Feltárult, milyen nyár elé néz Európa idén: aggasztó előrejelzések születtek - Agrárszektor
A NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók most 35%-os kedvezménnyel vehetik igénybe a regisztrációs lehetőséget! Ne hagyd ki ezt a különleges ajánlatot!
Miközben évről évre dőlnek meg a nyári melegrekordok, idén tavasszal szintén új melegrekordot mértek Európában. Az idei március volt az eddig legmelegebb a kontinensen (és a második legmelegebb a világon), ami bőven ad okot az aggodalomra. A Euronews a Copernicus program adataira hivatkozva jelentette nemrég, hogy az előző hónap átlagos hőmérséklete 6,03 Celsius-fok volt, ami 2,41 fokkal melegebb az 1991-2020 közötti időszak átlagos márciusi hőmérsékleténél. A bolygó egészét nézve, a hónap átlag hőmérséklete 14,06 Celsius-fok volt, ez 0,65 fokkal lépte át az 1991-2020 közötti átlagot. Az iparosodás előtti átlagokhoz képest azonban már 1,6 fokkal volt melegebb az idei március. Ezzel tovább folytatódik egy ijesztő időjárási sorozat: Az elmúlt 21 hónapban, egy hónap kivételével, mindig az iparosodás előtti szinthez képest legalább 1,5 fokkal melegebb volt a hőmérséklet a világon.
A megváltozott klíma miatti rapszodikus időjárás azonban a csapadék kaotikus eloszlásában is látszott. Európa egyes részei az elmúlt 47 év legesősebb, más területek pedig pont, hogy a legszárazabb márciusát élték át. Itthon például pont kedvező, pozitív csapadékmennyiséggel zárult a tavasz első hónapja, azonban a szomszédságunk nagy részét szárazság sújtotta, és ez ránk is kihatással lehet.
Az Európai Unió Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre) március közepén figyelmeztetést tett közzé a kontinens aszályos állapotáról, a Kombinált Aszálymutató (Combined Drought Indicator, CDI) adatai alapján. Az unió aszálymonitorja rámutatott, hogy Dél-, Kelet- és Közép-Európában március hónap során fokozatosan romlottak a vízellátási viszonyok, ami aggasztó jele annak, hogy a kontinens jelentős területei egy újabb regionális aszály felé haladnak.
A márciusi CDI-jelentés riasztó képet fest az aszályhelyzetről, mely különösen súlyosan érinti az Ibériai-félsziget egyes területeit, valamint Olaszországot, Görögországot, a Balkán-félszigetet, Ciprust, Málta szigetét, Törökország különböző régióit, továbbá Ukrajna jelentős részét, Lengyelországot és Fehéroroszországot is. Külön figyelmet érdemel Délkelet-Spanyolország, Ciprus és Kréta, ahol a növényzet már nyilvánvalóan szenved a súlyos szárazság első jeleitől.
A Földközi-tenger és a Közel-Kelet területei súlyos, tartósan kritikus állapotban találhatóak. A Német Meteorológiai Szolgálat (DWD) április elején figyelmeztetett, hogy a közép-kelet-európai régió talajnedvességének anomáliái miatt jelentősen megnőtt az aszály kialakulásának kockázata. E probléma nem csupán a téli időszak következménye, hiszen a tavalyi nyár forrósága már jelentősen csökkentette a talajvízszintet. A téli csapadék hiánya pedig azt jelenti, hogy a gazdálkodók az idei évben különösen kedvezőtlen körülményekkel néznek szembe. E jelenség különösen érvényes Lengyelország, Ukrajna és Fehéroroszország számára, míg Ausztria és Magyarország esetében a márciusi csapadékok valamivel kedvezőbb helyzetet biztosítanak.
