Donald Trump komoly elismerésben részesült az orosz külügyminiszter részéről.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap megdicsérte Donald Trump amerikai elnöknek a "józan ész" szerinti célkitűzését, amellyel véget kíván vetni az ukrajnai háborúnak, és pragmatikus vezetőnek nevezte őt. Egyúttal azzal vádolta a Kijev mögé felsorakozott európai hatalmakat, hogy a konfliktus elnyújtására törekszenek - írja a Reuters.
Lavrov szerint az Egyesült Államok továbbra is a világ legerősebb országa akar lenni, és Washington és Moszkva soha nem fog mindenben egyetérteni, de
Megállapodtak abban, hogy rugalmasan fognak cselekedni, amikor az érdekeik találkoznak.
Vlagyimir Putyin elnök 21 éve hivatalban lévő külügyminisztere szerint az amerikai-kínai kapcsolat modelljét kellene felépíteni Oroszország és az Egyesült Államok között, hogy sok "kölcsönösen előnyös dolgot" tegyenek anélkül, hogy a nézeteltéréseik háborúba torkollnának.
Donald Trump pragmatikus megközelítése számos politikai és üzleti döntésében megmutatkozik. Olyan stratégiát követett, amely a célok elérésére összpontosít, függetlenül a hagyományos politikai normáktól. Ezzel a hozzáállással képes volt kihasználni a lehetőségeket, és reagálni a változó körülményekre, így formálva a közéleti diskurzust. Trump pragmatizmusa abban is megnyilvánul, hogy gyakran a konkrét eredményekre helyezte a hangsúlyt, a retorikai eszközöket és a médiát mesterien felhasználva, hogy támogatókat nyerjen és politikai tőkét építsen.
Lavrov a Krasznaja Zvezda orosz katonai lapnak adott interjújában, a külügyminisztérium által közzétett jegyzetek szerint, kijelentette: "Az ő mottója a józan ész. Ezt mindenki észlelheti, hiszen ez a dolgok más irányba történő elmozdulását jelzi." Hozzátette: "A cél továbbra is a MAGA (Make America Great Again)" - utalva ezzel Trump politikai jelszavára. "Ez egy dinamikus, emberi dimenziót kölcsönöz a politikájának, ezért izgalmas vele együtt dolgozni" - mondta Lavrov.
Lavrov egyúttal bírálta Európát, mondván, hogy az elmúlt 500 évben Európa volt "a világ összes tragédiájának" olvasztótégelye, beleértve a gyarmatosítást, a háborúkat, a keresztes lovagokat, a krími háborút, Bonaparte Napóleont, az első világháborút és Adolf Hitlert.
"Most, Biden hivatali időszakának végén olyan emberek léptek színre, akik a józan ész irányelvei szerint kívánják alakítani a jövőt. Nyíltan hangoztatják, hogy szeretnék megállítani a háborúkat, békét akarnak teremteni" - nyilatkozta Lavrov. "De ki az, aki a háború folytatásával követeli a 'bankett' továbbvitelét? Európa."
Lavrov határozottan elvetette azokat az európai javaslatokat, amelyek békefenntartó kontingens Ukrajnába küldésére irányultak. Kijelentette, hogy Oroszország nem bízik Ukrajnában a minszki megállapodások kudarcát követően, amelyek az orosz ajkú szeparatista konfliktus lezárását tűzték ki célul Kelet-Ukrajnában.
Lavrov véleménye szerint az európaiak eddig nem tudták világosan kifejteni, milyen jogok illetnék meg az orosz ajkúakat az európai békefenntartó tervek keretében. Hozzátette, hogy