Kína is szeretne részt venni a döntéshozatalban, amikor Ukrajna jövőjéről esik szó.
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin lassan kész Ukrajnáról tárgyalni, Kína is szeretne részt venni a folyamatban. Pekingnek azonban egy elhúzódó konfliktus is előnyös lenne.
Kínai tisztviselők az utóbbi hetekben közvetítők bevonásával javasolták Trump csapatának, hogy szervezzék meg a két vezető közötti csúcstalálkozót. A tervezett tűzszünet lehetősége hozzájárulhat a békefenntartó erőfeszítések előmozdításához - nyilatkozták a témában jártas pekingi és washingtoni források.
Az ajánlatot azonban az Egyesült Államokban és Európában szkeptikusan fogadják, tekintettel a Peking és Moszkva közötti egyre szorosabbá váló kapcsolatokra - írta meg a The Wall Street Journal.
Szerdán Trump a közösségi oldalán osztotta meg, hogy közvetlen kapcsolatba lépett Putyinnal a konfliktus rendezésének érdekében. A bejegyzésében kiemelte, hogy "hosszas és rendkívül eredményes telefonbeszélgetést" folytatott az orosz elnökkel. Az amerikai vezető arról is beszámolt, hogy a két politikai vezető abban állapodott meg, hogy személyesen is találkoznak, és azonnal megkezdik a tárgyalásokat az ukrajnai háború lezárásáról.
Trump később az Ovális Irodában újságíróknak elmondta, hogy ő és Putyin "valószínűleg Szaúd-Arábiában találkoznak majd először", bár azt nem részletezte, hogy mikor.
A források alapján a kínai javaslat úgy tűnik, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvétele nélkül képzeli el az amerikai-orosz csúcstalálkozót. Ez a megközelítés ellentmond a Nyugat korábbi ígéretének, amely szerint Ukrajnát be kell vonni minden olyan tárgyalásba, amely az ország jövőjét érinti.
A Fehér Ház nem adott hivatalos megerősítést arról, hogy megkapták-e Kína javaslatát, azonban a javaslat tartalmát továbbra is elvetették.
A washingtoni kínai nagykövetség képviselője a javaslat kapcsán nyilatkozva kifejtette, hogy nem áll rendelkezésére információ erről, ugyanakkor hangsúlyozta: "Bízunk benne, hogy a felek a feszültségek csökkentésén fognak dolgozni, és politikai megoldásra törekednek."
Trump korábban kijelentette, hogy elnöksége első 24 órájában prioritásként kezeli a kérdést. Most a kormányzat viszont azt állítja, hogy ezt az ügyet az első 100 nap során fogják rendezni.
Amerikai hivatalos források a késlekedés okaként említették Kína Oroszország számára nyújtott támogatását. Ennek következtében Moszkva képes volt fenntartani harci tevékenységét, és ellenállni a nemzetközi közösség által gyakorolt nyomásnak a tűzszünet érdekében. Oroszország háborús törekvéseit Irán és Észak-Korea is segítette, ezzel tovább erősítve a konfliktus hátterét.
Nem sokkal azelőtt, hogy Oroszország 2022-ben inváziót indított Ukrajna ellen, Peking nyilvánosan kinyilvánította, hogy Moszkvával való kapcsolata "határtalan". Ugyanakkor bizonyos kínai politikai elemzők elkezdték megkérdőjelezni, hogy vajon bölcs döntés volt-e a kínai vezetés részéről, hogy ilyen szorosra fűzte a viszonyát Oroszországgal, figyelembe véve a kínai gazdaság mély kapcsolatait a Nyugati világgal.
A háború előrehaladtával Peking egyre szorosabb gazdasági és diplomáciai kötelékeket alakított ki Moszkvával. A nyugati szankciók árnyékában Kína kulcsszereplővé lépett elő, és a Kreml számára lényeges "mentőövet" nyújtott - fogalmaz a cikk.
Trump beiktatásának napján a kínai vezető telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, amelyen a kapcsolatok további elmélyítésében egyeztek meg. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ hétfőn jelentette, hogy Hszi májusban Moszkvába utazik.
Hszi 2012 végi hivatalba lépése óta már több mint 40 alkalommal találkozott személyesen Putyinnal.
A vezetők közötti személyes kapcsolatok kulcsszerepet játszanak abban, hogy a kínai bürokrácia által gerjesztett Moszkvához való közeledés okozta aggodalmakat ellensúlyozni tudják.
„Egyediségre van szükség” – hangsúlyozta Rick Waters, az Eurasia Group politikai kockázati tanácsadó cég Kínáért felelős ügyvezető igazgatója, aki korábban az amerikai Külügyminisztérium Kínával foglalkozó vezető tisztviselőjeként tevékenykedett.
"Peking valószínűleg taktikai jellegű engedményeket ajánl Trumpnak, például egy Putyinnal való csúcstalálkozó lehetőségét vagy a tűzszünet utáni stabilizációs rezsimekben való részvételt" – nyilatkozta Waters. "Putyinra nem fog nyomást gyakorolni a tűzszünet érdekében."
Peking vonakodása, hogy egyértelmű távolságot tartson Moszkvától, jelentősen rontotta a Nyugaton való megítélését, és akadályozhatja bármiféle hatékony szerepvállalását Oroszország visszakoztatásában.
Európában Peking Oroszországnak nyújtott támogatása jelentős aggodalmat és szkepticizmust keltett. Számos európai vezető úgy gondolja, hogy Kína számára kedvező lehet egy tartós konfliktus kialakulása, amely fokozatosan kimeríti az Egyesült Államok és Európa katonai kapacitásait, miközben tovább mélyíti Oroszország függőségét Peking iránt.
Berlin és Párizs vezető tisztviselői hangsúlyozták, hogy Kína jelentős szereplője lehet egy tartós béketervnek, mivel képes befolyásolni Moszkvát. Ezért Európa nem kizárja teljesen Kína részvételét egy békemegállapodásban, sőt, akár a megállapodás végrehajtásában való részvételét is fontolóra veszi.
Európai tisztviselők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy az ukrán és európai vezetők, akiket közvetlenül érintenek az események, elengedhetetlenül jelen kell legyenek minden tárgyaláson.
A hírek szerint ukrán tisztviselők, noha elismerik Peking Moszkvával szembeni befolyását, óvatosan állnak a háború lezárását célzó kínai törekvésekhez.
Zelenszkij tavaly azzal vádolta Kínát, hogy megpróbálja aláásni az ukrán irányítású svájci békecsúcsot. Trump pedig az "erőn keresztüli béke" ígéretét idézte, hangsúlyozva, hogy
Most, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági visszaesésével szembesülve, a kínai vezető szeretné Trumpot alkupozícióba hozni, hogy elhalassza a további, Kínát célzó gazdasági intézkedéseket. Eddig a Trump-kormányzat 10 százalékos kiegészítő vámokat vetett ki a kínai termékekre a fentanil-válságban játszott szerepe miatt, az elnök pedig azt ígérte, hogy ezt akár 60 százalékra is megemelheti.