A hazai helyzet javulása kétségtelenül kedvező hír a magyar gazdák számára, azonban a régiót sújtó szárazság komoly aggályokat vet fel Európa élelmezésbiztonságával kapcsolatban. Prof. Dr. Claas Nendel, a Münchebergi Leibniz Mezőgazdasági Tájkutató Központ (ZALF), a Potsdami Egyetem és a brnói Global Change Research Institute (CzechGlobe) szakértője rámutatott, hogy ez a jelenség nemcsak a helyi gazdaságokra van hatással, hanem a globális piacokra is kihat.
A jelenlegi, rendkívül alacsony talajnedvességgel küzdő területek egyúttal a világ legtermékenyebb gabonatermelő vidékeiként ismertek, így joggal nevezik őket Európa éléskamrájának. Egy esetleges kedvezőtlen gabonaszezon, amelyet az intenzív szárazság kísér, súlyos következményekkel járhat a globális gabonapiac számára.
A kutató szavai szerint a helyzet aggasztó. Az intézet jelentése alapján Bajorországot leszámítva Németország szinte minden részén a gazdák április közepéig alacsony talajnedvességre számíthatnak.
A megváltozott éghajlat hatásai nem csupán Európát érintik, hanem Közép-Ázsiában, Kazahsztántól Kirgizisztánig, különösen forró márciusi hónapot éltek át az emberek. Ezt a jelenséget a World Weather Attribution tudományos szervezet legfrissebb kutatása világította meg. A szervezet megállapította, hogy az eddig azonosított 27 globális hőhullám közül ez a második legintenzívebb, megelőzve minden más eseményt, csupán a 2023-as dél-amerikai tavaszi forróság volt ennél súlyosabb. Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán területén a múlt hónapban a hőmérséklet helyenként akár 10 Celsius-fokkal is meghaladta az iparosodás előtti szintet. A kutatás szerint legalább 4 fokos emelkedés a klímaváltozás következménye, de valószínű, hogy a valós hatások ennél sokkal súlyosabbak.
Ez a felmelegedés több szempontból súlyosan érinti a régiót. A Nemzetközi Vöröskereszt Klímaközpontjának egyik tagja, Maja Vahlberg, a tanulmány egyik készítője azt nyilatkozta, hogy Közép-Ázsiában gyorsabb volt a felmegedés márciusban, mint bármelyik másik hónapban.
E hőhullám a nemzetközi sajtó radarján kívül maradt. Tavasszal zajlott le, egy olyan területen, amely nem éppen a forróságáról ismert. Mégis, ennek a hőhullámnak a következő hónapokban jelentős következményei lesznek a mezőgazdasági munkásokra, a termés mennyiségére, a vízerőművek üzemeltetésére, a gleccserek által táplált öntözési rendszerek működésére, valamint az ivóvíz elérhetőségére is.
A hőhullám éppen akkor érkezett, amikor a mandula, sárgabarack és cseresznye érési időszaka zajlott, ami valószínűleg jelentős károkat okozott a gyümölcsökben. Ez a forró időszak ráadásul egybeesett a tavaszi búza vetésével is, így nem meglepő, hogy a szakértők szerint a búza terméshozamát is súlyosan érintheti a tavaszi forróság.
A HungaroMet jelentései szerint télen nagyon sok csapadékhiány halmozódott fel, bár március második felében végre megérkeztek az esők, ami sokat javított a helyzeten. Az őszi vetésű gabonákat már novemberben kikezdte az egy hónapos szárazság, egyenetlen kelést és korai fejlődést okozva. Északnyugat-Magyarországon a tél második felére már a kiszáradt felső talajréteg a kezdődő aszály jeleit kezdte mutatni. Mindemellett, például a repce általában véve jó állapotban vészelte át a telet. Március végén 20-50 mm csapadék hullott le. Ez sokat segített a csapadékhiányon. Azonban a Duna és a Tisza vízgyűjtő területeit is érintette a téli szárazság, amit a két nagy folyó aggasztóan alacsony vízállása is jelez.
