Közvélemény-kutatás: A Fidesz szavazói körében is egyre nő a kétely Orbán béketeremtési képességeivel kapcsolatban.

Valamelyest rezignáltan figyeli a magyar társadalom a 2022 februárja óta tartó orosz-ukrán háború fejleményeit, és nem tart igazán további eszkalációtól, atomháborútól pedig különösen nem. Donald Trumptól sem vár csodákat, a háborús realitásoknak megfelelően inkább Vlagyimir Putyin orosz elnök kezében látja a béke zálogát, mint az amerikai elnökében. Orbán Viktornak pedig a kormánypárti szavazók véleménye szerint sincs köze a béketeremtéshez, miközben Magyarország NATO-tagságát kevesen kérdőjelezik meg - derül ki a Magyar Hang által megrendelt országosan reprezentatív közvélemény-kutatásból, amelyet az Europion (korábban Opinio) végzett el december 13. és 16. között a 16 év feletti magyar lakosság körében.

Hiába az oroszok fenyegetőzése, a magyar társadalomnak alig 15 százaléka tart az atomháború kitörésétől, míg az abszolút többség, 53 százalék szerint ez inkább, vagy egyáltalán nem reális forgatókönyv. Az atomháború nevesítése nélkül a háború általánosabban értelmezett kiszélesedésétől már többen félnek, de itt is azok vannak relatív többségben, mintegy 40 százaléknyian, akik inkább, vagy egyáltalán nem gondolják reális veszélynek a további eszkalációt. A 60 év fölötti korosztálynak, valamint a megyei jogú városokban élőknek valamivel több, mint harmada, továbbá a júniusi EP-választáson a kormánypártokra szavazók 36 százaléka körében relatíve magas a háború tovaterjedésétől tartók aránya, de ez utóbbi az egyetlen olyan választói szegmens, amelyben ez az arány meghaladja az ettől nem tartó 26 százalékot. A háború kiterjedésétől legkevésbé a Tisza szavazói tartanak, körükben 58 százalék inkább, vagy egyáltalán nem tart eszkalációtól.

Donald Trump nemrégiben újraválasztott amerikai elnök többek között azzal kampányolt, hogy a hivatalba lépését követő 24 órán belül békét teremt a harcoló Oroszország és Ukrajna között. Ebben nagyon kevesen bíznak, a megkérdezetteknek alig 18 százaléka véli úgy, hogy be tudja tartani ígéretét a frissen megválasztott amerikai elnök. Ugyanakkor a négyéves ciklust tekintve már 47 százalék tartja reálisnak a béketeremtést. Ezzel együtt elgondolkodtató, hogy a kérdésre válaszolók 35 százaléka úgy véli, Trump januártól kezdődő elnöki ciklusa alatt sem sikerül megteremteni a békét. Ez a fajta pesszimizmus leginkább az alacsonyan iskolázott középkorúakra jellemző: a 40-49-es korcsoportban és a 8 általánost végzettek körében egyaránt 44 százalék számít elhúzódó háborúra. Meglepő ugyanakkor, hogy a fővárosiak is pesszimistábbak a békekötés esélyét illetően (42 százalék), mint a kisebb településeken élők. A kormánypártiak körében ugyanakkor látszik a kormányzati kommunikácikó hatása, hiszen közülük viszonylag sokan hisznek Trump békekötő erejében: 37 százalékuk bízik a 24 órás békekötésben, és további 52 százalék a ciklus hátralevő részétől várja a békét.

Ha már békekötés, akkor a kutatás fontos tanulsága, hogy némileg nagyobb egyetértés mutatkozik meg annak tekintetében, hogy Putyin orosz elnök kezében van a békekötés kulcsa: a megkérdezettek 53 százaléka ért egyet a kérdésben. Ugyanakkor a kormánypárti szavazótábor véleménye ettől jelentősen eltér, hiszen 30 százalékuk szerint Volodimir Zelinszkij ukrán elnök, 41 százalékuk szerint pedig Donald Trump tehetne a legtöbbet a béke megteremtése érdekében, miközben Vlagyimir Putyin felelősségét csak a kormánypárti szavazók negyede tartja valósnak ebben a kérdésben. A nyár óta békemisszióval a világot bejáró Orbán Viktor erőlködése ellenére is kevesen hisznek abban, hogy a magyar miniszterelnöknek bármi köze lehet a béke megteremtéséhez. A válaszadóknak mindössze 3 százaléka vélekedik úgy, hogy a magyar miniszterelnökön múlna a béke. Érdekesség, hogy a folyamatos kormányzati kommunikáció ellenére a fideszes szavazótáborban sem magasabb ez az arány.

Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a válaszadók relatív többsége, 32 százaléka szerint Magyarország biztonságát elsősorban Oroszország fenyegeti. A válaszadók 17 százaléka a veszélyt az Európai Unióban, 12 százaléka pedig Ukrajnában látja. Ugyanakkor az Egyesült Államoktól alig a megkérdezettek 6 százaléka tart, amit még a Kínától tartók 7 százalékos tábora is megelőz. Amíg Oroszországtól elsősorban a fővárosiak és a diplomások 42-42 százaléka fél, addig az EU-ban elsődleges veszélyforrást látók aránya az idősebb korcsoportokban, a kistelepüléseken élők között és természetesen a kormánypártiak körében haladja meg a 20 százalékot. Ez utóbbi tábornak amúgy mindössze 9 százaléka tekint Oroszországra elsődleges veszélyforrásként, szemben az Európai Unióval és Ukrajnával. Az előbbit a fideszes beállítottságúak 35, az utóbbit 24 százaléka véli veszélyforrásnak.

Az Europion, korábbi nevén Opinio Institute, Magyarország vezető és legdinamikusabban fejlődő piac- és közvélemény-kutató platformja, amely 2021 óta szolgálja ki ügyfeleit és médiapartnereit rendszeres kutatásokkal. Az adatgyűjtés mobilalkalmazáson és webes felületen történik, lehetővé téve a felhasználók számára a kényelmes részvételt. Jelenleg több mint 12.000 regisztrált felhasználóval büszkélkedhet, és az országos reprezentativitás a bővülő paneltagok toborzásának elsődleges célja. A paneltagok naponta értesülnek az új kérdőívekről app- és webértesítések, valamint e-mail hírlevelek segítségével. Az aktív részvételt különféle tárgyi ajándékok, nyereményjátékok és pontokkal beváltható e-voucherek ösztönzik. Az Europion legfrissebb kutatási eredményeit az E-magazinban és gyorsfelmérések keretében is elérhetjük.