Egy titkos dokumentum került napvilágra, amely szerint Kína állhat az indiai légierő egyik legtragikusabb eseménye mögött.
Az indiai légierő május elején egy súlyos csapást szenvedett el, amikor három modern harci gépét veszítette el egyetlen éjszaka leforgása alatt. A hivatalos verzió szerint Pakisztán felelős az incidenstért, azonban egy kiszivárgott titkos jelentés arra utal, hogy a háttérben Kína technológiai támogatása és beavatkozása állt, amely kulcsszerepet játszott az ütközet kimenetelében.
Május 6-án, az éjszaka sötétjében India három csúcstechnológiájú harci repülőgépet veszített el: egy francia Dassault Rafale-t, valamint két orosz típust, a MiG-29-est és a Szu-30-ast. Az incidens a pakisztáni-indiai határtérségben zajlott, és az 1965-ös háború óta az indiai légierő történetének egyik legtragikusabb napjaként marad meg az emlékezetben.
A Narendra Modi által irányított indiai kormány hivatalosan nem reagált a legutóbbi eseményekre, sőt, a médiát és a hadügyi szakértőket is hallgatásra intette. A német BILD napilaphoz azonban kiszivárgott egy titkos szakértői jelentés, amely meglepő fordulatot hoz: nem Pakisztán, hanem Kína játszott központi szerepet a gépek megsemmisítésében. Bár a légi összecsapásról már korábban beszámoltunk, akkor csupán annyit tudtunk, hogy a támadó vadászgép kínai gyártmányú volt.
A kínai hadsereg egy új, hálózatközpontú hadviselési doktrínát honosított meg, amelyben a mesterséges intelligenciával működő harci rendszerek, a GPS-től független BeiDou navigációs rendszer, az AESA radarral felszerelt J-10 vadászgépek, valamint a hosszú hatótávolságú rakéták és elektronikus zavaróeszközök kulcsszerepet játszanak. E stratégiának köszönhetően az indiai pilóták képtelenek voltak kapcsolatot teremteni a földi irányítással, így teljesen kiszolgáltatottá váltak a harci helyzetben.
A jelentés megállapítja, hogy Kína beavatkozása felborította a taktikai egyensúlyt, és rámutatott India védelmi rendszerének gyenge pontjaira. A szakértők élesen bírálják a kormányt, amiért eltitkolja a nyilvánosság elől az eset hátterét és nem reagál átfogóan a technológiai kihívásra.
A német sajtó elemzése rámutat, hogy a modern hadviselés nem csupán a hagyományos csatatereken, hanem az adatok áramlásában és a digitális hegemóniában is dől el. India számára kulcsfontosságú kérdés, hogy miként tud lépést tartani egy olyan ellenféllel, amely már a mesterséges intelligencia és a hálózatos haditechnika segítségével vívja a jövő háborúját.
