Kincsvadászokra van szükség Zamárdiban – csatlakozz te is a kalandhoz, és válj a következő Indiana Jones-ná!
Több mint kétezer sír feltárása után idén is folytatódik a régészeti munka Zamárdiban. Az avar kori ásatás július 28. és augusztus 25. között zajlik a Rétiföldek területén, a szervezők hallgatók és önkéntesek jelentkezését várják.
Július 28. és augusztus 25. között izgalmas lehetőség vár az egyetemi hallgatókra, önkéntesekre és a közösségi régészet iránt érdeklődőkre! Csatlakozzanak a zamárdi Rétiföldeken zajló avar kori ásatásokhoz, ahol egyedülálló élményekkel gazdagodhatnak. Ez a hely, a Balaton partján, Közép-Európa legnagyobb avar kori temetőjének ad otthont, így valódi időutazásra invitálja a résztvevőket. Ne hagyd ki ezt a kivételes alkalmat, hogy részese lehess a régészet izgalmas világának!
A munkát ezúttal is dr. Balogh Csilla régész irányítja. A zamárdi avar kori temető felfedezése 1971-re datálható, majd 1972-ben indult el a régészek tervezett feltárása. Azóta több mint 2800 sír került napvilágra, és a becslések szerint még legalább kétezer temetkezés rejtőzik a föld mélyén. A 6-8. századra keltezhető sírokban aranyozott bronz övdíszek, kerámiaedények, bronzveretes favödrök, valamint lóval temetett lovas sírok is előkerültek. Zamárd helyszíne a magyar régészet kiemelkedő jelentőségű kutatási pontja, a megtalált leletanyag pedig számos tudományos publikáció alapját képezi, míg sok tárgy múzeumi gyűjteményekbe került, gazdagítva ezzel a kulturális örökséget.
Zamárdi avar kori ásatási helyszíne újabb izgalmas felfedezésekkel gazdagodott, hiszen régészek keze alatt nemcsak a múlt titkai tárultak fel, hanem arany ékszerek is előkerültek a földből. A leletek lenyűgöző betekintést nyújtanak az avarok életébe és kultúrájába, így a régió történelme egy újabb színfolttal bővült. A felfedezések nemcsak tudományos szempontból értékesek, hanem a helyi közösség számára is különleges büszkeséget jelenthetnek.
2022-ben különösen értékes leletre bukkantak a régészek Zamárdiban. Egy 616-625 között vert arany solidus került elő egy 35-45 évesen elhunyt férfi mellől. A pénzérmén Heraclius és Heraclius Constantinus császárok arcképe látható, és valószínű, hogy annak az aranyadónak volt a része, amelyet Bizánc fizetett az avar kagánnak a békéért cserébe. Az érméből a peremén kisebb darabokat vágtak le, talán hogy ékszert készítsenek belőle. A sírban aranyozott övdíszek és kerámiaedények is voltak.
