés során a figyelme és kitartása határtalan volt, hiszen ez a kritikus időszak döntő fontosságú a siker szempontjából. Minden percet kihas
Szegedről Budapestre tartó IC utasai sorsukra voltak hagyva - sokan taxit rendeltek, miután elégelték meg az elképesztő nehézségeket, amelyeket átéltek.
Ha az űrhajósunk az eredetileg tervezett időpontban, május 29-én indult volna útnak, az űrmisszió már javában zajlana. Azonban az űrutazások világában még az utolsó pillanatban is bármikor bekövetkezhetnek változások - mondta el dr. Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos és a Hunor program vezetője, amikor a Blikk munkatársai a Külgazdasági és Külügyminisztériumban keresték fel, hogy tisztázzák kérdéseiket.
Nem okozott-e nagyobb felfordulást Kapu Tibornak a váratlan halasztás?
- Nem, mert erre is alaposan felkészítették. Tibi már hosszú hónapok óta egy átfogó kiképzési program részeseként végezte a feladatait, és egy elkötelezett pszichológiai csapat kíséri figyelemmel a fejlődését. Természetesen, ő is nagyon izgatottan várja a felbocsátás pillanatát, ahogyan az egész ország is tűkön ül, hogy végre láthassa a nagy eseményt.
- Milyen kihívások várnak rá az űr mélyén?
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén két hét alatt tíz különböző tudományágban közel harminc izgalmas kísérletet hajtanak végre. Ebben az időszakban Cserényi Gyula tartalékos űrhajós, valamint dr. Nagy Klaudia Vivien, az első magyar űrorvos, aki az Európai Űrügynökség akkreditált tagja, és számos más szakember is csatlakozik a csapathoz. Rendszeres kommunikációval támogatják majd az űrben végzett munkát, hogy a tudományos eredmények minél teljesebbek és értékesebbek legyenek.
Kapu Tibor és Farkas Bertalan űrutazása között több lényeges különbség is felfedezhető. Először is, Farkas Bertalan 1980-ban a szovjet Szojuz 36 űrhajón teljesítette küldetését, így ő lett az első magyar űrhajós, aki az űrbe jutott. Az ő utazása a tudományos kutatás és az űrhajózás történetének fontos mérföldköve volt, amely a magyar űrkutatás iránti érdeklődést is felkeltette. Ezzel szemben Kapu Tibor űrutazása a modern űrutazás keretein belül zajlik, amely már magába foglalja a magánszereplők és a kereskedelmi űrutazás térnyerését. Kapu Tibor esetében a technológia és az űrutazás folyamatai sokkal fejlettebbek, ami lehetővé teszi számára, hogy más élményekkel gazdagodjon, például a kereskedelmi űrturizmus keretein belül. Ezen kívül Farkas Bertalan küldetése szorosabb kapcsolatban állt a politikai és katonai célokkal, míg Kapu Tibor utazása inkább a felfedezés és a személyes élmények köré épül. Az ő űrutazása tehát nem csupán egy tudományos küldetés, hanem egy új korszak szimbóluma is, amelyben az űr elérhetőbbé válik a nagyközönség számára.
A mai űrhajósok kutatási területe rendkívül sokszínű és izgalmas. Érdemes kiemelni, hogy Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa, egy teljes hetet töltött a Szaljut-6 űrállomáson, míg Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson fog eltölteni két hetet. Farkas Bertalan nem csupán űrutazó, hanem aktívan részt vett a Hunor-programban is, ahol rendszeresen találkozott a program jelöltjeivel. A kiválasztott űrhajósok, Kapu Tibor és a tartalék Cserényi Gyula, óriási inspirációt merítettek a Farkassal folytatott beszélgetésekből. Az űrrepülés során szerzett tapasztalatait szívesen megosztotta velük, részletesen mesélve a fizikai megpróbáltatásokról, amelyeket az űrutazás során átélt.
- Ön űrkutató szakemberként más perspektívából szemléli az eget? Nem merült fel Önben a vágy, hogy kipróbálja az űrutazást, ahogyan néhány bátor vállalkozó tette már?
Kisgyermekként mindig is lenyűgözött az égbolt varázsa, a csillagok ragyogása és a végtelen univerzum titkai, melyekről édesapám türelemmel mesélt nekem. Az óriási méretek elbűvöltek, és elgondolkodtam azon, milyen kicsik vagyunk mi, emberek ebben a hatalmas világban, és mennyire sérülékeny a bolygónk, amely otthont ad nekünk. Amikor felnézek a csillagokra, mély alázatot érzek. Lélekben vágyom az űr felfedezésére, hogy átéljem mindazt, amiről annyit olvastam és tanultam, de úgy érzem, hogy a felkészülés és az űrutazás nehézségeit nem tudnám elviselni. Az álmom megvalósítása egy csodás, de rendkívül megterhelő kihívás lenne számomra.
- Nemcsak az űrkutatásban, hanem a politika világában is aktívan dolgozik, rendszeresen látjuk politikai műsorokban. Hogyan egyeztető össze a tudományos munka a politikai szerepléssel?
Otthonról hoztam mindkét szenvedélyemet, hiszen édesapám mérnök és űrkutató, aki nemcsak a tudomány terén, hanem a közéletben is aktív szerepet vállalt. Olyan családba születtem, ahol a politika mindig is középpontban állt, és ez fokozatosan felkeltette az érdeklődésemet. Fiatal felnőttként értem meg a rendszerváltás izgalmas időszakát, amikor az aktív részvétel lehetősége új dimenziókat nyitott számomra. Néha kihívást jelent a tudományos feladataim mellett a politikai életben való részvétel, de mindig igyekszem elkerülni a konfrontációt. A viták során arra törekszem, hogy a tényekre építsem az érveimet, és konstruktív párbeszédet folytassak a vitapartnereimmel.